A magyar kultúra napján, január 22-én adták át Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 14. alkalommal ítélte oda a kitüntetéseket, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában. Sánta Csaba szobrászművész Pirkadat című alkotását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át a díjazottaknak a Vallásszabadság Házában megtartott díjátadó gálán.
Az idei díjazottak neve olvasóink előtt is ismerős lehet: Egri István üvegművész, ólomüveg-restaurátor több katolikus templom ékét is elkészítette az idők során, Borsodi L. László költő verseit hasábjainkon is olvashatták már, valamint ferences szerzetesekkel sok interjút készített, első könyvbemutatóját a Vasárnap és Keresztény Szó szerkesztőségében szerveztük, Szenkovics Enikő műfordító pedig lapjaink és köteteink nyelvi helyességéről és igényességéről gondoskodik kiadványról kiadványra. A díjazottak sorában van a közönség által sokszor megtapsolt Pataki Adorján operaénekes.
Az átadóünnepségen köszöntőt mondott Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. „Semmilyen politikai környezet, semmilyen országhatár nem képes éket verni a magyar kultúra egységébe, hisz szerte a világon ugyanazokat a magyar írókat és költőket olvassuk, ugyanazokat a magyar színészeket ünnepeljük, ugyanazokat a magyar képzőművészeket csodáljuk – és az első kérdés soha nem az, hogy ki hová valósi” – fogalmazott.
Balázs Imre József költő, irodalomkritikus alkalmi beszédében rámutatott a kultúra annak a képzelőerőnek a kivetülése, megtestesülése, amely a múlt, a jelen és a jövő alternatív lehetőségeit is hordozza. „A kultúrának valamiképpen a teljesebb énünkké kell válnia, ahhoz az énünkhöz kell kapcsolódnia, akik még lehetnénk, azon a személyiségen kívül is, akik már vagyunk” – fogalmazott.
Az előadóművészet kategóriában díjazott Pataki Adorján magánénekes, tenor 1981-ben született Dicsőszentmártonban, a kolozsvári zeneakadémián tanult. 2005 óta a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, rendszeresen együttműködik romániai zenekarokkal, külföldi turnékon vesz részt. 2011 óta a Magyar Állami Operaház állandó vendége.
Az operaénekest méltató Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója azt mondta: Pataki Adorján „hangja egyszerre világos és szenvedélyes, technikailag fegyelmezett, mégis mélyen emberi”. „Színpadi jelenléte nem csupán technikai tudásból fakad, hanem abból a ritka képességből, hogy a hangon keresztül lelket közvetít” – fogalmazott.
Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár 1976-ban született Csíkszeredában. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, szülővárosában, a Márton Áron Főgimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanít. Tizennyolc kötete van, legutóbbi verseskötete, a Nélkülem is rendezi 2025-ben jelent meg. A költőt méltató Papp Attila Zsolt szerint Borsodi L. László az a költő, aki úgy érzi, tartozik azoknak, akik nélkül nem válhatott volna azzá, akivé lett. Nemcsak költőként írja be magát egy tradícióba, hanem irodalomtudósként is. Kiváló költő és irodalomtörténész, inspiráló tanárember, de jó ember is. „Jó író és jó ember” – mondta.
Egri István képzőművész 1963-ban született Kolozsváron. Szülővárosa művészeti egyetemén, majd a budapesti Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakán tanult, üvegrestaurátori képesítést szerzett. Több mint negyven romániai templomban végzett ólomüveg-restaurálási munkát. Egyéni ólomüveg munkái több mint harminc templomban, közintézményben és magánépületben találhatók meg.
A díjazottat méltató Nagy Emőke a család üvegművészet iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. Közölte, Egri István „kanyargós úton jutott el az üvegművészetig”. 1995-ben alapította meg festettüveg-műhelyét, azóta Kolozsváron él és alkot. Művészetét az organikus szemlélet hatja át: munkáiban a természet formanyelve, a fény és az anyag kölcsönhatása jelenik meg.
Szenkovics Enikő műfordító 1974-ben született Kolozsváron. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar–német szakon végzett. 2025 januárjától a Szépirodalmi Figyelő folyóirat műfordítás rovatának szerkesztője. Tizenegy műfordításkötete jelent meg, a legutóbbi a Doina Ruşti, A malom kísértete című 2024-ben jelent meg.
A díjazottat méltató Király Zoltán költő úgy fogalmazott, hogy a műfordítószakmában ahhoz, hogy a csoda bekövetkezzen, nélkülözhetetlen a szakmai alázat, a szöveghűség és a precizitás, valamint a kitartás. Hangsúlyozta, hogy Szenkovics Enikő a kezdetektől mindezen tulajdonságok birtokában van és gyakorolja is őket.
A díjátadó gálát Dimény Áron színművész Bajor Andor műveiből készült előadása és a Concordia vonósnégyes műsora tette ünnepélyessé.
MTI beszámolója, RMDSZ híradása nyomán
Fotó: MTI / Kiss Gábor, Kelemen Hunor / Facebook
