A Bákói Magyar Házban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett továbbképzésre került sor november 28–29-én, ahol Tánczos Vilmos habilitált egyetemi tanár és néprajzkutató tartott előadást. A kétnapos képzésen mintegy 30 pedagógus és hagyományőrző vett részt.
Tánczos Vilmos a csángó oktatási program 2000-es indulása óta rendszeresen tartott hasonló szakmai képzéseket. Ez alkalommal egy olyan átfogó tematikát állított össze, amely segít megérteni a moldvai magyarság történeti és kulturális fejlődését, különösen azt a társadalmi és intézményi környezetet, amelyben a csángó közösségek identitása formálódott.
Az előadások során a középkori moldvai betelepedéstől kezdve egészen a modern kori változásokig követte végig a térség magyarságának sorsát. Rávilágított arra, hogyan alakult a közösség művelődéstörténete, milyen hatások formálták a 19–20. században, és hogyan jelentek meg ezek az eltérő magyar és román intézményi struktúrákban. Külön kitért a nyelvi és etnikai asszimiláció jelenségeire is, amelyek a csángó közösségek életében máig meghatározó szerepet töltenek be.
A program különleges vendége volt Somogyi Ferenc, aki Clevelandben született, és a clevelandi magyar közösség tagjaként érkezett. Beszédében hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a szülői attitűdnek abban, hogy egy gyermek egészséges kétnyelvűsége kialakuljon és fennmaradjon. Elmondása szerint a családi támogatás, a magyar nyelv értékként való átadása és a következetesség alapjaiban határozza meg, hogyan formálódik a fiatalok nyelvi identitása, akár Clevelandben, akár Moldvában.
Somogyi Ferenc a Princeton Egyetem hallgatójaként írt dolgozatot a csángóság történelmi és társadalmi kérdéseire fókuszálva. Kutatásának központi témája: „Hogyan hat a történelmi emlékezet és a történelmi tudat a moldvai csángók identitására és beilleszkedésére, valamint a civil szervezetek működésére?”
A Tánczos Vilmos képzésén a résztvevők olyan szempontokat ismerhettek meg, amelyek segíthetnek jobban értelmezni a moldvai magyar közösségek identitásszerkezetét. A rendezvény célja az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok mögé elméleti keretet adjon, és új gondolatokat indítson el a pedagógusokban és hagyományőrzőkben a kulturális örökség továbbadásáról.
