Visszautaztak az időben azok a résztvevők, akik a bibliai könyvek történelmi kontextusába bevezető bibliai kurzussorozat idei első találkozóján vettek részt november 15-én, szombaton Temesváron. A szalvatoriánus szerzetesek temesvár–erzsébetvárosi közössége által 2019 óta szervezett kurzus idei első alkalmán Imogen Tietze segítette az érdeklődőket a szentírási téma elmélyítésében.
A szalvatoriánus szerzetesek temesvár–erzsébetvárosi közössége 2019 óta évről évre bibliai kurzust szervez a világi hívek számára, különböző témákkal: a négy evangélium, a Jelenések könyve, Szent Pál apostol levelei a különböző keresztény közösségekhez, valamint a szentmise. A kurzusok a kolostor nagytermében zajlanak havonta egyszer, szombatonként, ősztől a következő év tavaszáig 10–16 óra között, közös ebéddel, és magukban foglalnak egy előadást, kiscsoportos beszélgetéseket, valamint igeliturgiát. A programot Imogen Tietze képzési referens vezeti.
Az idei év fő témája: a bibliai könyvek történelmi kontextusa – változatos és érdekes téma, hiszen a Szentírás történelmi körülményeinek vizsgálata segít megérteni azt a társadalmi, politikai és vallási hátteret, amelyben az egyes szövegek születtek. Ez közelebb hozza az érdeklődőket nemcsak teológiai üzenetükhöz, hanem a korabeli élet valóságához is.
„Ahogyan minden ember egy adott történelmi korszakban él, amelyet befolyásolnak az események, újítások és társadalmi változások, ugyanígy ezek az események hatással voltak a Biblia megírására is. A kurzus célja, hogy a történelmi kontextus megismerése által jobban megértsük a bibliai szövegeket, beszéljünk a kevésbé ismert részekről is, és elemezzük, az ott leírtak fontosságát. Már az elején kimondhatjuk: az emberi dimenziót az idő és a tér határozza meg, így a történelmi kontextus változik. Isten azonban nem, ő mindig ugyanaz. Ami változik, az az emberek felfogása, hozzáállása és kapcsolata Istennel” – hangsúlyozta az idei első találkozón, november 15-én, szombaton délelőtt Imogen Tietze, aki két témát javasolt a beszélgetéshez: a nomád törzsek vándorlása Palesztinába, valamint a zsidók és az egyiptomi nagyhatalom.
A résztvevők ezután visszautaztak az időben egészen a neolitikus forradalomig, a mezőgazdaság forradalmáig, amikor az emberek életvitele gyökeresen megváltozott: átálltak a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett, földművelő, növénytermesztő és állattenyésztő életmódra. Kialakult a kereskedelem is. „Ábrahám, Izsák és Jákob élete az akkori Közel-Kelet nomád világát tükrözi” – hangzott el a beszélgetések egyik következtetése. A Szentírásból idézett rész, a Teremtés könyvének 4. fejezete, Káin és Ábel története, a nomád állattartók és a földművelők közötti konfliktust írja le. Egy másik konfliktusról, a nomádok és az első városlakók között, a Teremtés könyve 34. fejezete számol be. Történelmi gyökerei vannak az ókori Egyiptomhoz kapcsolódó eseményeknek is, amely jelentős katonai hatalom volt. A résztvevők többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a Szentírásban a történelem megjelenik: Ábrahám életében a nomád világ bemutatásán keresztül; a nomádok és földművelők, illetve nomádok és városlakók közötti konfliktusokban; a bibliai genealógiákban, ahol az idegen népek Izrael népének rokonaiként jelennek meg, nem pedig barbárként; mesterségek megnevezésében. Például „akik gitáron és fuvolán játszanak” vagy „a bronz- és vaskovácsok” – ők a genealógiákban testvérekként jelennek meg; József történetében az egyiptomi fáraóról, akit istenként tiszteltek, valamint az országot ténylegesen irányító hivatalnokokról; abban, hogy egyes munkások, akik ingyen dolgoztak a fáraó szolgálatában, elmenekültek Egyiptomból.
Az Ószövetség történelmi kontextusa rendkívül gazdag és összetett, hiszen több mint ezer év eseményeit, hagyományait és írásait foglalja magában. Ezért a jövőbeli kurzusok témái is hasonlóan gazdagok és összetettek lesznek: Izrael és Júda királyságainak bukása, a Babiloni Birodalom, a római provinciák, a zsidó háborúk, Aelia Capitolina stb. A következő találkozó 2025. december 13-án lesz.
