Boldoggá avatják szeptember 27-én Orosz Péter Pál görögkatolikus papot a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozó Bilkén. Az ünnepi liturgia 11 órakor kezdődik, amelyet Grzegorz Ryś bíboros vezet majd.
Az egyházmegye szerint Orosz Péter Pál életútja egyike azoknak a tanúságtételeknek, amelyek megmutatják, hogy a hit és a hűség az üldöztetés idején sem tört meg. Boldoggá avatása a 20. századi vértanúk és hitvallók sorába emeli őt, és példaként állítja a mai hívők elé.
A boldoggá avatás központi eseményének Bilke ad otthont, mivel itt szolgált és itt is van eltemetve (1992-ben a bilkei templom mellett álló kápolnában temették újra). A szertartás részeként a hívek tiszteletüket tehetik majd ereklyéi előtt. Bilkén többnapos lelki programmal készülnek az ünnepségre, ifjúsági zarándoklattal, virrasztással, közös imákkal. A szertartás után elmélkedések, rózsafüzér-imádságok és lelkiségi programok várják a résztvevőket.
Orosz Péter Pál szülőfalujában, Biriben szintén tartanak megemlékezéseket. A helyi templomban liturgiát, körmenetet és közösségi ünnepséget szerveznek, ezzel kifejezve, hogy az ottani közösség is szorosan kötődik szülöttük emlékéhez.
Származása és hivatása
Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született az akkor még az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Nyíregyháza melletti (ma Magyarországhoz tartozó) Biriben, mélyen keresztény családban. Apja görögkatolikus pap volt, és Péter alig több mint egyéves volt, amikor apja meghalt. 9 évesen elvesztette édesanyját is – olvaható a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye korábbi összefoglalójában.
A huszti gimnáziumban érettségizett. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942-ben a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték. Káplánként kezdte lelkipásztori szolgálatát Magyarkomjátban és azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt tábori lelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területéhez hasonlóan a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.
Az Új Ember katolikus hetilapban 2013-ban Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál unokahúga által írt cikkben a következőket említi: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok atya adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” A hagyomány szerint Kárpátalján titokban, Romzsa Tódor szentelte püspökké, ez azonban hivatalosan nincs bejegyezve, dokumentumok nem bizonyítják.
Az üldöztetés évei
Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a görögkatolikus egyház üldözése. A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz Péter Pált 1946-ban az ilosvai járásban található Bilkébe parókusnak. Már akkor nyomás alá helyezték, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de ellenállt, hűséges maradt a pápához. 1949-ben betiltották a lelkipásztori tevékenységet, és minden görögkatolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették.
A gyilkosság
Orosz Péter Pálnak bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. Amikor 1949-ben a görögkatolikus egyházat betiltották, és a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltűntették, Isten szolgája továbbra is titokban végezte szolgálatát. 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Megpróbált elmenekülni, de augusztus 27-én egy rendőr megállította az alsókaraszlói vasútállomáson és letartóztatta. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz Péter Pál letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. A merényletet követően azonnal vértanúnak tekintették. A pap földi maradványai és elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradtak.
Voltak, akik tudták, hogy Orosz Péter Pál földi maradványait az ilosvai rendőrkapitányság területén temették el. Közvetlenül a Szovjetúnió bukása után elkezdték földi maradványainak felkutatását. Miután megtalálták, 1992. augusztus 28-án, a bilkei templom mellett álló kápolnában újratemették.
Orosz Péter Pál boldoggá avatási eljárása Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László atya támogatásával kezdődött el.
Forrás és részletes program: hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye
