Kezdődik a Szent Mihály-templom felújítása

Amióta a Szent Mihály-templom felújításának kérdése nyilvánossá lett, az egyik főkérdés: bezárják-e, és ha igen, mikor, a templomot? Többek között erre a kérdésre is választ kaphattak mindazok, akik július 12-én a kolozsvári Keresztény Értelmiségi Kör rendezésében szervezett kerekasztal-beszélgetésre eljöttek. A Szőcs Csaba szászfenesi plébános, Verbum-igazgató által moderált beszélgetés résztvevői a munkálatokban leginkább érintettek: Veres Stelian plébániai kormányzó, az egyház, a plébánia képviselője, Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, Maksay Ádám főtervező, műemlékvédelmi szakmérnök, MMM Design Tervezőiroda vezetője, a Regio Consult Iroda képviseletében Görbe Beáta, a kivitelező KÉSZ Románia vezetője, Puskás Attila, valamint Makkay Dorottya építészmérnök, a statikai kérdések szakértője voltak. A szakértők és a plébánia vezetősége aznap délelőtt tartott aprólékos, részletekbe menő egyeztetését követően a kerekasztal-beszélgetés egyfajta sajtótájékoztatóként is működött.

A beszélgetés elején Veres Stelian közölte a munkálatok megkezdésének időpontját: augusztus 6-án kezdik a terepet előkészíteni, a szükséges munkaeszközöket a templomkertbe hordani, majd – egyelőre kívül – felállványozni a templomot. Veres Stelian azt is elmondta, nem lehet véletlen, hogy a felújításhoz kötődő minden fontos esemény – határozat megszületése, szerződés aláírása stb. – egy-egy ünnepnapra esett, a munkálatok megkezdésének időpontja pedig Urunk színeváltozásának ünnepe: mindez jelzi, hogy Isten kíséri a vállalkozást.

A körkérdés nyomán minden résztvevő elmondta személyes kötődését a Szent Mihály-templomhoz és a munkában a szakmai szerepét és hitvallását. Ennek nyomán nagyon biztató kép rajzolódott ki nemcsak a szakmai hozzáértésről, de az emberi hozzáállásról is: minden megszólalónak valóban szívügye a templom, úgy kívánják a munkájukat végezni, hogy az a legmagasabb szintű legyen és a közösség liturgikus életét minél kevésbé zavarja meg. Ez azonban nagyon is összetett feladat, mert a törvények értelmében a munkálatok elkezdésével építési területté minősül a helyszín, és a kivitelezőt terheli a felelősség mindenért, éppen ezért a baleset lehetőségét is szeretnék elkerülni.

Vallásos, szentmisére járó emberként Puskás Attila elmondta, ugyanakkor teljesen érti és jogosnak tartja azt az igényt, hogy a hívők nem szeretnék három évig nélkülözni Isten házát, ezért legalább következő év húsvétjáig szeretnék a liturgikus funkciók végzésének zavartalanságát biztosítani. Ez azért sem problémamentes, mert például a templom berendezését is fel kell újítani, ahhoz pedig el kell szállítani, tehát a szentmisék idejére valamilyen ülőalkalmatosságról is gondoskodni kell. Maksay Ádám ismertette a felújítás legfontosabb lépéseit és objektumait, most elsősorban a kőtisztítás és a statikai kérdések állnak a középpontban, a tetőszerkezet és a torony restaurálása, a villanyszerelés, fűtés, világítás megújítása. Európai uniós pályázatról lévén szó, a munkamenet és a pénzlehívás nagyon is egybetartozik, tudtuk meg Görbe Beátától, aki elmondta: a pályázat elnyerése nem azt jelenti, hogy a teljes összeg máris a plébánia számláján van. Előbb előleg érkezik, majd szakaszonként, ha az elszámolás rendben van és a munka terv szerint halad, érkezik a további, szükséges pénz. Itt az is elhangzott, hogy az önrész, még ha csak 2 százalék is, a hatalmas összeghez viszonyítva ez nem elenyésző, így adakozni folyamatosan lehet, a honlapon található számlaszámra és személyesen. Ezért volt korábban két jótékony célú és nagysikerű hangverseny is, Veres Stelian szerint ez azért hasznos, mert így minden hívő, az is, aki képletesen szólva két fillért ad, az is, aki lehetőségei szerint többet, ettől is a magáénak érzi-tudja a templomát.

Kérdésekre válaszul elmondták a szakértők, sem a freskók konzerválása, a kripta látogathatóvá tétele, sem a liturgikus tér megújítása nem része az uniós pályázatnak, így most ennek a munkának a keretében erre nem fog sor kerülni, esetleg önkéntes munka, közmunka, adomány nyomán, de a projektnek nem része, és a befejezés után öt évig a kiírás szerint nem szabad az épületen semmilyen változtatást eszközölni. A torony felújításánál szempont a terv szerint, hogy bejárhatóbb legyen, és kiállításnak is helyet adjon, hiszen a projekt nem annyira az egyházi használatot célozza meg, hanem a turisztikait, azaz azt, hogy bejárható, átlátható, történetében megismerhető objektum legyen. Van, aki ezt kissé rosszallja, de úgy kell erre tekinteni, mint lehetőségre szakrális értékeinket is bemutatni Európának, az idelátogató turistáknak, és emellett múltunkat, gyökereinket – hangsúlyozta a pályázatot lebonyolító Regio Consult képviselője.

Veres Steliantól megtudtuk, hogy a munkálatok egyik kulcsszereplője Márton Judit lesz, korábban a főegyházmegye műemlékvédelmi szakreferense, minőségi ellenőrként, ami a felügyelet mellett azt is jelenti, hogy ez idő alatt egyfajta édesanyja lesz a templomnak. A kerekasztal-beszélgetés végén azt is jelezte, a munkát augusztus 6-án ünnepi szentmise előzi meg, amelyre meghív minden, a munkálatokban résztvevő szereplőt, hogy ténylegesen Isten segítségül hívásával kezdődjék a felújítás, a színeváltozás ünnepének megülése vezessen majd oda, hogy három év múlva együtt tudjunk hálát adni a Szent Mihály-templom színeváltozásáért, ahol Szent Péterrel szólva mindannyian elmondhatjuk: „Uram, jó nekünk itt lenni!”