Mivel a mesterséges intelligencia (MI) átalakítja a médiafogyasztás és -alkotás módját, a médianővérek küldetése annak biztosítása, hogy az emberiség a digitális korban is tudatos maradjon, és ne feledje, hogy „az emberek alkotnak, a gépek generálnak”.
Az MI „sok kérdést vet fel, sok aggodalmat kelt, de sok izgalmat is generál” – mondta Nancy Usselmann FSP, a Szent Pál Leányai által működtetett Pauline Media Studies igazgatója a CNA-nak. A Szent Pál Leányait a médiaközpontú küldetésük és tevékenységük miatt médianővérek néven is ismerik. A rend tagjai tanulmányozzák a média új trendjeit, kérdéseit, követik fejlődését, és vizsgálják, mit jelentenek ezek a változások az emberek, köztük a szülők, a tinédzserek és a fiatal felnőttek számára.
A Pauline Media Studies igazgatójaként Nancy Usselmann FSP koordinálja a nővérek tevékenységét, hogy a krisztusi tanítványsághoz médiatudatosságot fejlesztő katekézist alakítsanak ki, és segítsenek az embereknek megtalálni annak a módját, hogy hitüket integrálják a mindennapi médiahasználatba. A nővérek írásokkal, workshopok szervezésével és országszerte tartott előadásokkal igyekeznek megvalósítani ezt a küldetést.
Usselmann teológus, író, nemzetközi előadó és filmkritikus, többek között. Az Amerikai Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozattal, valamint kateketikai és médiatudatosságoktatási tanúsítványokkal rendelkező Usselmann jelenleg az MI-ről tanul és tanít, beleértve azt is, hogy mit tanít erről az egyház, és hogyan élhetnek a katolikusok „ebben a digitális világban, miközben hitüket is gyakorolják”.
Rövid reflexió az MI kapcsán
„Tudom, hogy mindenki izgatottan várja az új eszközöket, és szívesen csatlakozik a legújabb, legmodernebb és legnagyszerűbb dolgok kipróbálásának hullámához, de sok mindennel kapcsolatosan szükség van a reflexióra – mondta Usselmann. – Figyelembe véve az egyház [MI-ról] szóló tanításait, az Antiqua et Nova dokumentumban foglaltakat… egy lépést kell tennünk hátra ebben a gyors változásban, ahol minden nap új MI-alkalmazás jelenik meg.”
Usselmann kiemelte, hogy nem feltétlenül arról van szó, hogy az MI jó vagy rossz, hanem arról, hogy megtanítsuk az embereket „megérteni, mi is az valójában”. Az MI „gépi intelligencia, amelyet úgy képeztek ki, hogy képes legyen utánozni az emberi intelligencia bizonyos aspektusait”.
Elismerhetjük, hogy az MI „nagyszerű eszközöket” kínál, amelyek „sokféleképpen segíthetnek nekünk az életünkben, például az orvostudományban, a pénzügyekben stb. – magyarázta Usselmann. – Segítenek nekünk a hatalmas mennyiségű adat kezelésében, hogy az információk hozzáférhetőbbek legyenek. De a probléma az, hogy tényleg meg kell állnunk és elgondolkodnunk.”
Bár az MI-nek vannak előnyös aspektusai, számos aggályt is felvet, többek között a munkahelyek megszűnését, a magánélet védelmét, az adatbiztonságot, a rendszer meghibásodása esetén a felelősségre vonhatóságot, valamint azt, hogy „lesznek rosszindulatú szereplők, akik rossz célokra fogják használni”. „Ez olyan gyorsan halad, és a fiatalok, különösen a gyerekek és a tizenévesek segítségként, terápiaként és barátságként használják a csevegőbotokat. Ez sok embert aggaszt” – mondta Usselmann.
Az MI-eszközök használatakor fontos megkérdezni: „Ez a konkrét alkalmazás elősegíti-e a közjót? Tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot?”
Az MI mint evangelizációs eszköz
„Az egyház soha nem fogja azt mondani: »Ne menjetek oda, és ne használjátok az MI-t.« Azt mondja, hogy alá kell merülnünk a kultúrába, jelen kell lennünk abban a digitális kultúrában, és belülről kell megvilágítanunk azt Istennel – mondta Usselmann. – Jelen kell lennünk ott, hogy segítsünk jó irányba alakítani.”
Annak érdekében, hogy ezt a technológiát „jó célra” használják, számos katolikus olyan cégeket alapít, amelyek az MI-t „az egyház evangelizációs küldetésére” használják – mondta Usselmann. „Nagyon izgalmas és elképesztő, hogy ennyien gondolkodnak így.”
A katolikusok által létrehozott MI-technológiák közé tartozik a Longbeard, a Magisterium AI és a Truthly, amelyek egy gombnyomással napi miseszövegeket és liturgikus forrásokat kínálnak. Néhányuk még a római pápai egyetemek könyvtáraiból is merít, hogy hozzáférést biztosítsanak a hatalmas teológiai és filozófiai tudáshoz.
Sok katolikus MI-eszköz forrásmegjelölést és lábjegyzeteket is tartalmaz, amelyek feltüntetik, hogy az információ hol található pontosan. „Ez fenomenális, mert segít nekünk a tanulásban – mondta Usslemann. – Kutatási eszközként szolgál, de nem veszi el a saját felfedező képességünket.” „Van egy imaalkalmazás is, a Grace app – mondta Usselmann. – Ez egy generatív MI-modell, amely nem helyettesíti a hagyományos lelki vezetést az egyházban, hanem csak személyre reflexiót vagy társaságot nyújt, hogy segítsen valakinek növekedni a hitében.” Usselmann elmondta azt is, hogy ez természetesen „kérdéseket vet fel”, de „nagyon érdekes is”.
Hozzátette, hogy a nővéreknek és más, a médiában dolgozó katolikusoknak „segíteniük kell az embereket az MI-ről való gondolkodásban és kérdések feltevésében”. Az embereknek meg kell érteniük, miért használják, majd úgy kell használniuk, hogy az „támogassa az emberi méltóságot”, és ne „vegye el a saját gondolkodási és problémamegoldási képességünket”.
Csak az emberek képesek teremteni
Bár az MI sokféle képességgel rendelkezik, mégsem tud úgy teremteni, ahogyan az emberek, mert nincs hozzá lelke, fogalmaz a nővér. „Az emberek teremtenek, a gépek generálnak. Tehát csak a rendelkezésre álló információk alapján hoznak létre valamit – a betanított algoritmusok és gyakorlatok alapján, amelyekkel táplálják őket. Az emberekben azonban megvan ez a csodálatos kreativitás adománya, mert Isten képmására és hasonlatosságára vagyunk teremtve. Isten, aki a teremtő, megajándékozott minket ezzel a szikrával, ezzel az istenhez hasonló tulajdonsággal, ami a kreativitás.”
„Ez az ember mélyéből, testéből és lelkéből fakad, ahol reflektálunk, gondolkodunk, önmagunkat tudatosítjuk, önkifejezésre vagyunk képesek, és erkölcsi cselekvőképességgel rendelkezünk, ami egy gépnek nem adatik meg… Képes-e az MI szépséget és művészetet teremteni? Talán. De honnan származik a szépség és a művészet? Az Istenhez való hasonlóságunkból, abból, hogy Isten képmására és hasonlatosságára lettünk teremtve.”
Usselmann nővér tervezi, hogy tovább bővíti az MI-vel kapcsolatos ismereteit, és nyitott marad a technológiával kapcsolatos további párbeszédre.
Tessa Gervasini / Catholic News Agency alapján
Fordította: D. G.
