A Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési programja több évtizede azon dolgozik, hogy a helyi közösségeket támogassa a mezőgazdaságban, a fenntartható életmódban és a természet tiszteletére nevelésben. A termény betakarításáért tartott hálaadás ünnepe (augusztus 31.) alkalmából Köllő Réka, a Gyergyóban működő Caritas Vidékfejlesztés projektmenedzsere részletesen mesélt a tevékenységeik és a programok sokszínűségéről, a sajtkészítés titkairól, a gyógynövények gyógyító világáról és a példamutatás erejéről.
Tangazdaság és kézműves sajt
Az egyesület 1993-ban alakult a gyulafehérvári érsekség kezdeményezésére. Elsődleges céljuk kezdettől fogva az volt, hogy segítséget nyújtsanak a gazdáknak, kezdetben főként a mezőgazdasági gépesítésben, az állattenyésztés és növénytermesztés fejlesztésében. 2011-ben új terület nyílt meg számukra: létrehozták saját sajtműhelyüket, amely a mai napig a program egyik központi eleme. A vidékfejlesztés nem csupán projektekből áll, hanem valódi kapcsolatot jelent a földdel, állatokkal és emberekkel.
Gyergyószentmiklóson 38 hektáron gazdálkodnak, ahol legelők és kaszálók biztosítják az állatok takarmányát. A gazdaságban 18 fejőstehenet tartanak – magyar tarka, vagy régi elnevezéssel pirostarka fajtát –, melyek tejét pasztörizálás nélkül dolgozzák fel. A sajtműhelyben 2011 óta készül svájci típusú, hosszan érlelt sajt, amely három-négy hónapos érlelés után kerülhet forgalomba, de igazi különlegessége, hogy akár öt évig is érlelik. Mivel nem pasztörizálják a tejet, nagyon fontos számukra a tej minősége, higiéniája (kezdve az istálló higiéniájától az állathigiénián és személyhigiénián keresztül a fejési higiéniáig), továbbá a feldolgozásra, annak technológiájára is kellő figyelmet fordítanak. A tej természetes feldolgozásának köszönhetően megőrzi ásványianyag-tartalmát, vitaminjait, aminosavait – így teljes értékű élelmiszerré válik. Köllő Réka elmondása szerint a Gyergyói-medencében található mintegy nyolcvanféle gyógynövény ízvilága időről időre visszaköszön a sajtban. A kézműves készítés folyamatába a sajtmester és a dolgozók szeretete, hite és gondoskodása is belekerül.
Tangazdaságot is működtetnek közel két hektáron. Van egy kicsi gyümölcsösük, ahol bemutató jelleggel bogyós gyümölcsök, ribizli, málna, illetve alma-, körte- és szilvafa található. Van egy zöldségeskertjük is, ami egy négytagú család éves szükségletét mutatja be. Két üvegházban paradicsomot, uborkát, paprikát is termesztenek. Azért van szükség az üvegházakra, mert Gyergyó egy hideg vidék, nem mindig érnének be a szabadföldön az itt termesztett növények. 400 tő levendula is található a tangazdaságban, továbbá 33 magasított ágyásban 54 féle gyógynövényt és fűszernövényt termesztenek. Köllő Réka szerint a magyar nép mindig is gyógyító nép volt, gasztronómiájában pedig a gyógynövények nemcsak ízesítőként, hanem gyógyító hatásuk miatt is fontos szerepet játszanak.
A szemléletük szerint minden gyógynövény egyben fűszer, és minden fűszer gyógynövény. A gyerekeknek és felnőtteknek tartott képzések során azt is megtanítják, hogyan kell kíméletesen begyűjteni a növényeket, hogy azok újra sarjadjanak, és a jövő nemzedéke is használhassa őket.
Képzés és generációkon átívelő tudás
A Caritas Vidékfejlesztés nemcsak termel, hanem oktat is. Az elmúlt években több mint ötvenféle képzést szerveztek – állattenyésztés, növénytermesztés, elsősegélynyújtás, marketing, menedzsment, de még kenyérsütés, főzés, eltevés és gyógynövény-gyűjtés, -feldolgozás, illetve ezek gyógyhatása témakörökben is.
Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekekre: idén több mint 2800 látogatót fogadtak a sajtműhelyben, közülük több mint 2100 volt gyerek. A cél, hogy a fiatalok már kiskoruktól megismerjék a természetközeli életmód értékeit, és megértsék, hogyan őrizhetik meg a környezetet a jövő számára. Legalább két-három generációra előre kell gondolkodni, hogy meg tudjuk őrizni a környezetünket és a növények gyógyító erejét, amivel a jó Isten ruházta fel őket.
Köllő Réka hangsúlyozza: a gazdálkodás több, mint munka – természetes életritmust jelent. Az állatok gondozása, fejése, a tej feldolgozása, a földművelés mind-mind napi tevékenység, amelyet a Nap és a Hold járása is befolyásol. A holdfázisoknak megfelelően vágták ki régebben a fát, ültették a növényeket, gyűjtötték be a termést. Ezt nagyon sokan napjainkban is alkalmazzák. Este az állatokat el kell látni. Napnyugtával az emberek is pihenőre tértek, mivel napkeltével keltek. A Nap és a Hold mozgásával együtt él ma is az egyszerű falusi parasztember.
Ugyanakkor megfigyelése szerint egyre több városi ember közelít ehhez az életmódhoz: erkélyeken, cserepekben termesztenek növényeket, kenyeret sütnek, és igyekeznek visszatanulni valamit abból a tudásból, amelyet nagyszüleik még természetesen birtokoltak. Napjainkban az emberek egy picit próbálnak közelíteni a természethez, és valamit újra átgondolni és a mindennapi életükhöz alkalmazkodva felhasználni abból, amit örököltek. Egyre többen sportolnak is, sokszor a természetbe mennek ki.
Teremtésvédelem – felelősség és gondoskodás
A Caritas vidékfejlesztési programja a környezettudatos gazdálkodást is szem előtt tartja. Vegyszereket nem használnak, a növényeket maximum savóval permetezik, ami a sajtkészítésből marad vissza, a földet pedig az állatok természetes trágyájával táplálják.
Köllő Réka szerint a föld mindig visszaadja, amit kap. A vegyszerek használatát követően például a talaj „visszaszól” és a jó Isten „visszakopogtat”, mert a vegyszeres földön bizonyos növények kihalnak, amelyek érzékenyek a vegyszerekre. Gondoljunk a kamillára, ami nagyon sokunk gyerekkorában minden udvaron ott volt, de mivel ennek a növénynek tiszta föld és tiszta levegő kell, ezért napjainkban már nagyon ritka, ahol megél a kamilla.
A föld természetes módon válaszol. A projektmenedzser példaként a csalánt említette, amely sokszor olyan helyen terem, ahova az állatok vagy akár az ember vizel, az abban található nitrátok pedig segítik a növekedést, így a megfelelő környezetben felnevelkedve a hagyományos népi gyógyászat szerint a csalán kiválóan alkalmas a vértisztításra és a veseműködés támogatására. A növényeket úgy kell gyűjteni, hogy gyökerük épen maradjon, hogy újra sarjadhassanak, és unokáink is élvezhessék gyógyító erejüket. Ez a belülről fakadó hozzáállás a jó Isten ajándékának tekinti a magot és a növényt, és arra kötelez, hogy szeretettel és felelősséggel gondozzuk őket.
A hála ünnepe
A betakarítás időszaka a Caritas Vidékfejlesztés számára is valódi hálaünnep, amikor hálát adnak mindazért, amit a föld és a gondoskodás meghozott számukra. Ilyenkor a gazdák nemcsak az adott év terméséért mondanak köszönetet, hanem azért is, hogy egyáltalán elvethették a magot, gondozhatták a növényt, és most van mit betakarítaniuk. A télre félretett javak a családok asztalára kerülnek, ugyanakkor a jövőre is gondolni kell: a termésből magot kell félretenni a következő évre, hogy a körforgás folytatódhasson. A gazdálkodás azonban nem mindig kiszámítható – vannak bőséges és vannak szűkösebb évek. Gyergyószentmiklóson például az idei tavaszi fagy miatt alig termett gyümölcs, míg tavalyelőtt bő termés volt. A hála mellé így a remény is társul: talán jövőre kedvezőbbek lesznek a körülmények.
Példamutatás – a legjobb tanítás
A Caritas munkatársa szerint a legfontosabb üzenet a példamutatás: a gyerekek utánzással tanulnak, ezért a felnőttek felelőssége óriási. Ha azt látják, hogy szüleik, tanáraik vagy a gazdák tisztelettel bánnak a természettel, ők is ezt a szemléletet viszik tovább.
A Caritas Vidékfejlesztés munkája egyszerre jelent gazdálkodást, kézműves értékteremtést, oktatást és szemléletformálást. A szervezet hite és meggyőződése szerint az ember csak akkor őrizheti meg környezetét, ha szeretettel és felelősséggel fordul felé – és ezt a szeretetet a mindennapi munkán keresztül adja tovább a jövő nemzedékének.
