Ferenc pápa megválasztása elejétől a világ figyelmét a Santa Maria Maggiore-bazilikában található Salus Populi Romani (a római nép megmentője) Mária-ikonra irányította. Tíz érdekességet olvashatnak róla.
1. A hagyomány szerint Szent Lukács (az evangélista) festette
Ez a Mária-kép az egyik legrégebbi ismert ábrázolás, és a hagyomány Szent Lukácsnak tulajdonítja. Szent Lukácsról úgy tartják, hogy fiatalon rendkívül tehetséges volt: nemcsak evangéliumot írt és az Apostolok cselekedeteit jegyezte le, hanem görög orvosként és művészként is tevékenykedett. Úgy vélik, különösen tisztelte Szűz Máriát, mivel evangéliuma egyedülálló részleteket tartalmaz az angyali üdvözletről és Jézus születéséről.
A keleti egyház őt tekinti az első ikonfestőnek, aki megalkotta a Szűzanya első portréját. Számos művész ábrázolta őt az idők során úgy, hogy egy festőállvány előtt ül, és Máriát festi, karjában a gyermek Jézussal.
Többféle hagyomány létezik arról, mi lett az eredeti ikon(ok) sorsa, amely(eke)t Lukács készített. Az egyik, neki tulajdonított kép épp Ferenc pápa kedvence: a Salus Populi Romani.
2. Szent Ilona találta meg a képet
Hasonlóan a częstochowai Fekete Madonnához, úgy tartják, hogy Szent Ilona (Konstantin császár édesanyja) találta meg ezt a képet, és előbb Konstantinápolyba, majd a 6. században Rómába vitte, ahol a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték el.
3. Cédrusfára festették
Az ikon cédrusfára készült, és Szűz Máriát ábrázolja sötétkék, aranyszegélyes palástban, bíborszínű tunikában – ez volt az 5. századi Róma hatalmi viselete. A kép mérete kb. 117 x 79 cm.
Mária a gyermek Jézust tartja karjában, aki bal kezében egy könyvet tart – valószínűleg az evangéliumot. A 3. századi ábrázolásokkal ellentétben itt Mária néz közvetlenül a szemlélőre, nem Jézus.
4. A kép a Santa Maria Maggiore-bazilikában található, Róma legnagyobb Mária-templomában
A hagyomány szerint Róma egyik legfontosabb katolikus templomának alapítására egy rendkívüli havazás napján került sor – nem télen, hanem 352. augusztusában.
Egy gazdag római nemes és Liberius pápa ugyanazon az éjjelen azt álmodták, hogy hó hull az Esquilinus-dombon. A két férfi másnap elindult, találkozott, és megerősítették egymásnak az álmot. A nemes épp vagyonát akarta az egyházra hagyni, így úgy döntött, hogy templomot épít a hóval borított dombon.
Liberius pápa bottal rajzolta meg a templom körvonalait a hóban. Azóta a Santa Maria Maggiore a katolikusok egyik legjelentősebb zarándokhelye, Róma legnagyobb Mária-temploma, és a nyugati világ legrégebbi, Máriának szentelt szentélye. A négy pápai bazilika egyike.
A csodás havazás emlékére minden évben ünnepséget tartanak, amikor rózsaszirmokat hullatnak le a kupolából a tömegre. Ferenc pápa tavaly részt vett ezen az eseményen.
5. A képet járvány idején is körmenetben vitték
A 6. században pusztító járvány dúlt Itáliában, sok ember meghalt. Istenhez fordulva, Nagy Szent Gergely pápa (590–604) körmenetet vezetett Róma utcáin ezzel a képpel. Az eseményt a Legenda Aurea is megörökíti.
1348-ban, egy másik pestisjárvány idején, újra körmenetet tartottak vele. Egy 20. század eleji zarándokkalauz is említi ezt a csodát.
Ferenc pápa 2020. március 27-én, a COVID-járvány idején szintén elhozatta a képet a Szent Péter-térre. A világjárvány alatti lezárás idején elhagyta a Vatikánt, hogy előtte imádkozzon. Ugyanekkor felkereste a fából készült feszületet is, amely egy korábbi járványtól védte meg Rómát – ez is ott volt a rendkívüli urbi et irbi áldás alkalmával.
6. Ferenc pápa aranyrózsát ajándékozott a képnek
2023. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén Ferenc pápa aranyrózsát ajándékozott a képnek. Ez nem volt az első ilyen gesztus: elődei, III. Gyula pápa 1551-ben és V. Pál pápa 1613-ban hasonlóképp tettek.
7. A kép restaurálása feltárta valódi szépségét
2018 elején a Vatikán közzétette a restaurált ikon képeit. A restaurálás során előtűntek Mária és Jézus finom arcvonásai, valamint a gyermek arany ruhája és Mária kék köpenyének ragyogása – közölte Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeumok igazgatója.
A L’Osservatore Romano cikke szerint a restaurálás feltárta, hogy a kép valójában a 11–13. század között készült. A hagyomány szerint korábbinak tartották – az 5. századból, vagy akár még régebbről, Szent Lukács művének vélték.
8. XII. Piusz pápa előtte imádkozott, hogy Róma megmeneküljön a bombázástól a II. világháborúban
Mint sok európai várost, Rómát is fenyegette a pusztítás veszélye a háborúban. A rómaiak Piusz pápa vezetésével Szűz Máriához fohászkodtak.
1944. június 4-én XII. Piusz pápa és a római katolikusok az Isteni Szeretet Anyjának és a Salus Populi Romani képnek a közbenjárásáért imádkoztak, hogy városuk megmeneküljön.
9. Ferenc pápa 126 alkalommal látogatta meg a képet pápaként, és már előtte is gyakran
„Mielőtt útra kelek, és amikor visszatérek, mindig meglátogatom a Szűzanyát, a Salus Populi Romanit, hogy elkísérjen utamon anyaként – hogy megmondja, mit tegyek, vigyázzon szavaimra és tetteimre. A Szűzanyával biztonságban indulok el.” – magyarázta Ferenc pápa.
Pápaságát is ezzel a látogatással kezdte: 2013. március 14-én, megválasztása másnapján. Kórházi tartózkodásai után is mindig megköszönte neki a gyógyulást egy látogatással. Utoljára virágvasárnap előtt, halála előtt kilenc nappal látogatta meg.
Már bíborosként is gyakori látogató volt: „Amikor Rómában voltam, mindig elmentem vasárnap reggelente, ott időztem egy ideig. Nagyon erős kötelék ez” – nyilatkozta 2023-ban.
10. Ferenc pápa sírja a közelben van, de nem a kápolnában
Egy kis fülkét választottak Ferenc pápa végső nyughelyéül a Pauline-kápolna közelében, ahol az ikon található. A pápa nem akart közvetlenül a kápolnában nyugodni, „mert a hívek, akik idejönnek, az Úrhoz imádkozzanak, és a Szűzanyát tiszteljék, ne egy pápa sírját nézzék” – mondta a bazilika főpapjának.
A temetési szertartás alatt az ikon az oltár jobb oldalán volt kihelyezve.
Fordította: Cziple Hanna
Forrás: Aleteia
