
Boldog Henri Vergés
Henri Vergés 1930. július 15-én született Matemale-ban, egy a Pireneusok keleti részén lévő Capcir régióbeli faluban. Szerény körülmények között élő földművelő és állattartó család első gyermekeként látta meg a napvilágot. Apját később a falu polgármesterévé választották. Édesanyja, a mindennapos elfoglaltságok mellett is mindig talált időt arra, hogy a környéken élő szegényeken segítsen. Henri Vergés felmenőitől tanulta meg az egyszerű munka, a becsületesség, a kitartás és a megosztás igazijelentését.
Tizenkét évesen elhagyta családját, hogy megkezdje a marista életre való felkészülést. Első fogadalmát a marista iskolatestvérek kongregációjában 1946-ban tette le. Egy évig a Saint Chamond melletti Notre Dame de l’Hermitage-ban, a marista testvérek alapítója, Marcellin Champagnat által épített házban készült fel a tanítói diplomavizsgájára. 1947 októberében kezdte meg tanítói munkáját az Aveyronban található Saint Geniez-D’olt-ban. Egészsége azonban nem bírta az intenzív munkatempót és a takarékos táplálkozást. Huszadik születésnapját emiatt Ossejában, a szülőfalujához közeli szanatóriumban ünnepelte. Erre az időszakra rendkívül gyömölcsözőként emlékezett vissza.
Henri Vergés 1952. augusztus 26-án tett örökfogadalmat. Tanítói tevékenységét különböző iskolákban folytatta Ardèche-ban, Cheylard-ban és Aubenas-ban. 1958-tól 1966-ig a corrèze-i Notre Dame de Lacabane-ban, a novíciusok helyettes vezetőjeként dolgozott. Ő maga is konok kitartással folytatta a tanulmányait, amíg mesteri fokozatot nem szerzett filozófiából. Az 1967–68-as generális káptalan után a generális elöljáró felkérte, hogy menjen Algériába dolgozni. Henri Vergés teljes szívvel elfogadta a megbízatását, amely egybecsengett egy régi vágyával: misszionárius akart lenni. Elszántan vállalta, hogy a családjával töltött idő alatt megtanulja az arab nyelvet.
Algírba 1969. augusztus 6-án, Urunk színeváltozása ünnepén érkezett meg, és huszonöt évig működött az országban. Megérkezésekor Algírban a Szent Bonaventúra-iskola vezetőjévé nevezték ki, ahol hat évig, az intézmény államosításáig tevékenykedett. Ekkor a rend visszatért Franciaországba, de Henri Vergés az algíri püspök kérésére helyben maradt. Ezt követően néhány évig egyedül élt, különleges szeretetköteléket kiépítve a gyerek szüleivel és a muszlim kollégáival – ekkor franciatanárként tevékenykedett. 1983-ban egy perui marista testvér érkezett mellé, ám 1988-ban mindkettőjüket eltiltotta az állam a tanítástól. Ekkor a püspök javaslatára átvették a Kasbah középiskola könyvtárának vezetését, ahol haláláig tevékenykedett. Algíri állampolgárságért is folyamodott, mivel akárcsak pap és szerzetes kollégái rendkívül fontosnak tartotta az egyház ottani jelenlétét – ő maga aktív kapcsolatot ápolt a helyiekkel, és nem mutatott félelmet az idegenekkel szembeni egyre növekvő ellenszenv, az erősödő vallási fundamentalizmus közepette sem. Iszlám fundamentalisták 1994. május 8-án a könyvtári foglalkozásra érkező elemista gyerekek előtt főbe lőtték a könyvtárban munkatársával, Paul-Hélène SaintRaymond asszumpcioniosta nővérrel együtt. Algírban helyezték örök nyugalomra négy nappal később. Ferenc pápa avatta boldoggá 2018. december 8-án. Liturgikus emléknapja május 8-án van.
Institute of the Marist Brothers alapján






