Az 1848-as forradalomra emlékeztek 2025. március 14-én Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata szervezésében. Az ünneplés célja nem csak a hagyományos értelemben történő visszaemlékezés volt, hanem egyben három különböző szakterület kutatói világítottak rá az 1848-as év forradalmi történéseire, azok zenei, illetve irodalmi művekben megörökített emlékére.
Az ünnepi alkalom címe összefogóan reprezentálja a célkitűzést: „1848? 1848! Kutatók a magyar forradalom és a szabadságharc történetéről”. Az előadásoknak a BBTE Római Katolikus Teológia Karának díszterme adott otthont.
Az ünnepség déli 12 órakor kezdődött, elsőként a résztvevőket Markó Bálint, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes köszöntötte. Röviden rávilágított a megemlékezés szerepének a fontosságára, illetve arra, hogy miként kapcsolódunk ma is az 1848-as forradalomhoz. Ezt követően zenei előadásával emelte a közös ünneplés hangulatát a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar kórusa Fábián Apolka vezetésével. Előadásukkal visszarepítettek abba a hangulatba, ami feltehetőleg adott volt 1848. március 15-én.
A zenés előadást dr. Horváth Csaba történész Politikai változások Kolozsváron 1848-1849-ban című előadása követte, amelynek során betekintést kaptunk a forradalom körüli politikai döntésekbe, illetve Kolozsvár történelmi-politikai helyzetébe.
Második előadóként Potyó Istvánt kántor-karnagyot, zenetörténénészt hallgathatta meg az ünneplő közössév. Ruzitska György a „bécsi” magyar zeneszerző címmel tartott előadásában közelebb hozta a hallgatókhoz a ma erdélyiként számontartott Ruzitska György életútját, illetve az erdélyi zeneművészetben betöltött szerepét. Előadását színesítették a bemutatott zenei darabok, Ruzitsa művei, kiemelkedő volt a Talpra magyar, Petőfi versének megzenésített változata.
Utolsó előadóként T. Szabó Levente irodalomtörténészt hallgattuk meg, aki Egy többszörösen kényes kérdés: 1848-1849 a Jókai-életműben címmel rendkívül izgalmas adatokat osztott meg kutatásaiból. Többek között rávilágított olyan érdekes tényekre, mint Petőfi Sándor és Jókai Mór konfliktus, aminek hatása nyomon követhető Jókai Mór munkásságában. Egyben abba is betekintést nyertünk, hogy milyen szerepe volt az 1848-as forradalom alatt és után is Jókainak, és életművében milyen fontos szerepet kaptak a forradalom krónikájának különböző részletei.
Az előadások által nem pusztán a hagyományos értelemben vett módon emlékeztünk, hanem az előadást vállaló kutatók által bepillantást nyerhettünk az említett történelmi korba, más-más aspektusok mentén és híres történelmi személyek szemszögéből. Elgondolkodtató volt hallani, milyen körülmények közt harcoltak elődeink a szabadságért.
Március 15-én a napi rohanásban se felejtsünk el adózni az emlékük előtt, hiszen nekik (is) köszönhetjük a szabadságunkat.
Hegedűs Rita
Fotó: Bodó Márta
