Sóvidék központjában, Szovátán, Szentháromság vasárnapján templombúcsút ünnepeltek. A szentmisét Rózsa Gáspár deményházi plébános celebrálta a környék papjaival együtt.
Bajkó Norbert, a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánia segédlelkésze prédikációjában a Szentháromság titkáról beszélt: „elmélkedj róla, hogy rádöbbenj s elismerd, hogy mennyire szeret az Isten. Az ünnep akkor éri el célját, ha rádöbbenünk Isten szeretetére, és egyre inkább viszonozzuk azt embertársaink felé.” Szent Efrém szavai nyomán figyelmeztette a jelenlevőket: „Higgy az Atyában, de ne gondold, hogy felfoghatod. Higgy a Fiúban, de ne képzeld, hogy kikutathatod. Higgy a Szentlélekben, de ne hidd, hogy nyomára jössz titkának.” A szentbeszéd végén hangsúlyozta éljünk az Atya szívével, nézzünk minden eseményt Jézus fiúi szemével és cselekedjünk szüntelenül a Szentlélek nyugtalan lobogásával, a folytonos buzgóság lendületével!
Köllő Tibor helyi plébános köszöntötte a keresztaljával érkező korondi és parajdi híveket, akiket a rózsafüzér-társulat tagjai a szentmise végén szerényen megvendégeltek.
A szovátai egyházközség már a reformáció előtt létezett. Egy 1630. július
22-én keltezett okirat szerint Bakk Ilona földet adományoz „az Zovatay zentegyház” javára. A református fejedelmek idején a hitközség meggyengült, csak mint filia működött Korond, majd Atyha, Parajd és Nyárádköszvényes anyaegyházak mellett. 1734-től Halmágyi József személyében állandó papja volt, és önálló plébániaként működött. 1875-ben létrejött a Medve-tó, ennek következtében a település fejlődésnek indult, s ezzel egy időben az egyházközség is gyarapodott. 1870–1875 között épült a templom. (ersekseg.ro)
Fotó: Bernád Tünde
