Húsvét hétfőn 9,45-kor Kevin Farrell bíboros, az Apostoli Kamara camerlengója (pápai kamarása) ezeket a szavakat mondta a Szent Márta házban: ,,Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte. Arra tanított minket, hogy az evangélium értékeit hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára. Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért Ferenc pápa lelkét az egyetlen és háromságos Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk.”
Jorge Mario Bergoglio Buenos Airesben, Argentínában született 1936. december 17-én, és egy súlyos betegségből való felépülése után, 1958-ban csatlakozott a jezsuita rendhez. 1969-ben szentelték katolikus pappá; 1973 és 1979 között Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érsekévé nevezték ki, majd 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá kreálta. Az argentin egyház élén állt a 2001 decemberi argentin zavargások idején.
Miután XVI. Benedek pápa 2013. február 28-án lemondott hivataláról, a konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjául, aki a Ferenc nevet választotta, Assisi Szent Ferencre való hivatkozással. Közéleti szerepvállalása során alázatáról, Isten irgalmának hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a szegények iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté. Elődeinél kevésbé formális megközelítést alkalmaz a pápai tisztségben, például a pápai lakosztály helyett a Szent Márta-házban él.
Pápasága idején számos újszerű megközelítést alkalmazott: teljes jogú tagokká tette a nőket a Római Kúria dikasztériumaiban, bírálta a féktelen kapitalizmust, a fogyasztói szemléletet és a túlzott iparosodást; a klímaváltozás elleni fellépést egyik fő célkitűzésévé tette. A halálbüntetést elítélte, és kijelentette, hogy az egyház elkötelezett annak eltörlése mellett. A nemzetközi diplomáciában Ferenc pápa bírálta a jobboldali populizmus térnyerését, felszólított a homoszexualitás dekriminalizálására, közvetített az Egyesült Államok és Kuba teljes körű diplomáciai kapcsolatainak helyreállításában, megállapodást kötött Kínával a püspöki kinevezések ügyében, és támogatta a menekültek ügyét. A nyugati világot a bevándorlási szintek jelentős növelésére szólította fel. 2022-ben bocsánatot kért azért, mert az egyház szerepet vállalt a kanadai őslakos népek kulturális alapú népirtásában. 2023. október 4-én elindította a szinodalitásról szóló szinódust, amelyet pápasága csúcspontjaként és a katolikus egyház második vatikáni zsinat óta legjelentősebb eseményeként tartanak számon. A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.
2019-ben, romániai látogatása során Csíksomlyón a nyeregben szentmisét mutatott be június 1-jén, ekkor egy aranyrózsát helyezett el a kegyszobor előtt, ami első a Kárpát-medencében. A pápa ezzel fejezte ki Mária iránti tiszteletét a csodatevő Szűzanya szobra előtt, valamint ezzel egyben a vidék népének kitartó hitét is elismerte.
