Tamás József nyugalmazott püspököt köszöntötték Gyulafehérváron

0
1302
Fotók: Kováts Álmos / SIS

Tamás József nyugalmazott segédpüspök 80. születésnapját ünnepelték Gyulafehérváron. Az ünnepi szentmisén a papság, hívek és zarándokok összegyűltek, hogy nyugalmazott püspöküket köszöntsék, ugyanakkor hálát adjanak azokért az évekért, melyekben Tamás József Isten és az egyházmegye szolgálatában állt. Jelen voltak a romániai római katolikus egyházmegyék vezetői, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek, Böcskei László nagyváradi megyés püspök, Schönberger Jenő, a szatmári egyházmegye püspöke és Pál József Csaba temesvári püspök. Az eseményre nagy számban érkeztek zarándokok, ünneplők, Csíkszentsimonból, Madéfalváról, Csíksomlyóról, Csíkszentdomokosról, Szentegyházasfaluból, Kolozsvárról is.


Az ünnepi szentmise kezdetén Kovács Gergely érsek köszöntötte az egybegyűlteket. Tamás József 80. születésnapja alkalmából Ferenc pápa jókívánságait tolmácsolta: a szentatya Isten áldását kérte a nyugalmazott segédpüspökre, hogy továbbra is töltse őt be a hit, a remény és a szeretet örömével. Áldást kért az ünnepeltre és mindazokra, akik e jeles napon megemlékeznek róla. 


Jakubinyi György nyugalmazott érsek szentbeszéde kezdetén az életet Isten ingyenes ajándékának nevezte, melyet nem érdemeltünk meg. Már gyermekkorunkban megtanuljuk és később is magunkkal hordozzuk a köszönöm és a bocsánat szavakat, mondta a nyugalmazott érsek, így, e szavakat ismerve gyűltek össze ezen a jeles napon, hogy megköszönjék Tamás József munkáját. Jakubinyi György ny. érsek prédikációjában a földön töltött esztendők számát járta körül a Bibliában erre utaló részeken keresztül. Kiemelte, hogy hit és tudomány sosincs ellentétben egymással, és a tudomány is alátámasztja az Ószövetséget: az ember 120 évet tölthet a földön. Élj 120-ig, kívánják a zsidók egymásnak születésnap alkalmából, ugyancsak a Bibliára hivatkozva, ezt kívánta Jakubinyi érsek is Tamás Józsefnek, a csíksomlyói Szűz Mária áldásával együtt. A szentbeszéd további részében beszámolt a nyugalmazott segédpüspök életének alakulásáról, melyhez a gondviselés is hozzájárult, hisz egy plébánián jött világra. A gondviselés munkájának tekinti azt is, hogy Márton Áron palotai fogsága alatt tanulhatott a gyulafehérvári teológián, majd segédlelkészi és plébánosi beosztást követően a papi szemináriumban nemzedékek spirituálisa volt. Jakubinyi György érsek köszönetnyilvánítással fejezte be ünnepi gondolatait, hivatkozva a napi szentlecke üzenetére, hálát adva azért, hogy Tamás József az egyházmegye szolgálata során vigyázott a férfiakra, a nőkre, híveire. 


A szentmise befejeztével bemutatták Tamás József püspök születésnapja alkalmából kiadott A Nagy Király követségében című kötetet. Az ekkor elhangzott köszöntő szavakat, Bőjte Csongornak, a Verbum Egyesület igazgatójának beszédét olvashatják.

„FŐTISZTELENDŐ PAPTESTVÉREK, SZERETETT JÓ HÍVEK!” – e köszöntéshez talán sem idézőjelet, sem lábjegyzetet nem kell tennem, hiszen a Főegyházmegye területén talán nincs olyan hely, ahol a ma ünnepelt Püspök atya ajkairól ne hangzott volna el ez a köszöntés. És nem azért emlékezetes, mert immár közel három évtizede – lassan-lassan öregedő hangon – hangzik el, hanem azért, mert tartalom is van mögötte: jó szó, jövőbe lendítő köszönet és hála, egy ismerős váll- illetve mellveregetés – persze a másé! –, még az ünnepi ebédek szakácsnőire is odafigyelő ajándékozó gesztus, egy mosollyal kísért áldás vagy éppen a szintén ismerős „táj-táj” búcsúzás. Az életét a Nagy Király követésére és követségében megélő Püspök Atya az előbb felsorolt apró gesztusokat jelmondatához hűen a legnagyobb szeretettől vezérelve cselekedte és cselekszi, mert mint 2 évvel ezelőtt fogalmazott: „hiszem és vallom, hogy az ember akkor igazán ember, ha jó szíve van, és másokért is akar élni. A szeretetre tettem fel életemet és munkásságomat.” Kedves Püspök atya! 80. születésnapja alkalmából ezt a szeretetet szeretnénk a mai ünneppel, jelenlétünkkel, de egy maradandó emlékkel is meghálálni. Egy könyvet tartok a kezemben, amely A Nagy Király követségében címet viseli és amely egy többhónapos titkos munka eredménye, hogy mind az 544 oldalán a benne szereplő köszöntések és értékes tanulmányok révén az a szeretet köszönjön vissza minden kor olvasójának, amellyel a Püspök Atya kísérte és kíséri a Főegyházmegye életét. A szerkesztőkkel – András István rektor úrral és sokadik utódjával, Kiss Endre spiri atyával – az előszóban ekképp fogalmaztunk: „A Nagy Király követségében emlékkötet címe próbálja visszaadni az elvett papi jelmondatot. A jó Pásztor-Király gondját viseli nyájának: megkeresi az elveszetett, visszatereli az elszéledtet, bekötözi a sérültet, ápolja a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködik. A püspök az élő Jézus Krisztus jele és követe. A Pásztor-Királyt követő szolga közel akar lenni Isten népéhez. Ez a közelségben lenni akarás a Nagy Király tág szívével való kapcsolatban érthető meg. Aki Krisztus követségében akar járni (2Kor 5,20), annak közel kell lennie a forráshoz. Elöl járni a szeretetben, az életszentségre való törekvésben csak így lehet és érdemes. Püspök atya ebben a közelségben törekedett megmaradni az Úr kegyelméből és szeretetéből. Ebben a szolgálatban körülvette őt sok jó ember is, ezért törekedtünk olyan személyek köszöntéseit és tanulmányait egybefűzni, akik ezen a pásztori úton a püspök atyával együtt voltak: püspökök, papok, szerzetesek, szerzetesnők, barátok és munkatársak. Ők nyolcvanan tanúskodnak arról, hogy a püspök atya az egyház és a Gyulafehérvári Főegyházmegye szívében a szeretet akart lenni.” Reméljük, hogy ennek a stílusosan, a ma ünnepelt 80. mérföldkő számához igazodó 50 köszöntő és 30 tanulmány – összesen 80 ember munkája – a teljes Főegyházmegye közös háláját ki tudja fejezni e jeles ünnep alkalmából. Köszönet minden szerzőnek, aki vállalta, hogy papírra veti a sokszor talán igen személyes pillanatok egy-egy mozaikját is; akik kapott talentumaikat kamatoztatva kutatásba kezdtek a legkülönbözőbb témákban, hogy ekképp is nyoma maradjon a mai ünnepnek, amikor közösen ünnepeljük azt, hogy a nagybetűs Szeretet kiválaszt embereket, akik ez egyiptomi Józsefhez hasonlóan embertársaik testvérei lesznek a nagy király követeként, a szeretet kis útját velünk együtt járva az atyai ház felé. Kedves Püspök atya! „A legnagyobb Szeretet kísérje életét! Ne feledje: »Mózes nyolcvan, Áron pedig nyolcvanhárom esztendős volt, amikor a fáraóval tárgyaltak« (Kiv 7,7). A pusztai vándorlás és az ígéret földje csak ezután következett. Kívánjuk, hogy továbbra is a »házért való buzgóság« lelkületével zarándokoljon Isten népével és főegyházmegyénkkel az Ígéret földje felé.” Ad multos annos! Isten éltesse!


Tamás József köszönetképpen elmondott ünnepi gondolataiban Nemeshegyi Péter jezsuita papot idézve és azonosulva vele kihangsúlyozta, hogy nem siet különösképpen, de megköszöni a jó Istennek az eltelt éveket, elfogadja a napokat, melyeket még kapni fog és azokat is szolgálattal fogja tölteni. Háláját fejezte ki a megélt esztendőkért, majd megköszönte mindazoknak, akik megszervezték a meglepetésekkel teli ünnepséget, és azoknak, akik eljöttek vele közösen ünnepelni. Jakubinyi György érseknek megköszönte nemcsak a mai szentbeszédét, hanem az évek során tanúsított bizalmat és a közös munkát. 


Tamás József nyugalmazott segédpüspök a nyolcgyermekes Tamás Gergely és Bíró Erzsébet fiaként született Madéfalván 1944. november 12-én. Tamás József vallásos környezetben nevelkedett, rendszeresen ministrált. Általános iskolai tanulmányai elvégezte után beiratkozott a gyulafehérvári római katolikus líceumba. Ezután megkezdte tanulmányait a gyulafehérvári papnevelő intézetben 1962 és 1968 között. Márton Áron püspök szentelte pappá 1968. április 21-én a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban. Felszentelése után Medgyesen volt segédlelkész 1968 és 1972 között, majd 1972 és 1978 között Tűrön teljesített szolgálatot plébánosként. Ezután tanár és spirituális lelkész lett a gyulafehérvári papnevelő intézetben 1979-től 1997-ig. 1996. december 18-án az Apostoli Szentszék gyulafehérvári segédpüspökké nevezte ki. 1997. március 1-jén a csíksomlyói kegytemplomban ünnepélyesen püspökké szentelték. Püspöki jelmondata: Legnagyobb a szeretet (1Kor 13,13). Püspökké szentelése után Csíkszereda lett a székhelye. Ferenc pápa 2019. december 19-én elfogadta kora miatti lemondását.