November 9-én Dicsőszentmárton katolikus közössége nemcsak templomának védőszentjét ünnepelte, hanem temploma felszentelésének 125. évfordulóját is. E jeles napon megáldották a templom felújított külső falait, valamint a szentmisén is szolgáló, székelyudvarhelyi Psallite Kamarakórus szentmise végi koncertjében is gyönyörködhettek a jelenlévők.
A 11 órakor elkezdődött ünnepi szentmisén jelen volt a város polgármestere, politikusok, a környék papsága, vendégek és Dicsőszentmárton, valamint a környékbeli települések katolikus lakói.
Az ünnep főcelebránsa Jánossi Imre gyergyószentmiklósi segédlelkész volt, aki bevezetőjében az emlékezés és a jövőbe tekintés felelősségét hangsúlyozta, melynek a naponta megújuló döntésből kell forrásoznia, s ennek nyomán kért áldás a templom megújult falaira.
Szentbeszédében a szenthez fűződő, szórványban különösen is fontos kapaszkodó, a hovatartozás témakörét boncolgatta annak végkifejletével, hogy az élő Szent Márton legyen a közösség mindenkori támasza és közbenjárója. Számtalan kérdésfelvetése a katolikus közösségek megújulásának szempontjaira, az öncélúság hasztalanságának megértésére és az irgalmasság, mint keresztény „presztízs” gyakorlására irányult.
Ünnepünkön a zene ámulata is emelte a szívünket, hiszen a szépszámú székelyudvarhelyi Psallite kamarakórus Simó Zsuzsa vezetésével gyönyörködtetett bennünket.
Ünnepünk lezárásaként, a templomtéri agapé alkalmával mindenki köszönetét és háláját fejezte ki a délelőtt iránt. „Nem akartunk kijönni a templomból” – jegyezte meg több hívő is. És valóban: szárnyalt a lelkünk. Köszönet minden támogatásért, segítségért, munkáért és szép szóért!
A dicsőszentmártoni egyháztanács
