A zene, a színház és a képzőművészet harmonikus ötvözetéből jön létre a film, vallja Kondacs András, a budapesti székhelyű Animatiqua alapítója. Videóikban speciális animációs technika segítségével életre keltik Budapest eltűnt épületeit, megmutatják a város épített örökségét. A sokszor pro bono készülő álomprojektjeik egyre ismertebbé teszik őket. Jelenleg is egy Budapestről szóló filmen dolgoznak, amit nemzetközi filmfesztiválokon is szeretnének bemutatni. Az animáció világnapja alkalmából Kondacs Andrással beszélgettünk filmről, épített örökségről, mesterséges intelligenciáról (MI) és ezek találkozásáról.
Hogyan született meg az Animatiqua, és milyen fejlődésen ment keresztül az idők folyamán?
Az egyetem utolsó éveiben már szerettem volna céget alapítani, és mivel a képzőművészeti egyetemen nagyon sok tehetséggel ismerkedtem meg, ezért úgy gondoltam, hogy létre tudok hozni egy kreatív műhelyt, amelyik értékteremtő filmekkel és animációkkal foglalkozik. Ma is van olyan egyetemi kollégám, akivel együtt dolgozunk. Azért igyekeztem ezt a kreatív műhelyt létrehozni, mert úgy gondoltam, hogy hiánypótló az országban, a szakmában, hogy se nem reklámügynökség, se nem filmstúdió, hanem olyan hely, ahol olyan speciális dolgokat készítünk, ami sokszor pro bono készül bizonyos helyeknek, lokációknak vagy a fővárosnak.
Önállóságra törekedtem, ezért hoztam létre ezt a kreatív és szellemi műhelyt, hogy a saját elképzeléseinket a lehető legmaradéktalanabbul el tudjuk készíteni. Nyilván nem a szerelemprojektek – amiket pro bono, ingyenesen készítünk – jelentik a költségvetésünk, a bevételünk vezérhajóit, de éppen ezek miatt ismernek meg minket.
2022 környékén elérkeztünk arra a szintre, hogy ezen munkáink, amiket sokszor ingyenesen – nem is az ingyenes a jó szó, hanem olyan álomprojekteket – tudtunk megvalósítani, amiknek nem voltak konkrét megrendelői, most már ilyen megrendelőket és megrendeléseket hoznak számunkra. A profilunk tulajdonképpen az, hogy unikális filmeket, animációkat, dokumentumfilmeket készítünk egyedi technikák segítségével, és újonnan most már az MI-technológiát is behoznánk a gyártásba.
Az oldalatokon felidézitek, amit sokszor mondanak, hogy egy kép felér ezer szóval, és hozzáteszitek ehhez, hogy egy film pedig felér ezer képpel. Komoly súlya van ennek a kijelentésnek, hogy egy videó tulajdonképpen egymillió szóval ér fel. Hogy látjátok, mi a videóknak és a filmeknek a szerepe a mai világban, és mi a ti küldetésetek ebben az összefüggésben?
Annak idején, akár a ’40-es, ’50-es, ’60-as években a filmművészet volt az egyik legprogresszívabb műfaj. Ez most egy picit változott a videók térhódítása miatt; nyilván ez mindenkinek ismerős lehet a közösségi médiából, ahol megkérdőjelezhető minőségű videós tartalmak lepnek el bennünket nagy mennyiségben. Emiatt csökkent szerintem a videóknak és a filmeknek a reputációja. Ennek ellenére a magas hozzáadott értékű, mély üzenetű, jó mondanivalójú és szerkezetű filmek a továbbiakban is nagyon progresszívek. Ezért van az idézett mondásunk, hogy a mozgókép többet, vagy másmilyen formában adhat többet, mint mondjuk egy verbális üzenet vagy egy állókép, mert a film nem más, mint a színház, a zene és a festészet vagy képzőművészet ötvözete, és úgy gondolom, hogy ez a három nagyon jó egyensúlyban találkozik egymással. Ezért is gondoljuk, hogy érdemes kiegészítésként hozzátenni ezt a mondatot, mi ebben hiszünk.
Ez habitusfüggő is, nekünk a filmek adnak a legtöbbet, annak ellenére, hogy természetesen szeretünk olvasni. Úgy gondolom, hogy egy jó film a mai napig meghatározó lehet egy ember életében.
Életre keltett eltűnt épületek
Vannak a társadalom figyelmére igényt tartó alkotásaitok, amelyekben régi fényképeket tesztek újból élővé. Milyen szempontok szerint választjátok ki a témákat és az ötlettől hogyan juttok el a megvalósításig?
Nagyon szeretjük a régi épületeket. Én Békés megyei vagyok, számomra az is egy kifejezetten kedves környék, de amiatt, hogy Budapesten vagyunk, Budapest központú a stúdió, a munkánk ide köt minket. Sokat sétálunk, forgatásokon gyönyörű épületeket fedezünk fel a városban, de még érdekesebb az eltűnt épületeknek a hiánya, és ezeket elkezdtük kutatni. Az első sorozatunkban tulajdonképpen életre akartuk kelteni azokat az eltűnt épületeket, amik zömében ’45-ben vagy ’56-ban tűntek el a fővárosból, amikben a közönség, a járókelők, a turisták ma már nem gyönyörködhetnek.
Rájöttünk, hogy mi az általunk használt technikával ezt meg tudjuk valósítani, tehát a régi fényképeket segítségül hívva – zömében a Fortepan adatbázisából – kvázi életre tudjuk őket kelteni speciális animációs technika segítségével. Kameramozgást tudunk beletenni, térben tudjuk modellezni, és ilyen rövidfilmeket készítettünk, először Budapest eltűnt épített örökségéről. Ma már ez kibővült, több lokációnak az eltűnt épített és a meglévő épített örökségéről is készítünk filmeket. Ugyanúgy érdekes nekünk Budapest, mint mondjuk Magyarország kastélyai, ebbe beletartoznak a trianoni határon kívülre eső kastélyok is. Ez egy missziónk, küldetésünk is.
Mivel elég sok ilyen filmet készítettünk kvázi pro bono a városnak, ezért elég sokan kerestek minket azzal kapcsolatban, hogy egy várost vagy tematikát keltsünk életre ily módon. Ez az úgynevezett parallax photomotion technikának számít, ami sziszifuszi, lassú folyamat, a végeredmény ugyanakkor átütő tud lenni. A visszajelzésekből és a méréseinkből azt tapasztaljuk, hogy a nézőközönségnek ez a fajta dolog nagyon tetszik, főleg azért, mert Magyarországon, de Budapesten is nagyon sokan szeretnek nosztalgiázni, és szeretnék látni azokat az eltűnt vagy meglévő épített örökségeket az akkori korban. Ezzel a technikával vissza tudjuk hozni a múltat.
Az egyik legnépszerűbb kisfilmetek Budapest születését mutatta be. Kérlek röviden mutasd be ezt a projektet. Milyen visszajelzéseket kaptatok a film kapcsán?
Tavaly ünnepelte Budapest az egyesülése 150. évfordulóját, november 17-én debütált a Budapest születése című filmünk is. Úgy gondoltuk, hogy a városnak erre az eseményére szeretnénk tisztelegni ezzel a filmmel. Ott az eltűnt és meglévő épített örökségekre fókuszáltunk, az 1800-as évek végétől napjainkig.
Most is dolgozunk egy rövid dokumentumfilmen Budapestről, már angol nyelven, amit A-kategóriás filmfesztiválokra szeretnénk benevezni, illetve a nagyközönséghez is szeretnénk eljuttatni. Az erőforrásaink, amiket erre tudunk fordítani, végesek. Picit lassabban haladunk, de természetesen hamarosan kész lesz, hiszen már évek óta dolgozunk. Úgy gondolom, hogy jövő év nyara környékén válhat véglegessé. Ezt úgy készítettük, hogy bevontunk szponzorokat vagy megrendelőket, mert egy film költséges műfaj, és találtunk ilyen támogatókat. Nagyon gyönyörű az épített örökségük, így a fővárost is bevontuk, hogy támogassa ezt a produkciót, és sikerült összeszednünk azt a forrást, amivel meg tudtuk valósítani ezt az álmunkat.
Mesterséges intelligencia és emberi kreativitás – így hirdetitek az oldalatokon egyfajta szlogenként. Az animáció egyszerre kreatív művészeti és technikai folyamat is. Hogyan találja meg az Animatiqua az egyensúlyt a két aspektus között és milyen filozófia vezérel titeket a történetmesélésben és a technikai kivitelezésben?
Mi az MI-t mi akkor hívjuk segítségül, amikor feltétlenül szükség van rá. Például abban nagyon jó, hogy régi, rossz minőségű képeket, amik viszont nagyon jó témákat ábrázolnak, amiken épületek vannak, azokat segít kijavítani, retusálni és feljavítani a minőségét. Abban is tud segíteni, hogy bizonyos épületekről hol találhatunk még ilyen régi fotográfiákat. Az MI nagyon jó abban is, hogy bizonyos épületrészeket segít nekünk kipótolni, hogy hogyan is nézhetett ki, elég nagy pontossággal. Tulajdonképpen a kutatómunkában kérjük az MI segítségét, illetve a képek feljavításában. Régi fényképekről van szó, amik sok esetben sérültek. A jelenlegi MI-technológia még nem tart ott, hogy teljesen MI-vel tudjunk bizonyos részeket elkészíteni. Természetesen abba az irányba haladunk. Szeretnénk több területre is bevonni a mesterséges intelligenciát, de egyelőre még vannak korlátai, viszont nyitva tartjuk a szemünket és folyamatosan figyeljük az újításokat.
Videoklipek, egyéb animációk esetében viszont az MI szerves része a folyamatnak, tehát bevonjuk magába a gyártásba, és sokszor MI-programokkal készítünk filmrészleteket. Most például teljes egészében MI-vel készítünk egy videoklipet. Ez egy nagyon képlékeny technika, ami folyamatosan változik. Mindig új lehetőségek és új korlátok is születnek ezáltal. Szeretnénk továbbra is ennek a pionírjai lenni.
Korábban azt mondtad, hogy értékalapú vállalkozás vagytok. Melyek azok az értékek, amelyeket ti fontosnak tartotok, és ezt hogyan próbáljátok megvalósítani?
Ha egyet kellene kiemelnem, akkor mindenféleképpen azt mondanám, hogy a múlt örökségét és ezen belül főleg az épített örökségét jobban őrizzük. Mi erre igyekszünk felhívni ezekkel a filmekkel a figyelmet. Azt vettük észre, hogyha a nézőközönség találkozik azzal, hogy micsoda remekművek tűntek el a múltban, akkor a jelenben sokkal jobban vigyáz a megmaradt épített örökségre.
Nagyon sok ilyen alkotásunkat önerőből készítettük el, sokszor támogatók nélkül, és amíg nem voltak támogatók, nekünk ebből semmi bevételünk nem született. Mi kis stúdió vagyunk. Házon belül öten vagyunk, és vannak bizonyos dolgok, amiket kiszervezünk, így még hárman dolgoznak velünk, nekünk. Természetesen mi a piaci megrendeléseinkből élünk, de úgy gondolom, hogy az erőforrásaink 20-30 százalékát mindig ezekre a szerelemprojektekre tudtuk fordítani, és az volt a közép-, hosszútávú célunk, hogy idővel – szerintem most érünk el ide – 70-80 százalékban ezekkel a projektekkel tudjunk foglalkozni.
Mit gondolsz az internetet elárasztó, sokszor nagyon gyenge minőségű, igénytelen és legtöbbször MI által generált tartalmakról? Főleg most azok megtévesztő jellegére utalok. Hogyan fog kinézni szerinted a világunk mondjuk tíz év múlva, amikor az animációk egy jelentős részét az MI-k által generált videók fogják kitenni?
Szerintem nem ismerek olyen embert, aki ezt meg tudná válaszolni, én sem, mert annyira gyorsan és exponenciálisan fejlődik a technika. A kérdés első felére azt tudom mondani, már ellepte, de ez hatványozottan igaz lesz, hogy el fogja lepni a giccs és a gyenge minőség az internetet. Mindenképpen szabályozni kell majd az MI használatát, mert főleg a deepfake esetében potenciális veszélyforrások vannak benne. Én úgy gondolom, hogy ezt három tényező tudja szabályozni: az állam, amiben én nem bízom, mert nagyon-nagyon lassú; a cégek, amelyek előállítják ezeket a programokat, de nekik ez nem feltétlenül érdekük; illetve maguk a felhasználók, itt viszont felmerül az a kérdés, hogy van-e elég lobbierejük. Egy nagyon érdekes időszak elé nézzük. Kétségtelen, hogy el fogja lepni az internetet, a közösségi médiát az alacsony minőségű tartalom és giccs, ezt mindenféleképpen regulázni kellene. Vannak erre kezdeményezések, de annyira exponenciálisan fejlődik ez, hogy én kicsit pesszimista vagyok.
Említetted korábban, hogy most már angolul is készül videótok. Mennyire szól a magyar piacnak, amit készítetek, és mennyire akartok akár nemzetközi piacra is kilépni?
A Budapest születése tapasztalataiból kiindulva nagyon szerette azt a közönség, mert az magyar nyelvű volt, a narrátor a fantasztikus Hámori Gabriella volt. Egy kis késéssel egy angol felirat is készült hozzá. De mi úgy gondoljuk, hogy Budapest egy világváros, Budapestet mi a legszebb fővárosnak tartjuk. Szerintem Budapest marketingje mindig is gyenge volt, nem igazán volt benne koncepció, emiatt sokkal többre hivatott ez a gyönyörű város. Úgy gondolom, hogy ebben tudunk Budapestnek segíteni, hogyha már eleve angol nyelven készítjük el.
Itt még nem árulok el kulisszatitkokat, de neves magyar származású, viszont Amerikában befutott színésznőkkel és színészekkel mint narrátorokkal tárgyalunk, akiket a szélesebb világ ismer. Ez egy nagyon jó PR-eleme, meg hozzáadott értéke lehet. Mindenféleképpen szeretnénk, hogy egy A-kategóriás színésznő legyen a narrátora, többel is egyeztetünk. Angol nyelven készül elsőként, de készül belőle természetesen magyar nyelvű verzió is. Azért szeretnénk angol nyelven, mert eleve A-kategóriás filmfesztiválokon szeretnénk ezt bemutatni. Utána viszont streaming platformokon is szeretnénk ezt bemutatni. Ezzel az a célunk, hogy a lehető legtöbben, ne csak a 15 millió magyar nyelvet beszélő célközönség értse meg ezt, hanem sokkal-sokkal több néző. Úgy gondolom, hogy a városnak az épített öröksége, karizmája, fekvése, kultúrája, öröksége, történelme, minden megadatott ahhoz, hogy egy nemzetközi történetet be lehessen mutatni róla. Ezért készül ez első körben angol nyelven, hogy a lehető legtöbb országban, a lehető legtöbb néző ismerje meg, hogy milyen csodálatos ez a város.
Az írás rövidített változata megjelent a Vasárnap 2024/43-as számában a Fókusz-összeállítás részeként.
Az összeállítás másik része itt olvasható:
[…] Animatiqua: egy kép felér ezer szóval, egy film pedig ezer képpel […]