A Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatáson Ferenc pápa a keresztségről szóló katekézis sorozatának ötödik témájaként az újjászületésről beszélt, Pál apostol rómaiakhoz írt levele alapján: „A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk” (Róm 6,4).
A mai katekézisben a szent fürdőről beszélünk, melyet elkísér a Szentháromság nevének segítségül hívása – kezdte katekézisét a pápa. Pál apostol rómaiakhoz írt levelére utalt, aki megkérdezi, vajon tudják-e, hogy a keresztség során Jézus halálába merültek bele, hogy aztán az új életre újjászületve járjanak. A keresztség ugyanis megnyit minket a feltámadás életére és nem pedig az evilági életre, hanem a Jézus szerint való életre – tette hozzá szabadon a pápa.
Az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a keresztség révén
A keresztelő kút az a hely, ahol megtörténik a Húsvét Krisztussal! Eltemetik a régi embert, csalárd szenvedélyeivel együtt, hogy új teremtményként szülessen újjá, hiszen a régi dolgok elmúltak és minden újjászületett. A pápa idézett a jeruzsálemi Szent Cirillnek tulajdonított keresztségi katekézisből: „Egyszerre halunk meg és születünk újjá, ugyanaz az üdvösséges hullám lesz számunkra sír és anya”. Az feltámadás új embert igényel, akit a bűn porba rántott. Az sír és az anyaöl képe a keresztségi forrásra utal és egyszerű gesztusokon keresztül fejezi ki a nagyszerű eseményt. Ferenc pápa örömmel idézte a lateráni bazilika keresztelőkápolnájának feliratát, melyben III. Sixtus pápa így tanít: „Az anyaszentegyház szűzen szüli a víz által a fiait, akik a Lélek lehelete által fogantak. Akik e fürdő által újjászülettetek, reméljétek a Mennyek országát” Milyen szép – elmélkedett hangosan a pápa az idézett sorok fölött –, hogy az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a keresztség révén.
Az anyák a földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá
A pápa összevetette a születésünket az újjászületésünkkel: Anyáink e földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá bennünket. A keresztségben Isten fiai leszünk Jézusban, az Isten fiában. Fölöttünk is éppúgy hallatszik az Atya örvendező hangja: „Te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”. Ez a hang a fülnek felfoghatatlan, de megérti a szív. Az Atya életünk során mindig elmondja ezt nekünk: „Te vagy az én szeretett fiam! Te vagy az én szeretett lányom! Mindez a keresztséggel kezdődik. Egyszer újjászületve, azok maradunk mindvégig, mert a keresztséget soha nem ismételjük meg, az ugyanis egy eltörölhetetlen lelki jegyet ad nekünk – értelmezte a keresztség misztériumát a pápa. Ezt a jelet a bűn nem tudja eltörölni, jóllehet a bűn meggátolja, hogy a keresztség gyümölcsöt teremjen. A keresztség pecsétjét sosem veszítjük el, akkor sem ha bűnözővé válik az ember. Továbbra is Isten gyermeke marad, aki Isten ellen tesz, de Isten sosem tagadja meg gyermekeit – nyomatékosította többször is a pápa.
A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá tesz
A keresztség által Krisztusba testesültünk és a megkereszteltek hasonlóvá lettek Hozzá. A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá tesz, hogy Krisztusban sokakból egy testté alakítson minket. (vö. 1Kor 6,11) Ezt a krizmával való megkenés fejezi ki. A pap megkeni minden megkeresztelt fejét a szent krizmával, miután elmondta ennek jelentését: „Most pedig felken téged az üdvösség krizmájával, hogy szent népéhez tartozzál, és tagja maradj Krisztusnak, aki főpapunk, prófétánk, királyunk, és így elnyerjed az örök életet.” (A gyermekkeresztelés szertartása)
Kedves testvérek! A keresztény hivatás ebben áll: Krisztussal egységben élni a szent egyházban, részt venni megszentelődésében, hogy ugyanazt a küldetést végezzük ebben a világban, olyan gyümölcsöket teremve, amelyek örökké tartanak. Ugyanazzal a Lélekkel átjárva Isten teljes népe részt vesz Jézus Krisztus szerepeiben: főpap, próféta, király és a küldetésből és a szolgálatból fakadó felelősséget hordozza. Mit jelent Krisztus királyi és prófétai papságában részt venni? Azt, hogy Istennek tetsző áldozattá válunk (vö. Rm 12,1), tanúságot téve a hitélet és a szeretet által, mások szolgálatában állva az Úr Jézus példáját követve – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson.
(vl) Vatikáni Rádió