A Marosvásárhelyen és környékén élők bizonyára hallottak már a Cseperedőről, hivatalos nevén a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjáról, ahol minimum kéthónapos, maximum hároméves kisgyermekek játékos fejlesztése zajlik a szülők bevonásával. Vannak családok, akik a Szent Ágnes Rehabilitációs Központot látogatják annak érdekében, hogy eltérő fejlődésű gyermekük terápiás foglalkozásokban részesüljön. Az elmúlt években a fönt említett központok tevékenységeinek bemutatására helyeztük a hangsúlyt, miközben a szakembercsapatról kevés szó esett. Kik munkálkodnak a Cseperedőben és a Szent Ágnes-központban? Miben rejlik szakmaiságuk, egyediségük és emberségük? Hogyan hat munkájuk az őket felkereső szülők és gyermekeik fejlődésére? Erről szól az interjúsorozat, melyben elsőként Kántor Izabella gyógypedagógussal beszélget Orbán Júlia.
Kérlek, mutatkozz be.
Kántor Izabella vagyok, 2023 őszétől gyógypedagógusként dolgozom a Gyulafehérvári Caritas Szent Ágnes Rehabilitációs Központjában. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán végeztem gyógypedagógia alapképzést.
Milyen szakirány tetszik neked a legjobban, és milyen módszerek foglalkoztatnak?
Az autizmus spektrum pedagógiája tetszik a legjobban, emellett a logopédia is, és azon belül a megkésett beszédfejlődés. A módszerek közül pedig a PECS (Picture Exchange Communication System) és az ABA-terápia (Applied Behavior Analysis). A PECS-módszer képeket és szimbólumokat használ a kommunikáció fejlesztésére. Különösen azoknál hatékony, akiknél a beszédkészség nehezen fejlődik ki, mivel lehetőséget ad nonverbális módon történő kommunikációra is. Az ABA-terápia egy olyan módszer, amely a viselkedés megfigyelésére és módosítására koncentrál. Célja, hogy pozitív megerősítéssel segítse a kívánt viselkedések kialakulását és fenntartását, valamint csökkentse a nem kívánt viselkedéseket.
Miért az autizmus spektrum pedagógiája és a logopédia, illetve azon belül a megkésett beszédfejlődés tetszenek a legjobban?
Ezeken a területeken van a legtöbb tapasztalatom. Az autizmus spektrum zavar önmagában is nagyon színes és változatos, de amint különböző személyiségű gyerekekkel társul, az olyan változatosságot hoz az én napjaimba is, amely mindig felvillanyoz, és izgalommal tölt el. A megkésett beszédfejlődésben meg azt szeretem a legjobban, amikor a szülővel közösen hallhatom a gyerek első szavait. Leírhatatlan érzés.
Az említett módszereket milyen mértékben tudod használni, kibontakoztatni a Caritasnál?
A PECS-módszert teljes mértékben, mivel egy évvel ezelőtt sikerült elvégeznünk egy képzést, és az ott tanultakat részben azóta is alkalmazzuk. Az ABA-terápiában egyelőre még nem képződtem, de hamarosan arra is sor kerül.
Miből áll a munkád? Hogy néz ki egy napod?
Megkésett és/vagy eltérő fejlődésű gyerekeknek egyéni terápiára adok lehetőséget. Egy nap akár öt gyerek egyéni foglalkoztatására is készülők, amelyek mind különböznek egymástól, hiszen egyénre szabottak. Az egyes alkalmak közötti szünetek az elpakolásról és előkészülésről szólnak. A terápia során a legfőbb célunk a verbális és nonverbális kommunikáció, a szociális-érzelmi készségek, a vizuális memória, valamint a kognitív (gondolkodásbeli) fejlesztés. Ezek a fejlesztési területek minden alkalommal érintve vannak különböző játékos helyzetek által.
Hogyan hat a zene és a hangszerek használata a gyerekek idegrendszerének és szellemi képességeinek fejlődésére?
A zene hatással van a motoros, a kognitív, illetve a nyelvi és kommunikációs készségek fejlődésére. A hangszeres játék fejleszti a finommotoros készségeket, például az ujjak finom mozgatását, valamint a szem-kéz koordinációt. A zenei tevékenységek serkentik a memóriát. Az ismétlődő dallamok és ritmusok segítik a memorizálási, így a tanulási folyamatokat is. A zene ritmusai és dallamai hasonlítanak a beszélt nyelv ritmusaihoz és dallamosságához, így a zenei tevékenységek javítják a nyelvi készségeket. A dalok szövegei és a szavak ismétlése fejlesztik a szókincset is.
Mi a tükör szerepe a terápiában?
Elsősorban az önismeret és testtudat fejlesztésében segít. A tükör lehetőséget ad a gyermeknek, hogy megfigyelje saját testét, mozgását, és jobban megértse annak működését. Emellett a finom- és nagymotoros készségeket is fejleszti. A tükör előtt végzett mozgásos gyakorlatok segítik a mozdulatok pontosítását, a motoros készségek fejlesztését, mivel a gyermek azonnali vizuális visszajelzést kap saját mozdulatairól. A kommunikáció és a beszéd fejlesztésében is nagy szerepe van, mivel a tükör gyakran segít a helyes artikuláció elsajátításában, a gyermek látja saját ajkainak, nyelvének mozgását, ami segíthet az artikulációs hibák javításában. A tükörben látott képek alapján a gyermekek könnyebben tudják korrigálni a beszédüket, és gyakorolni a helyes kiejtést. Segít a mimika, az arckifejezések gyakorlásában is, amely különösen fontos az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára. Megtanulhatják felismerni és kontrollálni saját arckifejezéseiket, és megérteni mások érzelmi jeleit is.
Hogyan segíti az egyéni fejlesztés munkarendje a gyerekeket?
Ezek a keretek és a strukturált felépítés abban segít, hogy a gyerekeknek biztonságérzetet és magabiztosságot adjon, mivel az egyéni foglalkozás mindig ugyanúgy kezdődik, és ugyanúgy ér véget. A fejlesztés nagy része asztalnál történik. A gyerekek dobozos kódrendszer alapján, képek formájában látják, mennyi játékos feladat vár rájuk, és azt is, hogy az egyes dobozokból előkerülő játékok eljátszásának mikor lesz vége. Mindig zenével kezdünk, ezt követi az asztali tevékenység, végül pedig a buborékfújás, és egy közös éneklős-tapsolós mondóka következik, amely arról szól, hogy vége van a játéknak, és a gyerek nagyon ügyes volt. Ezzel segíteni tudjuk a kitartását és a motivációját is.
Hogyan hatnak a pozitív megerősítések a gyerekekre? Tudnál mondani néhány példát megerősítő üzenetre?
A pozitív megerősítések segíthetnek a gyerekek önbizalmának növelésében, motivációjuk fenntartásában, valamint hozzájárulhatnak a biztonságos érzelmi környezet kialakulásához. Néhány példa: „Hibátlanul eljátszottad, szuper ügyes vagy. Büszke vagyok rád, hogy ilyen türelmesen dolgoztál. Olyan jól megoldottad ezt a feladatot, észrevettem milyen kreatív voltál.”
Hogyan mondod meg, ha valami nincs jól, úgy, hogy szavaid hatására ne sérüljön a gyerek?
Ha a kommunikációjában nem helyes valami, akkor nem hívom fel rá a figyelmet, csak helyes példát mutatok. Ha a feladatoknál hibázik, akkor szólok, hogy nem jó, és nyújtok egy kis segítséget, amivel rávezetem a helyes megoldásra, és végül azt hangsúlyozom, hogy sikerült.
Milyen eszközöket használsz az egyéni fejlesztés során? Ezek hogyan segítik elő a gyerekek fejlődését?
Az elején csak tárgyakat, minél több játékot, majd ezeket képek formájában is, és végül a rögzítéshez a tárgy-kép egyeztetését. Minél több formában találkozik a gyerek a tárgyakkal és azok megnevezésével, annál könnyebb lesz megjegyeznie. Az így ismételt szavak fogják képezni a gyerek aktív szókincsét.
Milyen játékokat használsz gyakran az egyéni fejlesztés során? Melyik hogyan hat a gyerekekre?
Használok könyveket és képeket, amelyek a szókincs fejlesztését, a nyelvi megértést, a képzeletet és a történetmesélést, az érzelmi fejlődést, valamint a figyelem és a részképességek fejlődését segítik elő. Dolgozom memóriajátékokkal, amelyek a koncentrációt, a kitartást és az emlékezőkészség fejlődését segítik. Használok kreatív építőket a finommotorika, a térbeli és a kreatív gondolkodás elősegítéséért. Játszunk számolós és szerepjátékokat is. A számolós játékok a logikai gondolkodást és a számolási készségeket, míg a szerepjátékok a szociális és kommunikációs képességeket, valamint a képzelőerőt fejlesztik.
Mi a játék szerepe a terápiában?
A játék során a gyermekek szabadon fejezhetik ki magukat, miközben különböző területeken fejlődnek, beleértve a kognitív, a motoros, a szociális és az érzelmi képességeket. A játék eszközként és módszerként egyaránt szolgál a terápiás célok elérésére.
Ha egy gyerek nehezen összpontosít, hogyan tudod visszacsalogatni a figyelmét?
Letisztult környezetet biztosítok, és csak azt hagyom szem előtt, amire szeretném, hogy figyeljen.
Milyen eszközökkel tudod mégis hatékonnyá tenni a terápiát, ha egy gyerek hiperaktív vagy cikázik a figyelme?
Mozgásos tevékenységeket építek be a feladatok közé, például mászópályát, a térbeli viszonyok tanulását elősegítő játékokat, „Vigyázz-kész-rajt” játékokat, téglából építést, tehát szintén fejlesztő játékokat, csak nem az asztalnál.
Hogyan tudsz kitartóbbá tenni egy gyereket a türelem terén?
A dobozos kódrendszer nagyon segíti őket ebben. Biztatva, hogy jön a következő játék, amely egy másik dobozban bujkál, lelkesebbé és kíváncsibbá tudom tenni őket, de az a szabály, hogy előbb eljátsszuk az éppen elkezdett játékot. Vagy: a végére olyan játékkal készülők, amelyről tudom, hogy nagy kedvenc, de addig mindent el kell játszani.
Mi ad erőt ahhoz, hogy ugyanolyan lelkesedéssel, fókusszal és türelemmel kísérd végig az utolsó gyereket is az egyéni fejlesztésen mint az elsőt?
Az, ahogyan látom és tapasztalom a fejlődésüket, nagy lelkesedést tud kiváltani belőlem, és tudom, biztatom is őket, hogy együtt többre is képesek vagyunk.
Kérlek, meséld el egy gyerek vagy család fejlődési történetét, amelyet sikerélményként éltél meg.
Egy négyéves kislányról mesélnék, aki eleinte szinte minden játékot elutasított, főleg a képeket, könyveket és a hangot kiadó játékokat. Így az elsődleges cél a játékkedv meghozása volt. Mintát nyújtottam számára, bemutatva a játékok funkcionális használatát, és a kislány egy idő után érdeklődést kezdett mutatni a játékok iránt. Ezt követően fontos volt minden helyzetben megnevezni és ismételni a képek és tárgyak nevét. Mivel a feladathelyzeteket játékkal társítottuk, a kislány nagyobb érdeklődést mutatott a képek iránt is, amelyek segítettek a megnevezések megjegyzésében. Így értelmet kaptak a szavak, amelyek végül aktív szókinccsé alakultak, és elkezdődött egy funkcionális kommunikáció használata.
Mit üzennél azon szülőknek, akik a legcsekélyebb rendellenességet tapasztalják a gyerekük fejlődésében, vagy nem biztosak afelől, hogy gyerekük megfelelően fejlődik.
Az alapos megfigyelés és a jegyzetelés a legfontosabbak. Jó leírni, hogy milyen tüneteket vagy viselkedésbeli változásokat tapasztalnak, mikor és milyen körülmények között, azok mennyi ideig tartanak, milyen gyakorisággal fordulnak elő, folyamatosak vagy időszakosak. Ezekkel a jegyzetekkel pedig érdemes felkeresni egy gyerekorvost és/vagy egy fejlesztésben dolgozó szakembert.
Orbán Júlia
Forrás: Gyulafehérvári Caritas
