A 2024-es evangélizációs napokat Kézdiszentléleken a „Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek” mottóval szervezték meg. A kézdiszentléleki templomkert több napon át hangos volt a gyerekek hangjától. A rendezvényről Marthi Viktória saját hangú beszámolóját olvashatják.
Első napunkon, július huszonnegyedikén, a regisztráció után egyből a templomba igyekezett a hatalmas gyereksereg, ahol először énekeket tanulhattak, majd a helyi pap bácsi, Pál Ferenc, tartott szentmisét, melyen a gyerekek az oltár köré gyűlve vettek részt. A mise végét követő pillanatokban ki-ki a csapattársát keresve elindult a saját sátrába. A csapattagok jobban megismerték egymást, a helyszínt, a tanítónőket, illetve kisegítőket. A nap hátralevő részében a gyerekek elkészítették saját szentjükhöz tartozó városukat, csapatzászlójukat és címerjüket (Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért). Délben újra összegyültünk egy közös imádkozásra és éneklésre a templom falai közé. Majd folytatódhatott az alkotás, a tanulás, a focizás és a csintalankodás egészen ebédidőig. A szerdai napot közös imával és énekléssel zártuk a templomban.
Csütörtökön, huszonötödikén, a gyerekek újult erővel vettek részt az aznapi kezdő szentmisén. A már memórizált énekeket otthosabban énekelték az ismerős padokban. A szentmisét követően csapatjátékokat játszottunk, a csapatok befejezhették a tegnapi alkotásaikat és új színezők színezésével, rejtvények megoldásával, tanulással töltötték a délelőttöt. Délben az Úrangyalát közösen mondtuk el, majd ebédidőig kedvükre szaladgálhattak és alkothattak az apróságok. Ebéd után az aznapi közös témával kapcsolatban készítettek gyurmát. Munkáikat a csodálatos halfogás története ihlette. Megannyi hal és kenyér készült el aznap. A nap végén énekeltünk, majd hálát adtunk ezért az újabb napért, melyet közösen tölthettünk el.
Pénteken, huszonhatodikán, a templomban vettünk részt a szentmisén. A gyerekek már felfedezték a templom épületét, mindenki a saját megszokott helyét foglalhatta el. Délben előtérbe kerültek a csapatjátékok, illetve -versenyek. A délelőttöt koronakészítéssel töltötték a gyerekek, kifestették az előző napon gyurmából készült kenyereiket és halaikat. Délben imádkoztunk, majd folytatódhatott a közös szórakozás. Délután pedig a nagyszüleiknek készítettek ajándékokat a gyerekek a vasárnapi nagyszülők és idősek világnapjára. A napot a templomban hálaadással zártuk.
Szombaton, huszonhetedikén, a gyerekek szüleik kíséretében autóbuszos kiránduláson vettek részt (kb. 200-an) Gelencére. Elöször meglátogattuk az ősi Szent Imre-templomot, ahol rövid bemutatót kaptunk a templom felépítéséről, majd pedig szentmisén vettünk részt. Ezt követően körbejárhattuk, megcsodálhattuk a régi épületet. Rövid zarándoklat után a gelencei plébániatemplomot vehettük szemügyre, majd megpihenhettünk a templomkertben.
Vasárnap, huszonnyolcadikán, záró szentmisén adtunk hálát az elmúlt négy napért, közösen énekeltük el a héten tanult énekeket és imádságokat. A szentmise végén pedig megtekinthetőek voltak az elmúlt napok alkotásai. A gyerekek sietve mutatták be szüleiknek, nagyszüleiknek és rokonaiknak, melyik házikó az övék a városukban, meg hogy melyik szimbólumot rajzolták ők a zászlóra, címerre.
Összeségében, öt napot tölthettünk el együtt, megismerkedtünk a fent említett szentek életével, egymással és jól éreztük magunkat. Hálát adhatunk a jó Istennek, hogy mindvégig velünk volt és minden a legtökéletesebben zajlott le. Találkozunk jövőre!
Marthi Viktória, Kézdiszentlélek
