A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Palóc Múzeum és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezésében immár 29. alkalommal rendezték meg Szent Anna tiszteletére a palóc búcsút július 21-én Balassagyarmaton, ahol ünnepi szentmisét mutatott be Pál József Csaba temesvári megyés püspök. A rendezvény a palóc régió egyik legnagyobb vallásos-népművészeti eseménye.
A hagyományokhoz hűen idén is elzarándokoltak Balassagyarmatra a környékbeli településekről és az Ipoly túloldaláról a hívek, hogy a palócság hitét, összetartozását jelképező búcsún együtt imádkozzanak. A gyönyörű népviseletbe öltözött búcsújáró menet vasárnap kora délelőtt a Szentháromság-főplébániatemplomtól indult el az ünnepi mise helyszínére, a Palóc liget szabadtéri színpadához. A Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében található szandai kápolnánál is elmondtak egy imádságot.
Az ünnepi szentmise elején Turai János kanonok, plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Selmeczi Zoltán, a balassagyarmati egyházközség tanácsadó testületének tagja mondott rövid beszédet.
„Szent Anna tiszteletét a palócság nemcsak e három és fél évtizede őrzi és gyakorolja, amióta hivatalosan palóc búcsút tartunk, hanem évszázados hagyománya van” – mondta Selmeczi Zoltán, aki szerint valójában a szent és a profán jól megfér egymással, hiszen a Szent Anna-búcsút immár évek óta palóc folklórfesztivál is kíséri. Beszédében méltatta azt a népi vallásosságot, amelyet a palócok évszázadok óta őriznek, és hangsúlyozta: akkor lesz erős a Krisztustól ránk hagyományozott egyház, hogyha a hagyományos népi vallásosság megtalálhatja a maga helyét és értékét a szinodalitásban.
Az ünnepi szentmisét Pál József Csaba temesvári főpásztor mutatta be. „A szentekhez való viszonyulásunk kettős. Az egyik, hogy a segítségüket kérjük: szükségünk van a nagyobb testvér segítségére, szükségünk van arra, aki már célba jutott, és különösen Szent Annára, aki annyira közel volt a Szűzanyához és az Úr Jézushoz. A másik pedig, hogy próbáljuk a szentek példáját követni, tanulni akarunk tőlük. Elhozzuk Szent Annához is a mi gondjainkat, a gyermeket váró családokat, a gyermeket fogant családokat, akik már a neveléssel küszködnek, a magányosokat, a betegeket, mindazokat, akik segítségre szorulnak. Ugyanakkor odafigyelünk Szent Anna életére, és megcsodáljuk rajta keresztül a jó Isten csodálatos tervét, hogy hogyan dolgozott Isten már az ő életében is” – mondta szentbeszédében a püspök, hozzátéve, hogy Isten ugyanígy tud dolgozni a mi életünkben is.
Pál József Csaba prédikációjában kitekintett Szent Anna életére, családjára és a neve jelentésére is. A családdal kapcsolatban megjegyezte, hogy minden család Isten kegyelmében indul útjára, a jövőt illetően pedig minden attól függ, mennyire működnek együtt Isten kegyelmével. Ahhoz, hogy a házastársak a házasságot Isten színe előtt és akarata szerint éljék meg, nagyon fontos a kommunikáció, az egymással való közösség. Elengedhetetlen az is, hogy hitünket családunknak továbbadjuk, ahogyan az is, hogy közösségeinkben is megéljük azt. A püspök a szülőket arra kérte, hogy fordítsanak minél több időt gyermekeikre.
Prédikációját azzal zárta a temesvári főpásztor, hogy emlékeztetett: ugyanaz a jó Isten van jelen ma is, a mi életünkben is, mint aki Szent Anna életében cselekedett, és aki a várakozás hosszú évei után megáldotta őt és Joachimot, s bennük gyermeküket, Máriát. „Ekképpen fogja megmutatni a mi életünkben is az ő szeretetét és jóságát: látni fogjuk, hallani fogjuk, meg fogjuk tapasztalni. Ha mi is kitartunk abban, hogy az ő akaratát tesszük, ezt fogja mondani nekünk: legyen neked a te hited és a te bizakodásod szerint” – fogalmazott Pál József Csaba, aki a szertartás végén megáldotta a családokat.
A liturgián közreműködött a Szent Felicián kórus, Unterwéger J. Zsolt karnagy, Lőrincz Sarolta Aranka, Bablena Piroska, a Rimóci rezesbanda és a történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői. A szertartást követően palóc vendégségbe várták a búcsú résztvevőit.
Forrás: nool.hu/Váci Egyházmegye/Magyar Kurír
