Korunk legnagyobb emberi jogi válságának nevezte a keresztényüldözést Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára július 24-én Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Azbej Tristan a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon. A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van: az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás – mutatott rá. Különböző kutatásokra hivatkozva rámutatott: több mint 300 millió olyan ember él a világon, akinek az alapvető emberi jogait csorbítják vagy éppen életét veszik el, mert megvallják Jézus Krisztus nevét. Ez korunk egyik legnagyobb emberi jogi válsága – állapította meg.
Megjegyezte: ehhez képest a nemzetközi fórumokon, a diplomácia világában az üldözött keresztények ügye gyakorlatilag nem kerül szóba. Kitért arra is, hogy elsőként Magyarország hozott létre kormányzati egységet a megsegítésükre. A Hungary Helps Ügynökségen keresztül eddig több mint ötven országban több mint egymillió ember számára nyújtottak sokszor életmentő segítséget.
Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy a megsegítés módját, eszközét az adott ország és az ott élő keresztények helyzete határozza meg. A keresztényüldözés napjainkban nemcsak a legnagyobb humanitárius katasztrófa, hanem a legelhallgatottabb is – fogalmazott. Mint mondta, a stabilitás megőrzéséhez szükség van arra, hogy a Hungary Helps programon keresztül segítséget nyújtsanak. A közel-keleti vagy az afrikai keresztények számára a legnagyobb kockázat, ha a többségi muszlim társadalom azt látja, hogy nincsen szövetségesük, mindenki magukra hagyta őket – hívta fel a figyelmet. Ez a megerősítés helyben is nagyon sokat segít – tette hozzá.
Ha a Közel-Keleten eltűnik a kereszténység, utána elsőként Európából tűnik el, és ezzel elveszítenénk identitásunkat. Nem beszélhetünk erős Európáról anélkül, hogy a Közel-Keleten ne lenne stabilitás, és ebben a kereszténységnek nagyon fontos, ha nem egyedülálló szerepe van – mondta.
David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy nem kezelik prioritásként ezt az ügyet Nyugat-Európában, és a médiában is sokszor az elhallgatás a jellemző. A liberális újságírók körében ez a téma tabu, nem szeretnek Istenről beszélni – jegyezte meg, hozzátéve: a nyugati világ elitjében teret hódított az a nézet, hogy Isten nem is létezik valójában.
Abdallah Marvan, a libanoni külügyi hivatal vezetője a keresztény Kataeb Párt képviseletében arról szólt, hogy országában az üldöztetés abban nyilvánul meg, hogy egyes politikai irányzatok próbálják a kereszténységet a politikából kiszorítani. Ez az elsődleges fenyegetés, amely fennáll, és amely a politika felől érkezik – mutatott rá. A Hungary Helps programon keresztül a gyógyszer- és élelmiszerosztás mellett segítenek a templomok újjáépítésében is – jelezte.
Egressy Miklós, az ukrajnai Makkosjánosi görögkatolikus parókusa azt mondta: fontos, hogy legyen egy olyan szerv, amelynek a koordinálásával segíteni tudnak a háború miatt menekülőkön. Három év után mindenki nagyon elfáradt, a raktárak kiürültek, a következő tél nagyon nehéz lesz, már most igyekeznek felkészülni rá.
Forrás: MTI, Magyar Kurír
