Evangélium
Miután Jézus meggyógyított egy bénát, kiment a Tibériás-tó partjára. Nagy sokaság tódult hozzá, ő pedig tanította őket.
Amint Jézus elhaladt a vám mellett, észrevette, hogy ott ül Lévi, aki Alfeus fia volt. Odaszólt neki: „Kövess engem!” Lévi (akit Máténak is hívtak) felállt, és követte.
Később Jézus elment vendégségbe Lévi házába. Ott Jézussal és tanítványaival együtt sok vámos és nyilvános bűnös is asztalhoz telepedett, mert sokan oda is elkísérték. Amikor a farizeusok közül való írástudók látták, hogy Jézus együtt eszik a nyilvános bűnösökkel és a vámosokkal, ezzel a kérdéssel fordultak a tanítványokhoz: „Miért eszik és iszik a ti Mesteretek együtt a vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel?”
Ennek hallatára Jézus ezt válaszolta nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.” (Mk 2,13–17)
Gondolat
Akik egészségesnek és igaznak gondolják magukat, azokkal Jézus nem nagyon tud mit kezdeni. Nekik aligha van szükségük megváltóra, orvosra, magára Istenre sincs nagyon, mert saját maguk körül forognak…
Nem arról van itt szó, hogy legalább egy kis lelkifurdalás vagy egy halvány bűntudat kellene ahhoz, hogy valaki Jézus követője lehessen, hanem arról, hogy az tud igazán az ő tanítványa lenni, aki helyet enged neki az életében, mert felismerte, az nem teljes jelen állapotában. Valami hiányzik belőle, s ez a hiány olyan, amit csak Isten tud betölteni.
Nem a hatalmasok és dicsőségesek, hanem a vámosok és bűnösök barátja, aki nem személyválogató, aki felkelti napját jókra és gonoszokra, aki emberré lett, hogy mi testvérekké legyünk.
