Giotto firenzei festő, szobrász és építész, a trecento művészetének első jelentős alakja volt. Freskóin az emberi érzelmek megragadása és az élet jelentősége kiemelt fontosságú. Egyik freskósorozata harmincnyolc képből áll, az evangéliumból, valamint az apokrif Szent Jakab evangéliumából ábrázolnak jeleneteket. Másik jelentős freskósorozata az assisi Szent Ferenc-templomban Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja. Ezen sorozaton belül található egy olyan kompozíció, amely látszólag nem illeszkedik a Szent Ferenc-ciklushoz. Jézus születésének ábrázolása azonban mégis egy kiemelkedően fontos eseményhez kapcsolódik Szent Ferenc életében.
Napjainkban a betlehemek vagy a pásztorjáték a katolikus karácsonyi szokások részét képezik, és természetesen ivódtak bele a népi szokásokba, illetve a liturgiába is. A hagyomány szerint ezen szokás Szent Ferenchez köthető. 1223-ban ugyanis a Greccio melletti barlangban a maga valóságában szerette volna megélni a gyermek Jézus megszületését, így rendtársaival az éjféli misét itt ezen a szerény helyen ünnepelték meg. A fáklyafényben úszó, énekszóval kísért csodás jelenet részesei voltak ökrök, szamarak is. Később a ferences rendi szerzetesek rendeztek először betlehemes misztériumjátékokat az itáliai városok közterületein. A festmény így azon vágyát jeleníti meg a betlehemi istálló ábrázolásával, amelyet Szent Ferenc is látni kívánt. Ezen évben különösen is nagy jelentőséggel bír a greccioi eseményekről való megemlékezés, hiszen idén pontosan 800. jubileumát ünnepeljük, amelyről a teljes ferences nagy család megemlékezik.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/52-es számában.
