Fra Angelico: A Szűz koronázása

0
802
Fra Angelico: A Szűz koronázása (részlet)

Fra Angelico, eredeti nevén Guido di Pietro, a szerzetességben felvett nevén pedig Fra Giovanni da Fiesole, 1395 körül született a Firenze melletti Vicchióban. Az olasz reneszánsz egyik kiemelkedő alakjaként tartja számon a művészettörténet. A Fra Angelico, vagyis ’Angyal testvér’ nevet a kompozícióin sokszor megjelenő angyalokról kapta. A domonkosrendi közösségbe testvérével együtt lépett be. Művészi pályafutását mint miniatúrafestő kezdte el, és ezen a területen hamar elismertté vált aprólékos kidolgozása és élénk színhasználata miatt. Művei közül kiemelkedik élete egyik legfontosabb megbízatása, a vatikáni palota pápai kápolnájának a kifestése. 1982-ben Szent II. János Pál pápa boldoggá avatta az évszázadokon át tisztelt „angyali” festőt. Jelen írásunkban egy olyan munkájáról szeretnénk beszélni, amely Máriát mint királynőt mutatja be számunkra.

A mű egy nyárfa alapra festett, egy darabból álló, 2 méter magas festmény, mely a 13. században gyakorinak számított jelenetet, Szűz Mária megkoronázását mutatja be. Hitünk szerint az Istenanya nem nyugodott földi sírhelyben, hanem testestől-lelkestől az égbe emelkedett. A kompozíción Máriát térdelő testhelyzetben láthatjuk, ahogyan Fiától elfogadja a koronát.

Kilenc, márványból készült színes lépcsőfok vezet fel a trónra, amelyen Krisztus foglal helyet Körülöttük több kisebb csoportba osztható tömeget láthatunk. Felismerhető közöttük IX. Lajos, Mária Magdolna, Alexandriai Katalin és Szent Ágnes is. Az egész kompozíció mint egy színpad áll előttünk, amelynek kulcsjelenete Mária megkoronázása. Mintha az elmúlt és az eljövendő korok szentjei mind csak erre a pillanatra vártak volna. Ezt a színpadot zenészek, apostolok és evangélisták serege veszi körül, akiknek a neve a glóriáikra írva olvasható.

A kompozíció piramis alakot ír le, amelynek csúcsa a trón, az alapja pedig a szentek sokasága. A festményen a kék és a rózsaszín dominál, amely az Istenhez tartozást és a mennyei örömöt jeleníti meg.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2023/35-ös számában.