Milyen volt valójában Petőfi Sándor, aki 26 évesen szoborrá merevedett, miközben rövid élete fordulatokban gazdag volt, pezsgés, újítás, lendület jellemezte. Ma milyen lenne? Talán influenszer, talán lázadó, talán a berögzött hagyományok, viselkedéskánonok propagálóinak ellenfele, de semmiképp nem a kedvence. Gyorsan reagált kora újdonságaira, hamarabb írt verset barátja, Arany János fiáról, mint az apa, rövid idő alatt lett ismert és elismert a szerkesztők, olvasók és a közvélemény előtt.
Mindezekről és a kutatások által folyton világosabban kirajzolódó Petőfi-képről T. Szabó Levente beszél árnyaltan, sok háttértudással, és nagyon érdekesen abban a dokumentumfilmben, amelyet a kolozsvári Videopontes stúdió jegyez, amely Petőfi erdélyi útjait, Erdélyhez való kötődését követi végig, miközben egy teljes portré rajzolódik ki, és ráláthatunkaz élettörténetre, életműre. A korszerű, a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodó és nagyon vonzó látványvilágú dokumentumfilm Petőfit az első modern irodalmi értelmiségiek egyikeként mutatja be, tudatos, kísérletező és kíváncsi polgárként. T. Szabó Levente irodalomtörténész nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem maga kalauzol az egyes helyszíneken. Ugyanakkor minden egyes helyszínen helytörténészek is megszólalnak, és a tényszerű információk mellé egy-egy helyi érdekesség, megőrzött anekdota is kapcsolódik. Megtudjuk, hol hány vers született, néhányból részletet is hallunk. A filmben követjük Petőfi 1846-os erdélyi utazását, majd az 1849-es év szabadságharccal teli eseményét is.
A látványvilág külön megér néhány szót: amellett, hogy lenyűgöző természeti közelképeket látunk, drónos felvételekkel a bemutatott vidék egészét is láthatja, ráláthat a néző, és az alkotók igazán elszántan és minden eszközt bevetve jutottak el olyan helyekre, ahová a turista, még ha tudatosan jár Petőfi nyomában, akkor sem biztos, hogy ilyen részletekre fel tud figyelni. És bár a kicsiny csapat igen-igen szerény büdzsével dolgozott, a filmben a legmodernebb, leglátványosabb technikai megoldások, animációk is helyet kaptak, amitől megmozdul a korabeli térkép és a néző fantáziája.
Emellett a zene, a narráció, a fiatal Petőfi hangján megszólaló versrészletek mind-mind lenyűgözőek és magas szintű professzionalizmust mutatnak.
A Kolozsvári Magyar Napokon Maksay Ágnes és László Loránd 60 perces dokumentumfilmjét Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én! címen premier előtti vetítésen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán láthatták az érdeklődők. A vetítésen Szenkovics Dezső dékán és Mile Balázs, a Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja méltatta a filmet, amelyet a kolozsvári Videopontes Stúdió készített az MTVA megendelésére a Petőfi-emlékév kapcsán. A bemutatót követően Maksay Ágnest, a film rendezőjét, forgatókönyvíróját és T. Szabó Levente szakmai konzulenst és forgatókönyvírót kérdezte a film létrejöttéről Szántai János dramaturg, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Az ismeretterjesztő film Petőfi Sándor erdélyi útjait mutatja be. A költő egy évet töltött Erdélyben, utazásai helyszíneit, körülményeit, részleteit mutatja be a Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én!
Ez az első olyan nagyszabású dokumentumfilm, amely Petőfi erdélyi kötődéseit összefoglalóan megjeleníti. A Video Pontes Stúdió produkciója, a Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én! televíziós bemutatója ősszel várható. Azt követően az alkotók ajánlják akár iskolai vetítésekre is, magyarórák keretében. Az alkotók szeretnék segíteni azt a folyamatatot, amelynek során az újabb irodalomtörténeti kutatások eljutnak a közvéleményhez, ezáltal a Petőfi-kép merevsége, berögzöttségei eltűnnek, a mai fiatalok leporolják és használják az élő, vibráló Petőfit.
Fotó: Videopontes/KMN/Vakarcs Lorand
[…] 60 perces dokumentumfilmjét, a Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én! címűt, amelyről ITT írtunk, amely ismeretterjesztő film, Petőfi Sándor erdélyi útjait mutatja be és magát […]