A Cenacolo közösség nagy családjának imáival és szeretetével körülvéve, augusztus 3-án, 86 éves korában Elvira Petrozzi nővér nyugodtan tért vissza a mennyei Atya házába. Az alábbiakban a Cenacolo közösség magyar Facebook-oldalán megjelent személyes hangvételű búcsúzást olvashatják.
„Amikor azt mondják majd: »Elvira meghalt!«, énekeljetek, táncoljatok, ünnepeljetek, mert én élek! Jaj nektek, ha ezt mondjátok: »szegény meghalt«. Nem, nem szegény! Mert én békében és boldogan énekelve megyek el, énekelve… Közben előttem megnyílik valami óriási titok. Az élet nem halhat meg!” – Elvira Petrozzi nővér, akit Elvira anyaként ismertek, ezekkel a szavakkal – amelyeket éveken át ismételgetett – készítette fel munkatársait és az általa alapított Cenacolo közösség fiataljait az örök életbe való átmenetére.
86 éves korában, a Cenacolo közösség egész nagy családjának imáival és szeretetével körülvéve, Elvira anya nyugodtan tért vissza az Atya házába.
Földi zarándoklatát a Cenacolo közösség Saluzzóban található házában fejezte be, ahol betegségének utolsó éveit töltötte, a közösség nővéreinek gondoskodásában. Augusztus 3-án, csütörtökön hajnali 3.50-kor, a ház összes nővérének imádságával körülvéve, a Salve Regina éneklése után szélesre tárta nagy, fénylő szemeit, és bizalommal átadta magát az Atya irgalmas ölelésének és a Szűzanya gyengédségének.
A szegények és rászorulók – különösen a függőségekbe és az értelmetlen életbe tévedt fiatalok és az elesettek – szeretetében és szolgálatában rendkívüli nagylelkűséggel és intenzitással eltöltött élete során és a kereszt mellett töltött utolsó éveiben Elvira anya mindvégig hittel, elszántsággal, bátorsággal és Istenbe vetett teljes odaadással tett tanúságot az élet iránti mérhetetlen szeretetéről.
Már a július 13. és 16. között a Saluzzo dombján tartott „Élet ünnepe” napjaiban több ezer ember, köztük a közösség nagy családjához tartozó fiatalok, szülők és barátok – akik a világ különböző részeiről érkeztek, hogy megünnepeljék a Cenacolo közösség 40. évfordulóját – intenzív imádságban és mély szeretettel gyűltek köré, hogy köszönetet mondjanak nekik és elkísérjék az örök életbe vezető úton. Az ünnep végén emberek áradata, fiatalok a világ minden tájáról, a közösség gyermekei, barátok, szülők jöttek a formációs házba egy simogatásra, egy imára, egy köszönetre, hogy elbúcsúzzanak tőle. A mennybe születésének várakozása minden emberi várakozást felülmúlva terjedt, imával és szeretettel, meghatottsággal és hálával töltötte el mindazok, mindenekelőtt a különböző testvériségekbe fogadott fiatalok szívét, akik üdvözölhették és köszönetet mondhattak neki. Mint egész életében, Elvira anya mindvégig, egészen a végsőkig, halála reggeléig, az Atya életére tett ígérete beteljesedésének napjáig mindenkinek oda akarta adni magát.
Hálát adunk az Úrnak veled együtt ezért az életért, amely oly értékes, és amely oly sok életet segített újjáéledni, reményt és élni akarást találni!
A ravatalozót a Feltámadás Misszionárius Nővérek (a közösség szerzetesnővérei) formációs házában állítják fel a Via Pagno 115-ben, Saluzzóban, ahol Elvira anya földi életének utolsó éveit töltötte. A holttestet augusztus 4-től, péntektől lehet meglátogatni, 9–12 és 14–18.30 között, a temetés időpontjáig, amelyet a lehető leghamarabb közölnek.
Augusztus 4-től minden este 20.30 órától kezdve mindenki számára nyitott szent rózsafüzér imádkozásra kerül sor a saluzzói San Lorenzo dombon, a Cenacolo közösség születési helyén.
Mindannyian meghívunk benneteket, hogy e hír hallatán mosolyogjatok Elvira anyára, és mondjatok neki köszönetet a teljes életéért! A mennyből vigyázz ránk és járj közben értünk!
