Marcel Ciolacu miniszterelnök, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter, valamint a szociális szféra civil szervezeteinek és koalícióinak képviselői Bukarestben találkoztak július 31-én, hogy a szociális gondozási rendszer reformmódozatairól, valamint a nemrég lezajlott ellenőrzések módjáról beszélgessenek. A szociális szolgáltatókra ezekben a napokban eddig nem tapasztalt nyilvános figyelem irányult, amelyet elsősorban az Ilfov és Maros megyében felfedezett bántalmazásesetek és a gondozásra szoruló személyek embertelen kezelésének híre váltott ki.
A Gyulafehérvári Caritast Péter György ágazati igazgató képviselte a megbeszélésen. Amint elmondta, számára reménykeltő volt, hogy Ciolacu az együttlét kezdetén megköszönte jelenlétüket, állítva: az államnak szüksége van a civil szervezetek segítségére, és ez a találkozók közül az első, szeretné, ha a sor folytatódna.
Az ellenőrzésekről és a megelőzésről
A találkozó során a szervezetek képviselői elmondták következtetéseiket és előterjesztették javaslataikat az ellenőrzések végrehajtásának módját illetően, annak reményében, hogy a jövőben az ellenőrzést végző szervek sokkal inkább a működésképtelenség megelőzésére és a gondozás minőségére helyezik a hangsúlyt. Az elmúlt három hétben végrehajtott ellenőrzések egy sor olyan szabálytalanságról rántották le a leplet, amelyek az állami ellenőrző intézmények munkamódszereire vonatkoztak. Ezek negatív hatással voltak az ellenőrzött központokban élő emberekre, a tágabb közösségre és a szociális gondozást nyújtó személyzetre egyaránt.
A megbeszélésen jelen lévő civil szervezetek képviselői az alábbi pontokban fogalmazták meg azonnali elvárásaikat és hosszútávú javaslataikat:
Az ellenőrző csapatok előzetesen tájékozódjanak az ellenőrizendő intézmények aktivitási területéről és az épületek funkcionális és térbeli sajátosságairól, továbbá leszögezett technikai előírások mentén végezzék munkájukat. Minden ellenőrző szerv rendelkezzen ilyen előírásokkal.
- Nem minden szociális lakóközpont, amelyet kiszolgáltatott, veszélyeztetett személyek számára tartanak fenn, kórház is egyben. Az ellenőrök például, fehér köpeny viseletét követelték a Caritas alkalmazottaitól, amellyel azonban megfélemlítették az ellátottakat. Azt is kérték a szeretetszolgálattól, kössön szerződést olyan céggel, amely lejárt szavatosságú gyógyszereket gyűjt be, holott az ápolók személyre szabott recepteket váltanak ki minden gondozott számára.
- A szociális gondozási szférában a szobák nem hotelszobák. Az ellenőrző szervek fehér ágyneműt, és azok napi cseréjét kérték az otthonokban dolgozóktól.
- A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények nem gyámintézetek. A kontrollszervek térfigyelő kamerák elhelyezését kérték a lakóterek folyósóira. Nem vették figyelembe, hogy ezek olyan apartmanok, amelyeket a Caritas munkatársai védett lakóotthonoknak rendeztek be. Nem minden konyha kantin is egyben. A szeretetszolgálat intézményeiben az ellátottak főznek is, mert a védett lakóotthon valóban otthont jelent, az ottdolgozók pedig támogatják a lakókat az önálló életvitelben.
- A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény nem múzeum. Megtörténik, hogy a bentlakók nem mindig nyugodtak. Néha megrongálódnak a falak, a bútorok, de a szolgáltató nem fog minden alkalommal meszelni és új bútort vásárolni, hiszen ezt még otthon sem teszi senki ilyen gyakorisággal.
Az ellenőrzést végző szervek és az ellenőrzésre kiküldött személyek számát az ellenőrizendő intézmény befogadóterének méretéhez szükséges igazítani.
A civil szervezetek képviselői javasolták azon helyzetek elkerülését, amikor különféle intézmények képviselői, tizenkét-tizenöt személyből álló ellenőrcsapat, egyazon időben száll ki ellenőrzésre. Továbbá felhívták a figyelmet a fegyverek más személyekkel közös, nyilvános tereken való mutogatásának elkerülésére is (például tömbházakban, házcsoportok között), mert ezáltal azt az érzést keltik a kívülállókban, hogy az ellátottak veszélyesek. Ennek hatására a közösség félelemmel és elutasítással fog viszonyulni hozzájuk, ezt a tévképzetet pedig nagyon nehéz lesz eloszlatni.
A büntetéseket a feltárt szabálytalanságokhoz mérten kell kiszabni, és a konkrét helyzethez, terephez igazítani.
Az ellenőrök viselkedése a központokban és védett lakóotthonokban élők irányába – mind a gondozottak, mind az ápolószemélyzet tekintetében –, legyen tisztelettudó, együttérző, illetve megelőzés-, és megoldásorientált.
A szociális szféra képviselői arra kérték az állami intézményeket, végezzék kötelességüket, nyújtsanak menedéket a bűnözőcsoportok áldozataivá vált, gondozásra szoruló személyeknek, büntessék meg mindazokat, akik bűncselekményeket követtek el, és vegyék figyelembe, hogy a feltárt esetek nem a jelenlévők intézményeinek történetei. A civil szervezetek jelen képviselői évek óta a szociális szolgáltatásaik megerősítésén dolgoznak, és munkálkodásaik közepette legfontosabb értékük az emberek tisztelete.
Egy cselekvési terv kidolgozását is kérték, amely a rossz, embertelen és megalázó bánásmód megelőzésére irányul, és amely remélhetőleg olyan helyzeteket előz majd meg, mint amilyenek Maros és Ilfov megyében történtek.
A szociális szféra képviselői jelezték: tudomásul vették a civil jogvédő szervezetek (watchdog) által tett, előre be nem jelentett, megfigyelő látogatások fontosságát, és elengedhetetlennek tartják, hogy a hatóságok sürgősen aláírják azokat a jegyzőkönyveket, amelyek alapján ezek a megfigyelések a jövőben is elvégezhetőek lesznek.
Mindemellett kijelentették, hogy a román államnak rendelkeznie kell a kedvezményezettek rendszeren belüli mozgatásának tükrével, amely statisztikákat tartalmaz az átutalásokról, halálesetekről, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés módjáról, az ápolószemélyzet képzettségi fokáról és az időszakos jelentéstételi módszerekről.
A szociális szféra támogatottságáról
Romániában a szociális szolgáltatóknak több mint ötven százaléka a magán szférában található, és szolgáltatásaiknak csupán tíz-tizennégy százaléka van közpénzekből támogatva. Valójában a civil szervezetek a romániai szociális szolgáltatói rendszer befektetői magán- és külföldi alapokból szerzett források révén.
A szociális szolgáltatások iránt olyan mértékű az igény Romániában, hogy minden típusú szociális szolgáltatónak hosszú várólisták tornyosulnak az asztalán. De a szociális gondozási szféra finanszírozása Romániában elégtelen azokhoz az egyre növekvő igényekhez képest, amelyekre a szolgáltatóknak válaszolniuk kellene. Kellő mértékű támogatottság hiányában nem lehet sem megfelelő szociális szolgáltatásokat nyújtani, sem professzionális munkaerőt alkalmazni, sem hatékony ellenőrzést végezni.
Ezen problémák már szerepeltek a 292/2011-es szociális segélytörvény módosítási tervezetében, amelyet a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium (MMSS) civil szervezetekkel együttműködve készített az elmúlt két évben. A jelenlévők szorgalmazták ennek mielőbbi befejezését.
Szóba került továbbá a 197/2012-es szociális szolgáltatások minőségéről szóló törvény, valamint a 448/2006-os fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló törvény felülvizsgálatának szükségessége is.
A szociális szféra képviselői kijelentették: készen állnak egy olyan ütemterv elkészítésére, amely meghatározná, hogyan dolgozzanak együtt a minisztériummal a fönt említett törvények felülvizsgálatában.
A civil szervezetek jelenlévő tagjai továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy a szociális szolgáltatásokat nyújtó helyes, partnerségi kapcsolat azt is feltételezi, hogy egyeztessenek más nagyszabású projektekről is, amelyek a civil szférát érintik. Hangoztatták: nagyon fontosnak tartják, és nagyra értékelnék, ha a minisztérium konzultálna velük bármely jelentős változtatásról, amelyet szociális téren kíván végrehajtani. Hozzátették: továbbra is nyitottak a kommunikációra és a jogszabályokkal való munkára mindaddig, amíg kapcsolatukat a hatóságokkal a munkájuk iránti tisztelet és korrektség jellemzi.
A munkaügyi miniszter kijelentette: az elkövetkező időszakban egyeztetni fognak a szociális szolgáltatókkal a szociális segélytörvényre vonatkozó módosítási javaslatokról, és meghívják őket munkacsoportjaikba, amelyek más jogszabályok módosítását illetően is.
A helyzet elemzése és javaslattételek során a Caritas képviselője elmondta: „nem csoda, hogy ide jutottunk, amíg szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben a kereslet tízszer nagyobb, mint a kínálat, a gyenge minőségre is van vevő. Nem az ellenőrzéseket kell megduplázni, hanem az intézményrendszerek bővítésére egy stratégiát készíteni”. Elmondta azt is, hogy tizenöt férőhelyes idősotthonnak 150 személy szerepel a várólistáján jelenleg, és növekvő a tendencia: a külföldön élő fiatalok szülei, támasz nélkül, intézményi ellátásra szorulnak. „Ahhoz, hogy a szociális szféra fejlődjön, nagyobb mértékű állami támogatásra van szükség. Ezt prioritásként kell kezelnie a döntéshozásnak, a stratégiakészítés és alkalmazási rendszer kidolgozásában, mint jeleztük, vállaljuk a partnerséget.”
Balázs Katalin, Orbán Júlia
Forrás: Gyulafehérvári Caritas
