Hármas örömünnepre gyűltek összes a csedregi görögkatolikusok áldozócsütörtök ünnepén. Urunk mennybemenetele, a templom címünnepe, templombúcsú és a partiumi görögkatolikus magyarság jubiláló áldozópapjának, id. Pallai Béla tb. esperes, szatmárnémeti parókus aranymiséjén.
Bár még van egy kis idő a tényleges dátumig, az egyházközség parókusa, Szemák Miklós úgy gondolta, méltó kezdés lehet az emlékezésre, ha a Csedregből származó, idén 50 éve pappá szentelt atyát, a földieper hazájába invitálja aranymisére. Az ünnepi szent lturgiára s az együtt ünneplésre az esperesség papjai is eljöttek –Zelicskovics József, Kudla György, Stan Zsolt, Kozsán István, Simon István –, hogy megköszönjék és tisztelettel adózzanak paptestvérüknek, akinek főesperessége idején nem kis erőfeszítésébe került érdemlegesen közbenjárni annak idején, hogy mindannyian eljuthattak magyar nyelven tanulni teológiát Nyíregyházára. Jelen volt még a helyi római katolikus plébános, Fanea József, Elek Arnold Zoltán halmi református lelkész, valamint az ugyancsak csedregi származású, nagybányai római katolikus esperes, Szmutku Róbert, aki magával hozta a szárnyai alá bízott és szociális évét végző miskolci egyházmegyés görögkatolikus papnövendéket, Lakatos Zsoltot is. A templomot megtöltő hívek között a csedregiek mellett a szomszédos Kökényesdről, de Szatmánémetiből és Nagypeleskéről is érkeztek hívek. Utóbbiból a Szent Anna Nőszövetség tagjai ikonukat is elhozták, hogy a körmenetben vállukon hordozva még emelkedettebbé tegyék az ünneplést.
Az búcsúünnepi szent liturgia szentbeszédében ifj. Pallai Béla nagypeleskei parókus a jelen hármas ünnep vezérfonalát követve vont párhuzamot a húsvéti és a negyven napra rákövetkező események között. A szentsírnál hallott angyali szózat és a mennybemenetelkor megjelenő angyalok kérdésére válaszolva, a felmagasztalás és felemelkedés gondolatának alapjául szolgáló zsoltárverseket magyarázta, s végül személyes élményeit felhasználva méltatta édesapját, aki 73 évesen abban a templomban mutathatott be aranymisét, ahol az ő édesapja 17 évig szolgált parókusként, mindaddig, amíg a kommunizmus időszaka illegalitásba nem kényszerítette a görögkatolikusokat. Kihangsúlyozta, hogy a mag, amit elvetett, nem esett útszélre, sem sziklára, hanem jó termőföldbe, ahol meggyökerezett, szárba szökkent és megfelelő időben bő termést hozott, s hány és hány papi hivatást eredményezett, hisz idén is ketten készülnek Csedregből papnövendéknek. A parókia melletti udvaron álló „vén eperfa” is helyett kapott a visszaemlékezésben, amihez Máté Péter dalszövegét és egy másik, közismert éneket említve kapcsolta össze a hazatérés és az édesanya szerepét, utalva a templomban őrzött máriapócsi Istenszülő-ikon másolatának ikonjára, amely mindig a hívek eszébe juttatja az égi gondoskodást. Erre az aranymisésnek, a csedregi búcsúünnepre összegyűlt híveknek egyaránt szüksége van, hogy elmondhassák: „Anyám mondj el értem egy imát.”
A szent liturgia végén köszöntők következtek, a papnövendéknek készülő Berecki Dániel verset szavalt, a helyi parókus pedig egy, a templomot ábrázoló grafikát ajándékozott az ünnepeltnek, amit Tillinger István festőművész, grafikus készített külön erre az alkalomra. Ez után következett a szokásos körmenet, majd miroválás, antidórosztás és – május lévén – a Paraklisz, ami alatt az aranymiséjét ünneplő emlék-ikonképeket osztott az őt köszöntő híveknek.
Pallai Béla
Képek: Lakatos Zsolt és Berecki Dániel
