Pálos kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen

2
1875
Fotók: Magyar Nemzeti Múzeum/Facebook

A megszentelt élet napján, azaz a szerzetesek világnapján, február 2-án Székelyudvarhelyen a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután tartották a Pálosok című különleges kiállítás megnyitóját: a Haáz Rezső Múzeumban tekinthető meg egészen május 31-ig a tárlat, amely nemcsak a pálosok múltját, de jelenét is igyekszik körüljárni, bemutatni.

Az ideiglenes kiállítást a magyar pálos rend, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Haáz Rezső Múzeum közösen hozta tető alá: a pálosok történelmét és mindennapjait tekinti át a tárlat. A kiállítás a marosvásárhelyi Vármúzeumból érkezett Székelyudvarhelyre, előtte a Magyar Nemzeti Múzeumban volt látható. Az erdélyi kiállítások a magyar kormány támogatásának segítségével valósultak meg dr. Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, dr. Bencze Ünige, a marosvásárhelyi múzeum régésze és dr. Szász Hunor, a Haáz Rezső Múzeum történésze kurátori közreműködésével – mondta el megkeresésünkre Bátor Botond, a pálos rend erdélyi elöljárója.

A kiállításmegnyitón a tárlatnak otthont adó múzeumok számos képviselője jelen volt, az ünnepi alkalmat Miklós Zoltán István, a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója nyitotta meg. A kiállításmegnyitón Tamás József ny. segédpüspök is jelen volt Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, pálos konfráter, Márton József székelyudvarhelyi plébános-főesperes, Csató Béla ny. plébános és a Kis Szent Teréz-plébánia plébánosa, Tamás Barna mellett.

Az ünnepi alkalmon résztvevőket Ölvedi Zsolt székelyudvarhelyi alpolgármester is köszöntötte, majd Beke Mihály András konzul, a csíkszeredai főkonzulátus képviselője tartott ünnepi beszédet, a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében pedig Simon László főigazgató mondott beszédet. A köszöntéseket a magyar pálos rend képviseletében Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői elöljáró, plébános zárta. A megnyitón közreműködött a Lux Aurumque kamarakórus Ványolós András vezényletével, illetve Petrás Mária csángó népdalénekes.

A megnyitó beszédekben mindenki méltatta a székelyudvarhelyi kiállítóteret létrehozó munkát. A kiállítás darabjai sokfelől érkeztek, többek között a magyar pálos rend tulajdonában lévő tárgyak is láthatóak, de régészeti kutatások eredményeként előkerült kiállításanyagok is érkeztek a Haáz Rezső Múzeumba, amelyeknek nagyrésze a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi. A kiállítás nemcsak a rend kezdeti történetét öleli át, azaz a középkort és a barokk virágzást, hanem a huszadik század pálosokhoz köthető mozzanatait is. Bemutatja azoknak a pálos szerzeteseknek az élettörténetét is, akik az 1989-’90-es újraindulásnál nagyon fontos szerepet játszottak, illetve a kommunizmus ideje alatt sokat szenvedtek hitükért, hazájukért, a pálos rendért.

Bátor Botond pálos elöljáró portálunknak elmondta: a teljesség igénye nélkül mutatja be a pálos rend történetét ez a tárlat, de a legfontosabb személyekre felhívja a figyelmet, többek közt természetesen a rend alapítójára, Boldog Özsébre és a rend égi patrónusára, Remete Szent Pálra is.

A kiállításon megismerhetjük a pálos rend színhasználatát, zászlaját, címerét részleteiben, de a tárlat beszél arról is, hogy miként gazdálkodtak a pálos szerzetesek a történelem folyamán, bemutatja a rend számára kivételesen fontos Mária-tiszteletet: a częstochowai Szűzanya kegyképének másolata a pécsi pálos templomból került a székelyudvarhelyi múzeumba. A kiemelkedő pálosok közül érdemes megemlíteni az erdélyi vonatkozásban fontos Martinuzzi Fráter Györgyöt, de az irodalmi élet kiemelkedő alakjaként nem hagyták ki a kurátorok Virág Benedeket, Ányos Pált és Verseghy Ferencet sem. Virág Benedek különösen nagy hatással volt a kortársaira, számos ismert magyar költő kereste fel, többek közt Kacinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály. Úgy tekintettek rá, mint bölcs öregre, tanítóra, valahányszor Budán jártak, meglátogatták az Öreget, ahogy nagyon sokan nevezték őt a kortársai közül.

A tárlat szerves részét képezik a pálosok jelenének fontosabb mozzanatai és a mai szerzetesek, elöljárók lelkipásztori szolgálatai, tevékenységei is. Szemléltető táblák mutatják, hogy a világon ma hány településen működik pálos kolostor.

A megnyitón L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszámolt arról, hogy a pálosokkal már régóta jó kapcsolatot ápol, többek közt tíz évvel ezelőtt, az akkori częstochowai Fekete Madonna-zarándoklaton is részt vett, ami emlékezetes hatást gyakorolt rá. Elmondta azt is, hogy nemrég járt a Szentföldön, a zarándoklat alkalmával mindenütt kereste a magyar vonatkozásokat: így találkozott a ténnyel, hogy a Tábor-hegyre a középkorban II. András királlyal szerzetesek is érkeztek, templomot építettek és egy ideig ott élték csendes pálos mindennapjaikat. A főigazgató hozzátette: különleges öröm így számára a kiállításmegnyitón való részvétel, különösen azért, mert a nemzeti múzeum és a székelyföldi múzeumok egyre szorosabb együttműködésben számos közös projektet valósítottak már meg.

A megnyitón Bátor Botond erdélyi pálos elöljáró felidézte a rend történetét, a kiállítás lelkületét igyekezett a pálos lelkiséggel alátámasztani.

A plébániatemplomot megtöltő résztvevők közös imádsága után Tamás József ny. segédpüspök megáldotta a jelenlévőket. Záróakkordként a Lux Aurumque kamarakórus énekelt, majd az ünneplők átvonultak a múzeumba.

2 HOZZÁSZÓLÁSOK