Elhunyt II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság uralkodója – közölte szeptember 8-án, csütörtökön a Buckingham-palota. A királynőt életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.
Az 1953 június 2-án a westminsteri apátságban megkoronázott uralkodó az Egyesült Királyság királynője és további tizennégy nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje volt. A Magyar Kurír pirtálon megjelent írással, Baranyai Enikő emlékezésével idézzük tiszteletre méltó alakját, tevékenységét.
II. Erzsébet (akkor még hercegnő) esküvője 1947. november 20-án
II. Erzsébet a koronával együtt megörökölte az anglikán egyház fejének a posztját is. Olyan életet élt, amely sokunk számára példaértékű és inspiráló lehet, függetlenül a vallásunktól.
II. Erzsébet nem született trónörökösnek. Csak azután vált belőle elsőszámú trónörökös, hogy nagybátyja, VIII. Edward lemondott a trónról, hogy feleségül vegye a kétszer elvált, amerikai szerelmét. Ekkor Erzsébet apjából király, belőle pedig trónörökös lett. Alig volt 26 éves, amikor édesapja halála után ő lett az Egyesült Királyság uralkodója, s az anglikán egyház feje. „Egész életemet, legyen az akármilyen hosszú, vagy rövid, a nép szolgálatának szentelem” – mondta fiatalkori beszédében, és ezt az ígéretét meg is tartotta.
Hetven évig dolgozott a népért, az alapítványokért, amiket felkarolt, még a halála előtti napokban is mosolyogva fogadta Liz Trusst, az Egyesült Királyság új miniszterelnökét. Hogy mit árul el ez II. Erzsébetről? Nos azt, hogy végtelenül elkötelezett, a szavát mindig megtartó, igazán állhatatos és nyugodt ember volt.
Környezete – leginkább az unokái – szerint mindent sokszor átgondolt, és minden szempontból megvizsgált egy felmerülő problémát, de az a gyermeki csillogás még az élete alkonyán is ott volt a szemében. És nem ezek azok a tulajdonságok, amelyek jó emberré tesznek valakit?
Természetesen II. Erzsébetnek is voltak hibái. Talán sokszor gondolta hosszú élete során, hogy valamit máshogyan csinált volna. Ugyanakkor a királyi családban van egy mondás: „Soha ne panaszkodj, soha ne magyarázkodj” – ez pedig erősen meghatározza azt, hogy hogyan viselkedhet egy koronás fő. Amit a legtöbben nem értettek II. Erzsébet viselkedésében, az az, hogy nem engedte, hogy az érzelmei irányítsák. Mert egy olyan generáció tagja volt, mely számára a hagyományok mindennél fontosabbak voltak. És tartotta magát ehhez. „A korona mindenek előtt!” Ez volt az, amit a rangja megkívánt, és ami miatt olykor érzéktelennek tűnhetett.
Élete során tizenöt miniszterelnöke volt, köztük tizenkét férfi és három nő. Ők szinte valamennyien úgy nyilatkoztak róla, hogy igazán figyelemre méltó az éleslátása és a politikai tájékozottsága. Nagyon ritkán lehetett leolvasni az arcáról, milyen érzései vannak azokkal kapcsolatban, akikkel találkozik, legyen szó országok vezetőiről vagy egyházi méltóságokról.
Uralkodása alatt II. Erzsébet öt pápával találkozott. Az első még XII. Piusz volt, akihez 1951-ben utazott a Vatikánba. Érdekesség, hogy Erzsébet ekkor még csak hercegnő volt, hiszen egy évvel később, 1952-ben lett királynő. Tíz évvel később, 1961-ben már férjével együtt köszöntötte XXIII. János pápát.
II. Erzsébet és XXIII. János pápa a Vatikánban találkozott (1961. május 5.)
II. János Pál pápával háromszor is találkozott. Először 1980-ban, majd két évvel később ismét. Ez, vagyis a szentatya 1982-es látogatása az Egyesült Királyságban igazán történelmi volt, hiszen ekkoriban az ország háborúban állt Argentínával a Falkland-szigetek miatt.
Erzsébet királynő és II. János Pál pápa találkozója Londonban (1982. május 28.)
II. János Pál pedig békére szólította fel a két országot. A harmadik, s egyben utolsó találkozásukra 18 évvel később, 2000-ben került sor a Vatikánban.
Erzsébet királynő és XVI. Benedek pápa Angliában (2010. szeptember 6.)
XVI. Benedek pápa 2010-ben utazott az Egyesült Királyságba, John Henry Newman bíboros boldoggá avatására. 2014-ben Erzsébet újra repülőre ült, és a célállomás a Vatikán volt. Ekkor találkozott Ferenc pápával először.
Erzsébet királynő és Ferenc pápa találkozása a Vatikánban (2014. április 3.)
Ferenc pápa és II. Erzsébet találkozóira és kapcsolatára emlékszünk a legjobban, hiszen ez van időben hozzánk a legközelebb, és kettejük találkozóiról sokkal több dokumentum lelhető fel a világhálón. „A világ két legismertebb embere, Ferenc pápa és II. Erzsébet királynő először találkozott a Vatikánban” – számolt be a hírről 2014 tavaszán a világsajtó. Az uralkodót elkísérte férje, Fülöp herceg is. „Ha visszatekintünk Erzsébet királynő uralkodásának elmúlt évtizedeire, akkor láthatjuk, hogy mennyit fejlődött a kapcsolat Nagy-Britannia és a Szentszék, valamint az anglikán és a katolikus egyház között 1952 óta. Ennek pedig kulcsfontosságú eleme volt, hogy Erzsébet többször is találkozott az egyházfőkkel” – mondta akkor Nigel Baker angol szentszéki nagykövet a Vatikáni Rádiónak. Ferenc pápa és Erzsébet királynő találkozása azonban más miatt is érdekes volt. Hiszen az argentin származású Ferenc és a brit királynő még élénken emlékeztek a Falkland-szigetekkel kapcsolatos eseményekre. Ez azonban soha nem nyomott bélyeget a kapcsolatukra.
Ferenc pápa 2021. április 10-én II. Erzsébet királynővel és Fülöp herceggel
Ferenc pápa az elsők között volt, aki vigasztaló és együttérző üzenetet küldött az uralkodónak, amikor 2021-ben elvesztette férjét. Idén nyáron is üzent a királynőnek, amikor uralkodása 70. évfordulóját ünnepelte. „A mindenható Isten adja meg Erzsébet királynőnek és a királyi család tagjainak, valamint a nemzet egész lakosságának az egység, a gyarapodás és a béke áldását” – állt a Vatikánból érkező táviratban.
Kölcsönös tisztelet jellemezte II. Erzsébet és a katolikus egyházfők közötti kapcsolatot. Ez nyitotta meg a kaput az egyházak közötti párbeszédre. De ehhez szükség volt Erzsébet türelmes, nyitott, érdeklődő és nagyon is emberséges személyiségéhez is. Ilyen királynő volt ő. God rest the Queen.
Baranyai Enikő
Fotó: Vatican News
Forrás: Magyar Kurír