Szakrális múzeumot áldott meg Mikházán június 26-án Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. A múzeum a kolostor nyugati szárnyának két szobájában kapott helyet.
Mikháza Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik. Elsősorban ferences kolostoráról és műemlék templomáról híres. A szerzetesek a 17. században telepedtek itt le. Négy szerzetes érkezett a nyárádköszvényesi plébániára, miután az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő papokat. Eredményes munkájuk következménye, hogy a környező falvak megmaradtak katolikusnak.
A ferenceseket Toldalagi Mihály marosszéki főkapitány támogatta, 1635-ben Mikházán vásárolt nekik házat és telket. Ide költöztek át Köszvényesről a szerzetesek és itt kőkápolnát, mellé fakolostort építettek. Domokos Kázmér szerzetestárs, később püspök segítette őket. Majd Kájoni János lett a házfőnök, 1666-ban lebontatta az akkori kolostort, helyére építtette a ma is látható, emeletes kőépületet, a kápolnát pedig templommá bővítette. A kolostorban1669-től több mint egy évszázadon át gimnázium, majd ennek Marosvásárhelyre történt áthelyezése után főelemi iskola működött.
A kolostorban mostantól szakrális múzeum működik a nyugati szárny két szobájában. Az első kiállítás címe Ferencesek a nyárádmenti „Szentföldön”, ez Mikháza egykori igen gazdag, több mint 10 helységbe szétszóródott ferences örökségéről nyújt árnyalt összképet.
A kiállítás Európai Uniós pályázatból és a nyárádremetei önkormányzat támogatásából valósult meg.
[…] szakrális múzeumot áldott meg Kovács Gergely gyulafehérvári érsek június 26-án, adtuk hírül korábban. A múzeum a kolostor nyugati szárnyának két szobájában kapott helyet, a Ferencesek a […]