Zarándok- és lelkigyakorlatos központot alakítanak ki az egykori bencés kolostor alapjain a Bihar megyei Szentjobbon. A Berettyó partján fekvő település a püspöki székhely mellett a Váradi Római Katolikus Egyházmegye legfontosabb székhelye, és legfontosabb kultuszhelye.
Rangját két kiemelkedő jelentőségű hagyomány alapozta meg: itt állt a Szent László által alapított bencés apátság, amelyben Szent István bebalzsamozott jobbkar-ereklyéjét őrizték három évszázadon keresztül (erről kapta nevét a település is), valamint a Kisboldogasszony tiszteletére felépített temetőkápolnájának barokk oltárképe, amelyet jelenleg a szentjobbi plébániatemplomban őriznek, és amely 1948-ig a régió egyik legjelentősebb búcsújáró helye volt, ma pedig az egyházmegye hivatalos zarándokközpontja.
A Szent László útja kormányprogram keretében megújuló műemlék-felújítási tervről Emődi Tamás építész elmondta: a terepen levő örökség két 18−19. századi épületet jelent: az apátsági templomot, ami az 1730-as években épült − barokk épületmaggal rendelkezik − s ezt az 1860-as években részben átalakították, 1931-ben pedig bazilikálissá alakították. A másik az apátsági ház, ami szintén barokk alapokon nyugszik, de a 19. században gyökeresen átalakították. Ezeket az épületeket szeretnék helyreállítani, illetve részben új funkciókkal ellátni.
Az apátsági házban kiállítások lesznek, illetve közösségi tereket alakítanak ki, a manzárdba pedig a különböző rendek (kolduló-, illetve monasztikus rendek) életmódját, életvitelét, történetét bemutató kiállítások kapnak helyet. Lesz egy kápolna az apátsági házba, illetve egy multifunkcionális konferenciaterem. A helyreállítás mind a két épület felújítására, illetve a kutatások megkezdésére is vonatkozik mondta el az építész. Hozzátette: annak a függvényében, hogy a kutatásokat milyen gyorsan tudják elvégezni, illetve mekkora területeket tudnak átfogni, remélik, hogy a támogatás egy részét romkonzerválásra is fordíthatják.
