Eledelszentelés Kolozsváron

0
1758

Húsvét vasárnapján katolikus szokás a nem böjtös ételek megáldása, az ételszentelés, Árpád-kori kifejezéssel kókonya. Az egész Kárpát-medence legnagyobb eledelszentelését Csíkszeredában, a Szabadság téren tartják. Kolozsváron korábban a templomban, kora reggel áldották meg húsvétvasárnap a hívek által odavitt ételeket. Idén a Szent Mihály-templom bejárata előtti térre hívták a magyar és román anyanyelvű híveket, hogy a kosarukba odakészített húsvéti eledelt megáldják.

A negyvennapos nagyböjt, amely a húsvétot megelőzi, Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet. Az ételszentelés egyes helyeken nagyszombat délutánján vagy estéjén történik, máshol viszont húsvét vasárnapján a délelőtti misére mennek a hívek letakart kosárral. Az ételszentelés hagyománya a 7. századig vezethető vissza, és olyan ételeket érint, mint a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró vagy a kolbász.

A megszentelésre vitt kosárban a húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás az újjászületést jelképezi, a torma a néphit szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A főtt tojás a családi összetartást is szimbolizálja. Vannak tájegységek, ahol az étkezés sorrendje is meghatározott. A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket a hosszú böjt, megtartóztatás után a mértéktelenség kísértésétől.

Az ételek megáldására már Jézus példát adott a csodálatos kenyérszaporításnál és az utolsó vacsorán.

A húsvéti ételszentelés, írja Bálint Sándor néprajzkutató, a böjti fegyelem állandó lazulása, illetőleg spiritualizálódása következtében napjainkra már majdnem elvesztette hajdani, még a múlt században is eleven ünnepélyességét, társadalmi, családi jellegét.

Húsvétvasárnap reggel 8, 40-kor a Szent Mihály-templom elé gyülekeztek kosaraikkal a kolozsváriak, többszáz ember, ünneplőben, László Attila főesperes-plébános, a román pasztorációban munkálkodó Popesc Mihăiţă Cristian, Jánossi Imre egyetemi lelkész, Forró Roland diakónus, Ferencz Egon gyakorlati éves kispap, Geréd István, Márton Szabolcs és Potyó István kántorok, ministránsok, a sajtó képviselői. Két nyelven szárnyalt az ima, az ének, az eledeleket körbejárva áldották meg.

Fotó: Bodó Márta, Szalontay Viola