2026. november 11-én, Tours-i Szent Márton ünnepének estéjén Nagyváradon, a székesegyházi plébánia Jézus Szíve Nőszövetségének szervezésében emlékestre került sor, amelynek középpontjában Tiszteletreméltó Márton Áron püspök életének, szolgálatának és példamutató helytállásának felidézése állt.
Az este különleges jelentőségét az is adta, hogy Tours-i Szent Márton püspök ünnepén emlékeztek meg Márton Áron püspökről, aki Szent Márton egyik híres mondását választotta püspöki jelmondatául: „Non recuso laborem” – „Nem utasítom el a munkát”, vagyis „Nem futamodom meg a munkától”. Ez a rövid, mégis mély tartalmú jelmondat hűen kifejezi azt a szolgáló lelkületet, elkötelezettséget és rendíthetetlen helytállást, amely Márton Áron egész papi és püspöki életét meghatározta.
Az eseményen a három nagyváradi katolikus nőszövetség – a székesegyházi plébánia Jézus Szíve Nőszövetsége, a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség, valamint a Casciai Szent Rita Nőszövetség – lelki vezetői, elnöknői és tagjai vettek részt. Az emlékest közreműködői Pék Sándor általános helynök és Zalder Éva-Mária tanárnő, a Casciai Szent Rita Nőszövetség elnöknője voltak.
Az est során a résztvevők Márton Áron püspök életútjának és lelkipásztori szolgálatának fontos állomásait idézték fel, különös tekintettel papi hivatásának kibontakozására, annak elmélyülésére, valamint püspöki küldetésére. Felidézték azt az elkötelezettséget és szolgáló lelkületet, amellyel egész életét Istennek, az Egyháznak és az embereknek szentelte.
Különös hangsúlyt kapott az emberi méltóság feltétlen tisztelete, az igazság melletti bátor és rendíthetetlen kiállás, valamint a szegények, a kiszolgáltatottak és a társadalom peremére szorultak iránti mély szociális érzékenysége. Márton Áron püspök számára az emberi méltóság védelme nem csupán keresztény alapelv, hanem személyes és főpásztori küldetés volt. A legnehezebb történelmi körülmények között is felemelte szavát az igazságtalanságokkal szemben, védelmezte az üldözötteket, és rendíthetetlenül ragaszkodott lelkiismereti meggyőződéséhez. Életpéldája ma is tanúságot tesz arról, mit jelent a hiteles keresztény helytállás, a bátorság és az embertársak iránti felelősség.
Az emlékest egyik különösen értékes és személyes mozzanata Kiss Albert apát-kanonok visszaemlékezése és tanúságtétele volt. Kiss Albert tíz éven át tanult Gyulafehérváron, Márton Áron püspök közvetlen közelében, így személyes élményein keresztül hiteles és bensőséges betekintést nyújtott Erdély nagy püspökének mindennapjaiba, lelkiségébe, emberi nagyságába és főpásztori alakjába. Visszaemlékezése különösen közel hozta a jelenlévőkhöz azt az embert, aki rendkívüli történelmi időkben is hűséges maradt hivatásához, küldetéséhez és keresztény értékrendjéhez.
Az est zárásaként Márton Áron püspök életét és szolgálatát bemutató mozgóképes és hanganyagot tekintettek meg, amely tovább mélyítette az elhangzott gondolatokat, személyes emlékeket és a főpásztor örökségének üzenetét.
A megemlékezés ugyanakkor a három nagyváradi nőszövetség közötti találkozásnak és közösségépítésnek is szép alkalma volt. A résztvevők megbeszélték közös tevékenységeiket, az együttműködés további lehetőségeit, valamint a jövőbeli terveket. Kiemelt figyelmet kapott a 2027. április 17-én megrendezendő egyházmegyei nőszövetségi találkozó előkészítése is.
Az emlékest méltó alkalmat teremtett arra, hogy a jelenlévők ne csupán felidézzék Márton Áron püspök életének meghatározó eseményeit, hanem elgondolkodjanak azon is, miként válhatnak az általa képviselt keresztény értékek saját életük és közösségi szolgálatuk iránytűjévé.
Hálás köszönet illeti mindazokat, akik közreműködésükkel, személyes tanúságtételükkel és jelenlétükkel hozzájárultak az emlékest megszervezéséhez és lelki tartalmának gazdagításához.
Márton Áron püspök hitének, bátorságának, emberségének és rendíthetetlen helytállásának példája ma is arra hív bennünket, hogy tiszteljük minden ember méltóságát, bátran álljunk ki az igazság mellett, és szeretettel, felelősséggel forduljunk embertársaink felé. A Tours-i Szent Mártontól választott püspöki jelmondat – „Non recuso laborem” – ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a keresztény hit nem csupán megvallott igazság, hanem mindennapi szolgálat, felelősségvállalás és helytállás is.
Benedek Ramóna hitoktató, a Jézus Szíve Nőszövetség vezetője
Forrás: nagyváradi egyházmegye
