Szeptember 23. és 25. között Kölnben került sor az Erasmus+ Nem formális oktatás hátrányos helyzetű személyek számára – szakemberek képzése európai kontextusban című projekt záró szakmai műhelyére. A háromnapos rendezvényen öt európai partnerszervezet képviseletében összesen 17 szakember vett részt, akik hátrányos helyzetű személyek tanácsadásával, támogatásával és oktatásával foglalkoznak, köztük a Gyulafehérvári Caritas Szervezet egyik munkatársa is.
A kölni találkozó a kétéves, nemzetközi együttműködés záróeseménye volt. A középpontban ismét a nem formális oktatás különféle megközelítéseivel kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, a módszerek gyakorlati kipróbálása, valamint az a kérdés állt, hogy miként hasznosíthatók a szerzett tapasztalatok a résztvevők saját mindennapi munkájában. A szakmai műhely előadásokat, jó gyakorlatokat, gyakorlati feladatokat, közös értékelést, valamint hátrányos helyzetű fiatalok közvetlen bevonását ötvözte.
Első nap: szakmai tapasztalatcsere és jó gyakorlatok
Az első munkanapnak szeptember 23-án a kölni Egyházmegyei Caritas Szövetség adott otthont. A köszöntőt és a bemutatkozást követően a partnerintézmények beszámoltak az előző projekttalálkozó óta elért legfontosabb eredményeikről.
Az első tematikus blokk azt mutatta be, hogyan alkalmazható a sport a nem formális oktatás eszközeként a gyermekekkel, fiatalokkal és fiatal felnőttekkel végzett munkában. Robin Schröder a RheinFlanke gGmbH tevékenységét ismertette. A szervezet a sportot az ifjúsági és szociális munkával, valamint az oktatással kapcsolja össze. A sport náluk nem csupán szabadidős tevékenység, hanem célzott eszköz a fiatalok elérésére, egyúttal olyan tanulási közeg, amely elősegíti a személyes és szociális készségek fejlesztését.
A bemutató során kitértek a sporthoz kapcsolódó pedagógiai munka különböző szintjeire is. A sport első lépésként alkalmas a kapcsolatépítésre, az egészség megőrzésére és a fiatalok közösséggé kovácsolására. Erre építve a sporttevékenységek közvetve, vagy közvetlenül is támogathatják a személyiségfejlődést és a társas kapcsolatokat. Az alkalmazott megközelítések közé tartozik a szociális és élményalapú tanulás, valamint egyéb sportalapú módszerek. Különösen egyértelművé vált, hogy a könnyen elérhető és népszerű tevékenységek – mint például a labdarúgás – lehetőséget kínálnak azon fiatalok megszólítására is, akiket a hagyományos oktatási keretek közé nehéz bevonni.
Délután Sarah Jasmine Ernst, a Lernende Region – Netzwerk Köln e.V. munkatársa mutatta be a Financial Health for Parents (Pénzügyi tudatosság szülőknek) elnevezésű programot. Ez a megközelítés szemléletes példája annak, hogyan válhat egy mindennapi, mégis érzékeny téma a nem formális oktatás részévé. Célja, hogy segítse a szülőket pénzügyi műveltségük elmélyítésében, a megalapozott döntések meghozatalában, és abban, hogy pozitív mintát mutathassanak gyermekeiknek.
A hangsúly nem a puszta elméleti pénzügyi ismeretek átadásán volt: az elképzelés aktív tanulási módszerekre, tapasztalatcserére és az életből vett gyakorlati feladatokra épül. A résztvevők saját élményeikből kiindulva tanulnak, és konkrét családi élethelyzeteket dolgoznak fel. A bemutatott eszközök között szerepeltek például olyan viszonyulási feladatok, amelyek segítenek elkülöníteni a valós szükségleteket a vágyaktól, de alkalmaztak olyan kreatív módszereket is, amelyek oldottá és feszültségmentessé teszik a pénzről való beszélgetést – egy olyan témát, amelyet gyakran feszélyezettség vagy szégyenérzet övez.
A két előadás eltérő nézőpontból, de egyaránt rávilágított az Erasmus+ projekt egyik központi alapelvére: a nem formális oktatás az emberek mindennapi valóságából indul ki, mozgósítja a már meglévő tapasztalatokat és készségeket, és lehetőséget teremt arra, hogy az oktatási folyamat közvetlenül kapcsolódjon a mindennapi élethez.
Második nap: a nem formális oktatás gyakorlati megtapasztalása
Szeptember 24-én teljes egészében a gyakorlati tanulás jegyében telt, a házigazda szervezet az IN VIA Köln e.V. volt. A köszöntőt követően egész napos szakmai műhely kezdődött Kreativitás és művészet a szociális munkában címmel, Mareike Stauder és kollégái vezetésével.
Délelőtt a szakemberek egy fotóműhely keretében fedezhették fel a nem formális oktatás kreatív útjait. A hangsúly nem a fotózás elméleti alapjain, hanem a közvetlen tapasztalatszerzésen volt: a megfigyelésen, a nézőpontváltáson, a témák felfedezésén és saját látásmódjuk művészi kifejezésén. A résztvevők így közvetlenül tapasztalhatták meg, miként képesek a kreatív eszközök bevonni az embereket és tanulási folyamatokat indítani a hagyományos tantermi oktatási keretek nélkül.
A délutáni program középpontjában a emlékhelyek és az emlékművek álltak. A program különlegességét a hátrányos helyzetű – sok esetben menekült vagy kényszermigrációs hátterű – fiatalok közvetlen jelenléte és bevonása adta. Az európai szakemberek és a fiatalok kis csoportokban, közösen dolgoztak, és különböző témákhoz kapcsolódóan saját kis emlékműveket alkottak.
A közös munka során kézzelfoghatóvá vált a nem formális oktatás egyik legfőbb alapelve: az oktatás a közös cselekvésből, a kreativitásból, a tapasztalatcseréből és a valódi részvételből fakad. A fiatalok nem csupán egy pedagógiai módszer célcsoportjai voltak, hanem a közös alkotási folyamat egyenrangú partnerei. A közös alkotás során a nyelvi és társadalmi különbségek teljesen háttérbe szorultak.
A szakemberek képzésének és a fiatalokkal végzett közvetlen munkának ez az ötvözése a második napot a zárótalálkozó leginkább gyakorlatorientált részévé tette. A résztvevők nemcsak megismerték ezeket a módszereket, hanem közvetlenül megtapasztalták a hatásukat, és átgondolhatták, miként ültethetik át azokat saját szakterületükre.
Harmadik nap: értékelés és jövőbeni kilátások
A találkozó utolsó napján, szeptember 25-én a műhelymunka közös értékelésének és a teljes projektidőszak áttekintésének adott teret. A résztvevők kiscsoportokban három fő kérdés köré építve értékelték a munkát:
* Melyek voltak a projekt legfontosabb eredményei és legmeghatározóbb pillanatai?
* Mit adott ez a projekt személyesen, illetve a szakmai munka szempontjából?
* Milyen hozzáadott értéket nyújtott a nemzetközi együttműködés?
Ez a megközelítés tudatosan a kölni találkozón túlra irányította a figyelmet, átfogva a teljes európai együttműködést. A szakemberek összekapcsolhatták a projekt különféle szakaszaiban szerzett tapasztalataikat, és megfogalmazhatták, mely módszereket, megközelítéseket és ötleteket szeretnék a jövőben beépíteni saját munkájukba.
Ezt a projekt közös áttekintése, valamint a záró projektjelentéssel kapcsolatos tájékoztatás követte. A találkozó a partnerintézmények közötti jövőbeli együttműködési lehetőségek megvitatásával zárult.
Összegzés
A kölni zárórendezvény szorosan összekapcsolta az Erasmus+ projekt kulcselemeit: egyesítette az elméletet a gyakorlattal, a szakmai tapasztalatcserét a fiatalokkal végzett közvetlen munkával, valamint a nemzeti tapasztalatokat az európai perspektívákkal.
A RheinFlanke kezdeményezése, a Financial Health for Parents program, valamint az IN VIA Köln e.V.-nél tartott gyakorlati foglalkozások jól példázzák, milyen sokrétű lehet a nem formális oktatás. A sport, a pénzügyi nevelés, a fotózás és a kreatív művészeti tevékenységek első pillantásra eltérő területeknek tűnhetnek, ám közös bennük, hogy az emberek mindennapi élethelyzeteiből indulnak ki, teret adnak az aktív részvételnek, és a személyes megtapasztaláson keresztül ösztönzik a fejlődést.
A kölni találkozó ismét rámutatott arra, milyen komoly értéket hordoz az európai szintű együttműködés. A különféle szakmai és kulturális látásmódok lehetővé tették, hogy a résztvevők új megvilágításban lássák saját tevékenységüket, megismerjék más szervezetek jó gyakorlatait, és közösen keressenek válaszokat a hátrányos helyzetű emberek támogatása során felmerülő kihívásokra.
A korábbi nemzetközi találkozók és a közös online képzés után a kölni szakmai műhely nem csupán az Erasmus+ projekt hivatalos lezárása volt, hanem egy tartalmas és intenzív közös tanulási folyamat csúcspontja is. A projekt során kiépült kapcsolatok, a kicserélt módszerek és a közös élmények szilárd alapot teremtenek a szakmai együttműködés folytatásához a projekt hivatalos lezárása után is.
Forrás: Gyulafehérvári Caritas
