Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátrónája nemzeti ünnepén, október 8-án este hét órakor adott fogadást Magyarország Szentszéki Nagykövetsége és a Szuverén Máltai Katonai Lovagrend a Római Magyar Akadémia épületében, melynek díszvendége Pietro Parolin bíboros-államtitkár volt.
A Szentatya államtitkára, püspökök, nagykövetek a szentszéki magyar nagykövetség fogadásán
A vendéglátó házigazda, Kveck Péter, Magyarország szentszéki nagykövete köszöntötte az est vendégeit, elsőként Pietro Parolin bíboros-államtitkárt, majd a vatikáni „Amoris laetitia” tanácskozáson részt vevő három magyar főpásztort, Székely János szombathelyi megyéspüspököt, a MKPK elnökét, Böcskei László nagyváradi püspököt, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnökét és Kocsis Fülöp Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitát, valamint a szentszéki nagykövetségek képviselőit és minden vendéget. Kveck Péter szentszéki nagykövet megnyitó beszédében az Apostoli Szentszék és Magyarország ezeréves történelmi kapcsolatára utalt, melynek kezdetei a francia származású II. Szilveszter pápa által küldött királyi koronában és Szent István király országfelajánlásában öltött testet. A keresztény országépítés feladatába kapcsolódtak be a Magyar Királyságba érkező első ferences testvérek is. A szentszéki magyar nagykövet köszöntője után a díszvendéget kérte fel beszéde megtartására.
Magyarország „Szűz Mária virágoskertje”
Parolin bíboros szeretettel köszöntötte a Magna Domina Hungarorum ünnepén összegyűlteket, amely címmel a magyarok a Boldogságos Szűz Máriát nemzetük védőszentjeként, Pátrónájaként tisztelik. Szent Gellért vértanú püspök legendája szerint a magyarok tiszteletből soha nem ejtették ki Mária nevét, hanem ugyanazzal a megtisztelő címmel szólították, amellyel a királynőt illették. Szent István király halála előtt országát Szűz Máriának ajánlotta fel, mint Magyarország Királynőjének, és az egyik leghíresebb, neki szentelt himnusz Magyarországról, mint „Szűz Mária virágoskertjéről” beszél, amely Őbenne találja meg további virágzásának egyetlen reményét.
A bíboros államtitkár megköszönte a magyar szentszéki nagykövetnek a szívélyes meghívást erre az évenkénti ünnepségre, amely egyúttal a hagyományos nemzeti fogadás alkalmát is jelenti. Reméli, hogy ez mindig új lehetőséget kínál a magyar nép Isten Anyja iránti hitének és odaadásának megerősítésére, amely a csütörtök reggeli szentmise ünneplése révén is megnyilvánult a Vatikáni bazilika altemploma Magna Domina Hungarorum kápolnájában.
Az első ferencesek még Szent Ferenc életében magyar földön gyorsan gyökeret vertek
Ezt a máriás dimenziót idén Szent Ferenc halálának nyolc századik évfordulójának megemlékezése kíséri, amire a szentszéki nagykövet úr is utalt a beszédében. Az első ferences szerzetesek még Assisi Ferenc életében megérkeztek Magyarországra, ahol befogadták őket és gyorsan gyökeret is tudtak verni abban az országban, amelynek életére és kultúrájára mély hatást gyakoroltak. A Poverello, Assisi Szegénykéje életének, hitének tanúságtétele és evangéliumi következetessége a békét hirdeti nekünk – hangsúlyozta Parolin bíboros.
Egy „lefegyverzett és lefegyverző békére”, alázatos és kitartó békére van szükségünk
Bonyolult geopolitikai kontextusban élünk, amelyet feszültségek, megosztottság és konfliktusok jellemeznek. Az európai kontinens egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, és ebben a légkörben mindenkinek kötelessége a béke előmozdítása és építése. Egy „lefegyverzett és lefegyverző békére”, alázatos és kitartó békére van szükségünk, ahogyan XIV. Leó pápa hirdette meg azonnal a megválasztása napján tartott Urbi et Orbi áldás során. Mindannyiunk hivatása, hogy a béke evangéliumának terjesztői legyünk, mert a béke az a legfőbb és nélkülözhetetlen jó, minden ember, minden társadalom törhetetlen szükséglete és vágya, az isteni javak összessége, egy felülről jövő ajándék, amelynek felépítése pusztán emberi erőfeszítés révén csupán csalfa illúzió lenne. A Szentszék nagy bizalommal tekint arra a hozzájárulásra, amelyet Magyarország nyújthat a nemzetközi közösségnek, bízva abban, hogy a magyar nemzet történelmét jellemző értékek továbbra is inspirálni fogják a magyarokat az emberi méltóság és a béke előmozdításában egy igazságosabb és testvériesebb világban.
A Szentszék és Magyarország közötti erős kötelék ezeréves történelemre nyúlik vissza
A mai ünnep alkalmából szívből jövő jókívánságaim közepette végül szeretném felidézni a Szentszék és Magyarország közötti erős köteléket, amely ezeréves történelemre nyúlik vissza. Ma megújítjuk a Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalmunkat, lelkileg megismételve Szent István gesztusát, aki a Magyarok Nagyasszonyára bízta nemzetét. Kérjük őt, hogy továbbra is óvja és védelmezze a magyar népet, Európát és az egész világot, és segítsen nekünk egy testvéri, békés és harmonikus emberi közösséget építeni, egy olyan közösséget, amely valóban a szeretet közössége, a szeretet civilizációja, ahogyan azt a pápák VI. Pál óta gyakran nevezték – zárta ünnepi beszédét Pietro Parolin bíboros-államtitkár a Római Magyar Akadémia épületében.
P. Vértesaljai László SJ / Vatican News
