A budapesti Szent István Társulatot Szűz Mária és Szent István király oltalmába ajánlotta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre május 29-én a bazilikában. Az ünnepen Kovács Zoltán, a Szent István Társulat (SZIT) alelnöke, a Szent István-bazilika plébános-helyettese köszöntötte a megjelenteket, köztük a SZIT elnökségét – Molnár Antal elnököt, Sarbak Gábor díszelnököt és Farkas Olivér igazgatót –, majd a SZIT történetéről beszélt.
„A Szent István Társulat – akkor még Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat néven – az 1848. május 1-jei keltezéssel közreadott alapokmánya szerint a tagok a társulat égi pártfogójául – „régi katolikus jó szokások nyomán” – a Boldogságos Szűz Máriát választották, „kinek anyai pártfogásába első apostoli szent királyunk a magyar hazát és népet fölajánlotta.” A tagok közös ünnepnapja ezért augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe. Kívánatos, hogy tagok e napon „Magyarország pártfogóját különös ájtatossággal tiszteljék.”
Az 1852. augusztus 22-i közgyűlésen Scitovszky János hercegprímás, a Társulat fővédője, nagyfontosságú bejelentést tett az ülés elején: a társulat neve ezután Szent István Társulat lesz. Ez a döntése kiemelkedő jelentőségű a magyar egyház- és művelődéstörténetben” – folytatta Kovács Zoltán, majd aláhúzta: „Ezzel a névválasztással a társulat magyarságát, múltunkban gyökerezését akarták hangsúlyozni, ugyanakkor minden magyarországi társadalmi réteg művelődésének jelen és jövőbeli munkálása szándékát fejezték ki. Scitovszky prímás szavai jegyzőkönyvbe vétettek: »Elhatároztuk, hogy a társulat, Szent István címével ékesíti fel magát, megmaradván Nagyasszonyunk pártfogása alatt, kinek oltalmába a szent király országát és népét felajánlotta.«”
Az 1922. évi közgyűlésen aztán a tagok újra fogalmazták az alapszabályban szereplő alapvető célkitűzést: „Magyarország Nagyasszonyának, a boldogságos Szűz Máriának és első apostoli szent királyának oltalma alatt szükséges, hogy a Szent István Társulat a katolikus szellemű irodalmat művelje és terjessze”. A SZIT alelnöke leszögezte: „Az elhangzottakból egyértelmű szándék olvasható ki: a társulat működéséhez járuljon hozzá az a természetfölötti segítség is, melyet nagyasszonyunk és első szent királyunk pártfogása által tapasztalhatunk meg.
A Szent István Társulat 178 éves fennállása óta azonban az első, igazán ünnepélyes felajánlási aktus ma történik meg – mondta Kovács Zoltán. – Úgy gondolom, az ehhez legméltóbb helyen: a Szent Istvánról elnevezett társszékesegyházban, a szintén az ő nevét viselő espereskerület szívében, első szent királyunk kézereklyéjének árnyékában, mely fölött az országfelajánlás eseményét megjelenítő Benczúr-festmény magasodik.”
Az alelnök azt is elmondta, hogy „államalapító királyunk impozáns szobra a talapzatának hátulján rejtőző felirattal fontos emléket is őriz: az oltár fölött magasodó alkotást ugyanis a Szent István Társulat állíttatta 1905-ben »Égi Patrónusának«”. A felajánlásnak nem csupán a helyszíne, hanem az időpontja is jelentőségteljes, hiszen a Szent Jobb „feltalálásának” ünnepéhez kapcsolódva teszik ezt, „hálás ragaszkodással első apostoli királyunkhoz, akinek jobbja szintén »felajánló kéz«, mellyel halálára készülve bennünket égi édesanyánk kezeibe helyezett”.
Kifejtette: „A Szent István Társulatban jóval előttünk munkálkodók nemes szándékának egyfajta beteljesítését is láthatjuk a mai felajánlásban. Értük is ajánljuk a mai szentmisét! Ünnepi eseményünk lehetővé tételéért pedig köszönet illesse a Szent István Társulat mai fővédőjét, Erdő Péter bíboros, prímás érsek urat is! E szentmisében érte is imádkozunk.”
Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a szentmise főcelebránsa homíliájában arról beszélt, hogy amikor államalapító királyunkra emlékezünk, egy szent emberre tekintünk, aki az égi és földi valóságokat – a Szentlélek kegyelméből – csodálatos módon tudta önmagában ötvözni, azután pedig megosztani a néppel, amelynek a vezetését a gondviselés rá bízta.Az elhangzott evangéliumra (Lk 12,32–34) utalva – amely az „Ahol a kincsetek, ott a szívetek is” jézusi mondást is magába foglalja – a szónok kifejtette:Isten arra hívja fel a figyelmünket, hogy legyünk nyitott szívűek azon embertársaink felé, akik valamiben ínséget szenvednek. Konkrét tettekre hív, hogy a rászorulók a felebaráti szeretetben megtapasztalhassák a közösséget, azt, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk.
Szent István nagyságához hozzátartozik az is, hogy képes volt megnyitni a szívét, uralkodóként nem vált elbizakodottá, alázatos maradt – folytatta Mohos Gábor. A népben meglátta a lelki ínséget, ezért meg akarta osztani mindenkivel a nagy kincset, a gazdagságot, a kereszténységet, amit nemcsak intellektuálisan értett meg, hanem meg is élte.
A jelenlévők Szent István királyhoz imádkoztak: „Nemzetünk apostola és hatalmas pártfogója, szeretett királyunk, Szent István király! Te őseinket a hit világosságára hoztad, megtért népednek templomokat és iskolákat emeltél, szegényeit, árváit és özvegyeit szerető atyaként tápláltad és így műveltté, boldoggá iparkodtál tenni nemzetedet. A te tömérdek fáradozásod, kiállott küzdelmeid és mindezekkel szerzett nagy érdemeid miatt gyermeki és most is alattvalói bizalommal fordulunk hozzád, ó, apostoli szent királyunk. Kérünk, ne vond meg hathatós pártfogásodat a te magyar népedtől, melyet annyi munkával megtérítettél. Kérj számára buzgó apostolokat, eszközöld ki a hit egységét, az erkölcsös életet, hogy üdvösséges törvényeid és az igaz atyai szívedből fakadt intelmeid szerint, a szeretetben egyesülve az egy igaz hitben állhatatosan megmaradjunk, szent életed nyomdokait kövessük és így egykor veled együtt az örök boldogságban Urunkat, Istenünket vég nélkül áldjuk és dicsérjük. Ámen.”
Mohos Gábor püspök ezt a felajánló imát mondta: „Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya és Szent István király! Alázattal és nagy bizalommal oltalmatokba ajánljuk a Szent István Társulatot. Legyetek Istennél a mi hathatós közbenjáróink minden kérésünkben és hálaadásunkban. Esdjétek ki számunkra a Szentlélek adományait: a bölcsességet, a békességre való törekvést, az elköteleződés és hűség lelkületét, valamint az egység ajándékát, melyek által itt a földön Istennek tetsző módon embertársaink javára munkálkodhassunk, és egykor az örök üdvösségre juthassunk! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”
Az ünnepi szentmise után a jelenlévők a záróének alatt a Szent Jobb ereklyéhez vonultak, majd Mohos Gábor püspök így imádkozott: „Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.”
A fohász után a püspök áldást adott, majd a Boldogasszony Anyánk… kezdetű énekkel zárult a SZIT felajánlási ünnepe.
Fotó: Lambert Attila
Körössy László/Magyar Kurír
