A Ferenc pápa által meghirdetett szentév lelki kegyelmei, a kiengesztelődés lehetőségei különösképpen is lendületet adtak a hívőknek; kül- és belföldre is számtalan szervezett zarándoklat vagy utazás indult, és Róma is kiemelt célpont volt. Kerekes Péter első római látogatásának lelki tapasztalatait osztja meg olvasóinkkal.
Az örök városba való novemberi zarándoklat maradandó, mély lelki élményt nyújtott számomra. Első alkalommal voltam Rómában, és nagyon örvendek, hogy a jubileumi szentév kegyelmi időszakában mind az öt szentkapun imádsággal és kéréssel a szívemben átléphettem. Elmondhatom, hogy a zarándoklat alatt a paptestvérekkel és a zarándok hívekkel közösen bemutatott szentmisék, imádságok és a liturgián való énekszolgálat megerősítették bennem az egyetemes egyházhoz való tartozást, és hogy jó papnak, lelkipásztornak lenni. Különös kegyelemként éltem meg, hogy november 18-án, a Szent Péter- és Szent Pál- bazilikák felszentelésének ünnepén, a születésnapomon a Loyolai Szent Ignác-templomban bemutatott közös zarándokszentmise főcelebránsa én lehettem, és Rómában adhattam hálát e napon Istennek az életemért a kerek évfordulóm alkalmából.
Aznap este még a Szent Pál-bazilikát is megcsodáltuk, az ünnepi szentmise kezdetén is ott lehettünk – mindez maradandó emlék számomra. A szerdai pápai audiencián való részvétel, a szentatyával közelről való találkozás (az első sorból láthattam, amint körbement a pápamobillal és üdvözölte a zarándokokat, minket is), a Pater noster–Miatyánk eléneklése a Szent Péter-téren, és a szentatya áldása mind-mind végigkísérik életemet. A legnagyobb és legbensőségesebb élményem és mondhatom, hogy a zaráncsokcsoport közös élménye, hogy a pápai audiencia napján a Santa Maria Maggiore-bazilika oldalkápolnájában, a Salus Populi Romani Mária-kegykép előtt imádkozhattunk és közösen ünnepelhettük a legszentebb áldozatot, mintegy 80 zarándok, öt lelkipásztor és egy akolitus jelenlétében kérve a római nép védelmezőjének, a Szűzanyának közbenjárását. Úgy érzem, hogy nagy kegyelem volt ez a lehetőség, hisz ott ünnepelhettük az Eucharisztiát, ahol Ferenc pápa minden apostoli utazása előtt és után imádkozott. Aznap még a néhai Ferenc szentatyánk sírját is meglátogattuk és lelki üdvéért imádkoztunk.
Zarándoklatunk különlegessége volt, hogy felkerestük Assisi városát, a Szent Ferenc-bazilikát, megtekintettük és imádkoztunk Szent Carlo Acutis romlatlan állapotban megmaradt teste előtt és zárásként szentmisét ünnepeltünk a Szent Klára-bazilikában. Szinte Leó pápával is találkoztunk, hisz aznap reggel látogatott el Assisi városába az Olasz Püspöki Konferencia záró közgyűlésére. Megrendítő volt számomra Assisiben, amikor Szent Carlo Acutis holtteste előtt mély csendben nagyon sokan imádkoztak és közbenjárását kérték.
Különleges élményt jelentett, amikor a remény jubileumi szentévében zarándokcsoportként a szent kereszt vezérletével vonultunk énekelve és imádkozva a Szent Péter-bazilika irányába egészen Szent Péter sírjáig. Összességében mondhatom, hogy megérte a mindennapi fáradságot, hisz lelkileg nagyon feltöltött a zarándoklat és közelebb vitt a jó Istenhez és zarándoktársaimhoz. Megerősített, hogy az egyetemes egyház életében nekünk is helyünk van, mi is részt veszünk és így építhetjük Krisztus testét.
Kerekes Péter
