A római tanulmányait végző, nagyváradi származású Gáll Miklós Dávid örökfogadalmat tett november 29-én a római Tor Sapienza plébánián.
A tisztaság, szegénység, engedelmesség és állhatatosság fogadalmával a lazaristák közösségében végérvényesen elkötelezte magát Isten és embertársai szolgálatára. A fogadalomtétellel a Misszióstársaság Lazaristák teljes jogú tagjává lett, melynek egyik látható jele a neve után szereplő CM jelölés (CM =Congregatio Missionis, a rend latin elnevezése), valamint az örökfogadalmas kereszt, amelyet a fogadalomtétel után átvett.
A római Tor Sapienza plébánián megtartott ünnepi szentmisén jelen voltak a plébánia hívei, a Rómából és más helyekről érkező rendtársak, avincésnővérek,valamint a vincés ifjúság fiataljai. A magyar rendtársakat Budapestről Barta Szabolcs CM és Wojtonis Marek CM, Nagyváradról pedig Szőke Sándor CM képviselte.
A különleges eseményt az örökfogadalmas Gáll Dávid CM így foglalta össze: „A nagy izgatottság közepette, közvetlenül a szentmise kezdete előtt ott álltam a sekrestye ajtajában, indulásra készen. Amikor szétnéztem és megláttam a sok rendtársamat, akik el tudtak jönni, mély öröm és büszkeség töltött el: hamarosan ennek a családnak teljes jogú tagja lehetek. A szentmise ünneplése gyönyörű volt. A templom megtelt emberekkel, és alig hittem el, hogy ennyien eljöttek, hogy velem imádkozzanak és örüljenek. A plébánia minden kis közössége nagy szeretettel készült, és ez mindenben érződött. Nagyon hálás vagyok értük és a lazarista közösségért, amely befogadott és kísért ezen az úton. Örökfogadalmam mottója rendalapítónk, Páli Szent Vincétől ezentúl mindig elkísér: Mikor a szív kiüresíti önmagát, akkor azt Isten betölti. Szerintem ez az örökfogadalom titka és csodája: nem veszteség, hanem teljesség. Amikor a szív kiüresedik az önzéstől, a birtoklás vágyától és az önkereséstől, akkor válik Isten jelenlétének helyévé. És ahol Isten lakik, ott minden életre kel: a küldetés gyümölcsözőbbé válik, és a misszionárius szíve a szeretet tágas terévé válik. Hálával gondolok mindazokra, akik ezen az úton velem voltak, és ezt a napot ilyen széppé tették.”
Misszióstársaság Lazaristák
