Szent Miklóst több erdélyi település védőszentje, plébániániatemplomának patrónusa. Ünnepén Gyergyószentmiklóson Kovács Gergely érsek celebrált szentmisét és új szobrot áldott meg. Bereckben minden évben kiemelkedő, kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgató esemény a Szent Miklós-napi búcsú. Székelyudvarhelyen pedig a Szent Miklós-domb is az Úr otthona, a templom és iskola, a hit és tudomány bölcsője együtt a székely népünk Sion hegye. Képriportban követhetik olvasóink az eseményeket.
Új Szent Miklós-szobor Gyergyószentmiklóson
Kovács Gergely érsek volt a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsújának főcelebránsa és szónoka. Üzenete Szent Miklós püspök lelkületére irányította a figyelmet: a csendes, szolgáló szeretetre, amellyel ő a rá bízott közösséget vezette. Szent Miklós példája ma is arra hív, hogy mindenki a maga helyén, elhivatottsággal és alázattal végezze a feladatát.
A búcsú ünnepén a főpásztor megáldotta a főoltár Szent Miklós-szobráról mintázott új szobrot, amely Marosszentannán készült, Demeter József szobrászművész műhelyében. Ez a szobor lesz idéntől a búcsús körmenet kiemelt kegytárgya, megóvandó a régi, több mint háromszáz éves szobor állapotát.
Hatalmas ajándék Mürai Szent Miklós püspök elsőrendű csontereklyéje, amelyet a gyergyói születésű Márton Arnold adományozott a Szent Miklós templomnak. Az ereklyét a szoborba, a püspöki süvegbe helyezték el.
Adja Isten, hogy Szent Miklós szellemisége és az ereklye szentsége ma is bátorítson mindenkit a szolgáló szeretet és az elhivatottság mindennapi megélésére.
Mi magunk is lehetünk ajándék – ünnepi búcsús szentmise Bereckben
„Szent Miklós püspök élt nagy szentségben, Isten kegyelmében, böjtölvén sokat egész életében. Sok szép kincseit Jézus nevében szegényeknek adta, bajban levőket gondjába fogadta. Püspökségében az igaz hitet mindhalálig védte, tévedés ellen bátran harcolt érte” – zúgott a berecki Szent Miklós-templomban a mai ünnepi szentmise nyitóéneke, amely során a ministránsok és a kerület papsága vonult be a zsúfolásig megtelt templomba.
Minden évben kiemelkedő, kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgató esemény a Szent Miklós-napi búcsú. A rendkívüli alkalomra gyönyörű virágkompozíciókkal díszített templomban ünneplők sokasága fogadta a bevonuló szent keresztet, ami különleges lelki élményt nyújtott. A kerület papjainak közös jelenléte erősítette az egység és testvériség érzését, a hívek nagy számban való részvétele ünnepélyessé és meghitté tette az alkalmat. A szentmise méltóságteljes liturgiája emlékeztetett Szent Miklós példamutató szeretetére.
A szentmise főcelebránsa László Zsolt, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia segédlelkésze volt. Homíliáját megható szavakkal indította: „Ennek a gyönyörű egyházközségnek a lakói nyilván bereckinek nevezik magukat, de akár úgy is bemutatkozhatnának az itteni emberek, hogy szentmiklósi vagyok. Hiszen ennek a falunak, egyházközségnek a védőszentje Szent Miklós püspök.”
A nap jelentőségét és Szent Miklós püspök alakját, személyiségét idézve azt helyezte a figyelem középpontjába, „hogy mi magunk is lehetünk ajándékozók, ajándékok a világ számára.” Elmélkedése személyiségformáló, intő és oktató jellegű volt, kiemelve a jóság, nagylelkűség és közösség fontosságát, amit áhítattal hallgattak végig a jelenlévők.
Csomós László plébános befejezésként hálát adott Istenünnek a szép és lélekemelő ünnepért, és megköszönte a kerület papságának, a ministránsoknak, munkatársaknak és támogatóknak a munkáját, hozzájárulását, jelenlétét.
Ferentzi László
A székelyudvarhelyi búcsús ünnep képekben…
,,Szent Miklós püspök, a rejtőzködő szent példája arra bátorít mindannyiunkat, hogy tanuljunk meg kilépni a haszonelvű gondolkodásból, amely a szekularizált világ ismertetője. Ehelyett életünkben engedjünk teret Isten dicsőségének…”
December 6-án délután 6 órától tartották a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplom búcsúünnepét, amelyen László István székelyszenttamási plébánis hirdette az igét.
„A szentek életéből Myra püspökét, Szent Miklóst felekezettől függetlenül mindenki ismeri. A gyermekek kedves Mikulása. Ezt a nagy tiszteletet és szeretet életével érdemelte ki. Kr. után 300 előtt születet Myra (mai Törökország, török neve: Demre) városában. A szentek közül, talán róla szól a legtöbb legenda. Ezért van, hogy az ünnep előestéjén a kifényesített cipőt az ablakba kell kitenni, hogy a Mikulás abba tegye a csomagot. A neki írt levelet is az ablakba kellett tenni.
De vajon hogyan kapta a város legimpozánsabb dombja Myra püspökének nevét? Néhány évvel ezelőtt egy jezsuita pap csodálkozva kérdezte, hogy a Szent Miklós plébániatemplom hogyan kapta egy keleti szertartású szent nevét, amikor a templom építtetője Kadicsfalvi Török Ferenc jezsuita volt. Választhatott volna egy nyugati, avagy egy jezsuita szentet. Miklós püspököt Myra városában és Konstantinápolyban már a 6. században tisztelték. Tisztelete a keleti egyházban kezdődött. A nyugati egyházban a 10. században terjedt el a tisztelete. Lakatos István csíkkozmási plébános – Székelyudvarhely szülöttje – 1702-ben megjelent Siculia delineata… (Az eddiginél nagyobb pontossággal közölt és leírt Székelyföld) című munkájának hetedik fejezetében találjuk: „… a legrégibb a katolikus plébánia Szent Miklósnak szentelt és ugyancsak Szent Miklós hegyén álló templom, a városon felül, ahol a plébánia iskolái vannak…”
Történelmi források alapján tudjuk, hogy őseink először a keleti (bizánci) kereszténységgel ismerkedtek meg, 861-ben találkoztak a bizánci császár nagy hithirdetőjével, Cirillel. Bizánc nagy történetírójának, Joannesz Szkültizesz írásából tudjuk, hogy: „…Bulcsú színleg a keresztény hit felé hajlott. Megkereszteltetvén, Konstantin császár lett a keresztapja, és a patríciusi méltósággal megtiszteltetvén, sok pénzuraként tért vissza hazájába. Nem sokkal utána Gyula is, aki szintén magyar fejedelem volt, a császári városba jön, megkeresztelkedik, s ő is ugyanazon jótéteményekben részesült. Ő magával vitt egy jámborságáról híres Hieroteosz nevű szerzetest, akit Theofülaktosz, Turika (azaz Magyarország) püspökévé szentelt, s aki odaérkezvén a barbár tévelygésből sokakat visszavezetett a kereszténységhez. Gyula pedig megmaradt hitében.” – Ezek szerint a Gyulával érkezett hittérítő püspök már a 10. században tevékenykedett Erdélyben és a keleti rítus szerint térített. Ezek után érthető, hogy Erdély-szerte, de különösen a Székelyföldön elterjedt a keleti szentek tisztelete. A Lakatos István által említett templom, ami a mai templom háta mögött volt (a 2023-as ásatások szerint), Árpád-kori eredetű. Ezt a templomot Török Ferenc plébános lebontatta (egy fennmaradt vizitációs jegyzőkönyv szerint „nagyon rozoga állapotban” volt), és a régi anyagát felhasználva építtette a mait. A régi templom védőszentjét meghagyva így viseli a mai templom is a Szent Miklós nevet, 1793-tól a domb is. Biró Lajos, az egykori római Katolikus Főgimnázium igazgatója „Székely Sionnak” nevezte. „A zsidóknak a Sion hegye szent volt, az Úr otthona, onnan vártak minden segítséget. A mi Szent Miklós dombunk is az Úr otthona. Együtt a templom és iskola, a hit és tudomány bölcsője. Székely népünk Sion hegye.”
Derzsy András
