Szombaton, november 22-én, Krisztus Király ünnepének vigíliáján, a püspöki palota alagsorában, ,,Őrizd a remény lángját!” mottóval ifjúsági lelkinapot szervezett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amelyen az egyházmegye 14–25 év közötti fiataljai vettek részt, elsősorban azok, akik ebben az évben részesültek a bérmálás szentségében. A programban püspöki köszöntőre, tanúságtételekre, dicsőítésre, közös imára, élő podcastra került sor, a zárószentmisén az Útravaló zenekar szolgált. Az eseményről az egyik résztvevő személyes hangvételű beszámolóját olvashatják.





Őrizd a remény lángját mottóval rendezték meg Nagyváradon az adventi ifjúsági lelkinapot. A nap folyamán arra a kérdésre kerestük a válasz, honnan is ered a mi reményünk? Jézus kell hogy legyen a mi reményünk, mert ő vágyik a velünk való kapcsolatra és arra, hogy megszólítsuk őt. Jézus mindig velünk van, mert a mi barátunk akar lenni, ő kell legyen a mi reményünk, mert ha benne bízunk, soha nem veszünk el. A dicsőítés, a tanúságtételek, az élő podcast és a szentmise megerősített minket abban, hogy ameddig tudunk szólni Jézushoz, mindig lesz remény a számunkra.









Nem elég az, hogy reménykedünk, mi kell, hogy elvigyük a reményt mások számára is. Gloder nuncius Carlo Acutis példáját, hozta elénk, mert ma is szükség van szent életű emberekre, és mi is szentté válhatunk, ha Jézus példáját követjük. Istennek mindig van terve a számunkra nekünk, csak bíznunk kell benne, mert neki gondja van ránk.
A reményünk forrásai lehetnek a családunk, a barátaink, akiket Isten rendel mellénk, de ahhoz, hogy megtaláljuk ezeket a forrásokat, nekünk is nyitottnak kell lennünk mások felé.





Pál apostol evangéliumában azt írja, hogy a remény nem csal meg (Róm 5,5), ahhoz, hogy ez az állítás igaz legyen, az egyetlen biztos remény forrásunkhoz kell forduljunk, Jézushoz, mert ő soha nem hagy el.





Adventhez közeledve sokszor fogjuk hallani azt a bibliából származó igeverset, ami úgy szól, hogy Velünk az Isten (Mt 1,18 ) ennél bátorítóbb szavak nincsenek, ha ezt a szívünkbe zárjuk, mindig lesz remény számunkra.
Loló Gabriella
Fotó: nagyváradi egyházmegye

























