Leó pápa július 6. és 20. között a Castel Gandolfó-i pápai villában tölt egy kis szabadságot, a Vatican News összeállítást készített a korábbi pápák nyaralásról, szabadságolásról szóló megnyilatkozásaiból.
A munkaszünet lehetőség a fizikai erő helyreállítására, utazásra és a természet szépségének szemlélésére, idő az olvasásra és új barátságok kötésére, meditációra és imádkozásra. Ez néhány olyan szempont, amelyet a korábbi pápák hangsúlyoztak, amikor a vakációs időszakok fontosságáról elmélkedtek. Idén nyáron XIV. Leó pápa is kivesz egy kis pihenőidőt, július 6-tól 20-ig, majd augusztusban még néhány napig a Rómától 25 km-re lévő Castel Gandolfó-i pápai villában tartózkodik.
Kedvező idő
Az, hogy hogyan lehet a legjobban kihasználni a szabadnapokat, számos pápai elmélkedésben kiemelt helyen szerepel, mivel a szabadságok fontos szerepet játszanak az ember életében. A pápák hangsúlyozzák, hogy ezt az időszakot nem szabad egyszerűen a semmittevés időszakának tekinteni. A szabadság ehelyett például alkalmat adhat arra, hogy megálljunk és a természet, azaz VI. Pál kifejezésével élve Isten könyvének szépségét szemléljük.
VI. Pál rámutatott, hogy a szabadságok alatt újra felfedezhetjük a „mindig nyitott, mindig új, mindig szép” teremtést. A természet a maga „terével, légkörével, állataival, dolgaival; a tengerrel, hegyekkel, síkságokkal, az égbolt a maga hajnalaival, délelőttjeivel, naplementéivel és különösen a csillagos éjszakáival” „mindig mély és varázslatos”.
A pápák számára a szabadság a pihenés és a kikapcsolódás ideje, de az elmélkedésé és az Isten felé fordulásé is.
VI. Pál: A vakáció az olvasás, a felfedezés és a barátságok ideje
A vakáció is gyümölcsöző időszak, mivel a hétköznapi munka megszakítása elősegítheti a belső csendet és az elmélyülést. Az 1973. augusztus 5-i Angeluson VI. Pál pápa kifejtette, hogy szerinte hogyan kell kinéznie ennek a pihenőidőnek: „Gondoskodjunk arról, hogy ez a szabadidő, amelyet vakációnak nevezünk, ne teljen el teljes egészében kicsapongással vagy önzéssel. Pihenés, felfrissülés, kikapcsolódás (szó szerinti értelemben), igen, de értelmesen és éberen.”
A pápa például azt javasolta, hogy pótoljuk az év során esetleg félretett „komoly olvasmányokat”, vagy kiránduljunk, és közben fedezzük fel a történelem és a művészet „gyönyörű kincseit”…. Kiemelte azt is, hogy „a szabadság kiváltságos idő a jó barátságok, a helyek, a szokások, az olyan emberek szükségleteinek felfedezésére, akikkel általában nem ápolunk szoros kapcsolatot, és arra is, hogy új emberekkel találkozzunk, akik méltóak a beszélgetésünkre.”
II. János Pál: A találkozások és az ismerkedések elengedhetetlenek a szünidőhöz
Az ünnepek lehetőséget adnak a derűs pillanatok megélésére. II. János Pál pápa, aki szeretett a hegyekben pihenni, gyakran hangsúlyozta, hogy az embereknek a megújuláshoz szükségük van a harmóniára és a másokkal való találkozás örömére.
„Ahhoz, hogy a nyaralás valóban ilyen legyen, és valódi jóllétet hozzon, az embernek közben vissza kell találnia önmagával, másokkal és a környezetével való egyensúlyához” – mondta Szent II. János Pál 1997. július 6-án az Angeluson. Hozzátette, hogy „ez a belső és külső harmónia az, ami újjáéleszti az elmét, és új erőre kap a test és a lélek”. II. János Pál számára a szabadság egyik értéke a másokkal való találkozás és időtöltés: „önzetlen módon, a barátság öröméért és a csendes pillanatok közös eltöltéséért”.
Figyelmeztetett „az emberi elmére és a fogyasztói társadalom hatásaira”, és „egészséges szünidőket” javasolt, különösen a fiataloknak. Olyan nyaralásokat, „amelyek egészséges »kilépést« jelentenek, de elkerülik a saját és mások egészségével való visszaélést”, és nem idő- és erőforráspazarlóak. „A »kilépés« hasznos lehet, amíg az ember nem a szilárd erkölcsi kritériumoktól távolodik el, hanem egyszerűen a saját egészségének szükséges tiszteletben tartásától van szó” – hangsúlyozta.
XVI. Benedek: A természetben az ember újra felfedezi önmagát
XVI. Benedek pápa szerint létfontosságú, hogy elmerüljünk a természetben, különösen „azok számára, akik városon élnek, ahol az élet gyakran őrült tempója kevés teret enged a csendnek és az elmélkedésnek”. A 2005. július 17-én, az észak-olaszországi Aosta-völgyi hegyekben fekvő Les Combes-ban tartott Angelus során kiemelte annak szükségességét, hogy fizikai és szellemi szinten is feltöltődjünk a természettel való pihentető kapcsolat révén.
„Ezenkívül a szabadságolás napjai alatt még több időt szánhatunk az imádságra, az olvasásra és az élet mély értelméről való elmélkedésre családunk és szeretteink békés környezetében” – tette hozzá.
„A természet felkavaró látványát, e mindenki, felnőttek és gyerekek számára egyaránt hozzáférhető csodálatos »könyvet« szemlélve” az emberek „újra felfedezhetik a saját dimenziójukat”. „Felismerik, hogy teremtmények, de ugyanakkor egyedülállóak, istenképűek, belülről nyitottak a Végtelenre” – magyarázta XVI. Benedek pápa.
Ferenc: A lelki út elmélyítése a szabadságolás idején
Ferenc pápa 2017. augusztus 6-án az Angeluson hangsúlyozta, hogy a nyaralások is alkalmasak lehetnek a lelki út elmélyítésére, akár a turisztikai célpontok közötti utazás során is. „A nyári időszak gondviselésszerű periódus arra, hogy ápoljuk az Úr keresésének és az Úrral való találkozásnak a feladatát” – hangsúlyozta. „A pihenés és a mindennapi tevékenységektől való elszakadás időszakában megerősíthetjük testi és lelki önvalónkat.”
Arra is buzdította a híveket, hogy bízzák szabadságukat Szűz Máriára, hogy segítsen nekik „összhangban lenni Isten igéjével, hogy Krisztus egész életük világosságává és vezérfonalává váljon”. Különösen buzdított mindenkit, hogy bízzák rá azoknak a nyarát, akik koruk, egészségi vagy munkahelyi akadályok, gazdasági korlátok vagy más problémák miatt nem tudnak nyaralni, hogy a feszültség enyhülésének idejét megléhessék a barátaik jelenlétében és a boldog pillanatok örömmel töltsék el őket.
Amedeo Lomonaco / Vatican News
dg
