Amikor visszavonhatatlanul kitör a nyár, az iskola folyosóin a zsibongás elcsendesedik, a tanév állandó pörgése lelassul, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum munkaközössége pedig elindul, hogy lelki táplálékot keressen a feltöltődéshez, a szeptemberi újrakezdéshez.
Ilyenkor csodás dolgok történnek. Megtaláljuk régen elfeledett álmainkat a csíksomlyói kegytemplomban, a Szűzanya lábainál, élvezzük az ízletes ételek és italok zamatát, festői kilátásokban és csodás virág-zuhatagokban gyönyörködünk. Régi magyarok nyomdokain lépkedünk a Gyimes vidékén, mélységeket és magasságokat járunk be a tájban és önmagunkban. Szembenézünk saját korlátainkkal, felismerjük közösségünk támogató erejét és meglátjuk egymás rejtett arcát, melyre kevésbé figyeltünk a hétköznapok rohanásában. A szentmisék és az emélkedések során megpróbáljuk megérteni Isten üzenetét. Erőt gyűjtünk. Békére lelünk. Míg végül a visszatérő „Hogy vagy?” kérdésre egyre őszintébben cseng a válasz: „Remekül!”
Köszönjük házigazdáinknak, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum alapítójának, Berszán Lajosnak és az intézmény igazgatójának, Dr. Bálint Róbertnek, hogy ezen a különleges helyszínen, a „sziklára épített házban” tölthettük lelkigyakorlatunk idejét, a helyiek korlátlan vendégszeretetével körülvéve. Köszönjük iskolánk vezetőségének, a Pax Egyesületnek és az Adsonatum Szülőegyesületnek a támogatást, illetve iskolánk spirituálisainak, Mayer Nándor és Daly Attila atyáKnak a szervezést és a lelki vezetést.
Szász Anikó tanár
