Az évnek ez az időszaka különleges a katolikus egyház számára, mivel a kiemelt Mária-tisztelet hónapja a május. A hívők ebben az időszakban különböző Mária-imák, -áhítatok imádkozása által is megszólítják Szűz Máriát, akit nemcsak Isten anyjaként, hanem az egyház anyjaként is tisztelünk. E tavaszi hónap Szűz Máriának szentelése olyan hagyomány, amely mélyreható lehetőséget kínál annak felfedezésére, hogy a Szűzanyának milyen szerepe volt és van a kereszténység történetében, a katolikus hagyományban, valamint hogy élete és erényei hogyan inspirálják továbbra is Jézus Krisztus követőit.
Jóllehet a teljes naptári évben találhatóak Mária-ünnepeket, amelyek alkalmából zarándoklatokra, búcsúkra, különleges körmenetekre kerül sor, mégis a május az a hónap, amely teljes egészében Isten anyjának van szentelve. Szűz Máriát a katolikus és az ortodox egyház kiemelt tisztelettel övezi, ami nem tévesztendő össze a szentháromságos Istennek kijáró imádattal.
Ebben a hónapban elmélkedések, előadások vagy csendes személyes imádságok irányítják a figyelmet arra a mély lelki kapcsolatra, amelyet a hívek Máriával ápolnak. Alázatosságának, engedelmességének és rendíthetetlen hitének példája teszi őt az ájtatosságok központi alakjává és sokak életének vezérlő fényévé szerte a világon.
Történeti áttekintés
A május hónapot Szűz Máriának szentelő hagyomány mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, ami a Mária, Jézus anyja iránti régóta fennálló tiszteletet tükrözi.
A Mária-tisztelet és a május hónap közötti kapcsolat az ókorig vezethető vissza, amikor is a görögök és a rómaiak különböző tavaszi ünnepeket ültek, amelyeket a termékenységet és a szépséget képviselő istenségeknek szenteltek. Ahogy a kereszténység terjedt és kezdett beépülni a társadalmi rétegekbe, ezek a tavaszi ünnepek is új töltetet kaptak, és a keresztény hagyományba már ekként épültek be.
Május és a Szűzanya-tisztelet jóval konkrétabb összekapcsolása a középkorra tehető, amikor különböző szerzetesrendek a hangsúlyos Mária-tiszteletük részeként egy hónapnyi időszakot (úgynevezett tricesimumot) szántak arra, hogy lelkiségük ezen aspektusát megéljék. Ez idő alatt számos Mária-ünnep, -ima és -himnusz csendült fel. Ekkor még nem volt egyértelműen május ez a különleges harmincnapos időszak, volt ahol augusztus 15-én vagy más Mária-ünnepen vette kezdetét.
A 18. századra vált általánosan bevetté a május hónap Máriának szentelése a katolikus egyházban. Ezt jelentősen befolyásolták a jezsuiták írásai, akik a Mária-hódolat elkötelezett hívei voltak. Tőlük származik a virágokkal és Mária-szobrokkal díszített „májusi oltár” hagyománya, amelynek elkészítése nem csupán a katolikus templomokban, hanem a hívek otthonaiban is gyakorlattá vált.
A Szűzanya-tisztelet e gyakorlatát különösen a 19. századtól kezdődően a pápák is felkarolták. Többek között IX. Pius, XIII. Leó és XII. Pius pápa is támogatta és ösztönözte a májusi Mária-áhítatok megtartását, összekapcsolva azokat a békéért és az egyház javáért mondott imákkal. VI. Pál pápa Mense maio (1965) enciklikájában hangsúlyozta, hogy május a Mária iránti fokozott áhítat ideje, és a hidegháborús feszültségek közepette ajánlotta, hogy e gyakorlatok közepette a békéért is imádkozzanak.
Hogyan ünnepeljük Mária hónapját?
A Boldogságos Szűz Mária hónapjában, májusban világszerte és itthon is számos különleges áhítat és ünnepség van, amelyek Mária istenanyaságát és Szeplőtelen Szívének tiszteletét emelik ki többek között. Íme, néhány általánosabb, világszerte ismert Mária-tiszteleti forma, amelyet különösen, de nem kizárólagosan májusban gyakorolnak.
Mária hónapjának egyik legelterjedtebb gyakorlata a Mária-imák napi elmondása. Ide tartozik az oly kedvelt rózsafüzér is, amelynek titkai által Mária és Jézus Krisztus életéről, erényeiről elmélkedünk. Sok hívő úgy találja, hogy ez a gyakorlat különleges kegyelmek keresésének és az isteni kapcsolataik elmélyítésének módja.
A családok és közösségek gyakran állítanak fel otthonukban vagy templomukban egy-egy Mária-imasarkot. Ezeket a sarkokat általában virágkoszorúval övezett Mária-képekkel vagy -szobrokkal díszítik. Itt a hívek vagy a családok összegyűlnek, hogy közösen imádkozzanak, himnuszokat énekeljenek és elmélkedjenek Mária földi életéről.
Május folyamán a templomokban különleges áhítatokat tartanak, például közösen imádkozva a loretói litániát, amely Mária tulajdonságait dicsőíti különböző invokációkkal. A hódolat egyéb cselekedetei, beleértve a versek, imák írását vagy közös éneklést Mária tiszteletére, gyakran előforsulnak ebben a hónapban.
Egyes helyeken május hónap jelentős fénypontjaként van jelen Mária szobrának koronázási szertartása, amely által kifejezik, hogy a Szűzanya nem pusztán az ég, hanem a föld királynője is. Ezt a szertartást általában körmenet, imák és egyházi zene kíséri, hangsúlyozva a Szűzanya nagy méltóságát, illetve az iránta érzett szeretet és tisztelet élénk, közösségi kifejezése is.
Sok helyen különleges körmeneteket szerveznek, és Szűz Mária képeit virágokkal és szalagokkal díszítve viszik végig az utcákon. Ezek a körmenetek nem csupán a hit nyilvános megnyilvánulásai, hanem a békéért és a jólétért mondott közösségi imák is. Bátorítják a kegyesség gyakorlását, például a Mária-kegyhelyek meglátogatását vagy a Mária-témájú lelkigyakorlatokon való részvételt.
A Mária-hónap tehát világszerte helyi és/vagy általánosan bevett hagyományos cselekedetekben, imában és közösségi tevékenységekben gazdag időszak, amelyek mind a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére és tulajdonságainak szemlélésére és követésére irányulnak a mindennapi életben. Ez a különleges hónap, társulva a liturgikus év folyamán előforduló egyéb Mária-ünnepekkel, elősegíti a Szűzanya iránti mélyebb megértést és odaadást, és arra ösztönzik a híveket, hogy életük minden területén hordozzák és kövessék példáját.
