Sokkolta a világot, hogy Ferenc pápa lemondott – legalábbis ez az álhír terjedt el idén januárban, még azt megelőzően, hogy a több hétig kórházban fekvő egyházfő halálhírét keltették volna. Egy másik interneten terjedő hoax szerint Benedek pápa lemondása hátterében az állhatott, hogy áttért az iszlám vallásra. A közösségi oldalak az év minden napján gyakorta a bolondját járatják velünk, nem csak április 1-jén. A temérdek egyházi jellegű álhír közül szemezgetünk.
Miközben Ferenc pápa a római Gemelli-klinikán orvosaival együtt küzdött az életéért, a közösségi oldalakon elterjedt az az összeesküvés-elmélet, hogy a szentatya elhunyt. Egy olasz tiktokker, Ottavo bejutott a Gemelli-kórházba, ahol kamerájával felvételeket készített azt bizonyítandó, hogy a pápa nincs ott, ami szerinte alátámasztja, hogy a pápa elhunyt, de azt a Vatikán nem hajlandó nyilvánosságra hozni. Nem ő volt az egyetlen, korábban Er Bombolino is megpróbált bejutni a kórházba hasonló céllal.
Januárban viszont még azt kellett bizonygatni, hogy Ferenc pápa nem mondott le hivataláról és nem nevezte ki az utódját. A hamis hírek azt is tudni vélték, hogy a figyelem Luis Antonio Tagle bíborosra irányul a lemondást követően. Több videó is keringett a közösségi oldalakon a lemondásról, miközben egyik felvétel leírása szerint „Ferenc pápa váratlan lemondása sokkolta a katolikus közösséget, közel 600 év óta ez volt az első önkéntes pápai lemondás”. Aki egy kicsit is követte a világegyház fejleményeit vagy egyáltalán a híreket, az tudhatja, hogy már ez a kijelentés is gyanút kellene keltsen, ugyanis Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek pápa valóban lemondott hivataláról (ami nem 600 éve volt…).
Ha pedig pápai lemondás, akkor a XVI. Benedek pápával kapcsolatos álhírekre is rápillantottam. Miután XVI. Benedek pápa belátta, hogy az iszlám Isten igaz vallása, azonnal lemondott a pápaságról, majd később részt vett a mekkai zarándoklaton és elvégezte az „ördög megkövezése” szertartását. A videóval együtt terjesztett álhír 2018-ban bejárta a közösségi oldalakat, Whatsapp-csoportokat, azonban kiderült, a videó nem az emeritus pápát, hanem Khalid Al-Faisal herceget, szaúd-arábiai politikust ábrázolta.
Internetes kereséseim alapján nem ez volt az egyetlen, amikor szárnyra röppent a „hír”, hogy Benedek pápa áttért az iszlám vallásra. Több internetes fórumon is felmerült a téma. Emlékezetes XVI. Benedek pápának a Regensburgi Egyetemen 2006. szeptember 12-én tartott beszéde, amelyben a hit és értelem kapcsolatát kereste, és amely végül világszerte felháborodást váltott ki az iszlám világban. A hírhedtté vált beszédében idézte a 14. századi tudós bizánci császárt, II. Paleologosz Manuelt, aki kritikus megjegyzéseket tett a vallás és az erőszak kapcsolatáról: „Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni”. Sokan úgy értelmezték a beszédet vagy inkább a kiragadott részletet, hogy maga a pápa is azonosul a nézettel. A pápa később kifejezte őszinte sajnálatát, miszerint nem állt szándékában megbántani a muszlimokat. A pápa tiszteletben tartotta az iszlámot, a párbeszéd híve volt. Nem sokkal az ominózus beszédét követően törökországi látogatása során gesztusokat tett az iszlám világ irányába, például fölkereste Isztambulban a Kék mecsetet.
Ferenc pápa beszédeiben és üzeneteiben gyakorta megjelenik az álhír problémája. 2018-ban a társadalmi kommunikáció világnapjára írt üzenetéből egy hosszabb vonatkozó részt idézek:
(…) Manapság, amikor a kommunikációs közeg egyre inkább felgyorsul a digitális rendszereken keresztül, magunk előtt látjuk az álhírek, az úgynevezett fake news jelenségét, amely arra indít bennünket, hogy gondolkozzunk el e kérdésen (…)
A hamisság elleni legjobb ellenszert nem stratégia, hanem a személyek jelentik, olyan emberek, akik lemondanak a vágyról, készek meghallgatni másokat és az őszinte párbeszéd fáradságán keresztül segítik elő az igazság előtérbe kerülését. Olyan emberek, akiket vonz a jó és felelősen bánnak a nyelvvel. Ha a félretájékoztatás útvesztőjéből kivezető út a felelősség útja, különösen nagy jelentősége van azoknak a személyeknek, akik munkájuknál fogva felelősséget viselnek a tájékoztatás terén: az újságírók, a hírek őrei. A mai világban az újságírás nem csupán egy a foglalkozások közül, hanem valóságos küldetés. Az újságíróknak a hírek áradata és a szenzációk örvénylése közepette az a feladatuk, hogy a hírekben nem az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban juttassák el az olvasóhoz és minél nagyobb olvasottságra tegyenek szert – a legfontosabb az emberi személy. Aki informál, az formál, alakít, és emberi személyek életével bánik. Ezért a források megbízhatósága és a közlés hiteles volta valóban olyan folyamat, amely hozzájárul a közjó fejlődéséhez, képes bizalmat szülni és megnyithatja a közösség és a béke útjait.
Szeretnék ezért felhívni mindenkit, hogy segítsék elő a békét szolgáló újságírást, s ezalatt a kifejezés alatt nem a „mindent feljavító” újságírást értem, amely tagadná a súlyos problémák létezését és megédesítene mindent hírt. Éppen ellenkezőleg, olyan újságírást értek alatta, amely nem kendőz el semmit, szembeszáll a hamissággal, a nagyhatású szlogenekkel és látványos nyilatkozatokkal – olyan újságírást, amelyet személyek végeznek személyek számára, szolgálatként, mindenkinek, főként azoknak – és a világban ők vannak többen –, akiknek nem hallatszik a hangja. Olyan újságírást értek alatta, amely nem „felégeti” a híreket, hanem utánajár a konfliktusok valódi okainak, hogy meg lehessen érteni azok gyökerét, és túl lehessen lépni rajtuk jószándékú folyamatok elindításával. Olyan újságírásra van szükség, amely alternatív megoldásokat kínál a szenzáció tovaterjedésével és a verbális erőszakkal szemben.”
Az álhírek témával kapcsolatos korábbi írásaim:
