Új egyházi statisztikák: a növekvő lélekszámú katolikus népességre kevesebb lelkipásztor jut

0
209
Fotó: Ágatha Depiné / Unsplash

A Vatikán Központi Egyházi Statisztikai Hivatala adja ki a 2025-ös Pápai évkönyvet, amely részletesen ismerteti a katolikusok, a laikusok, a megszentelt élet intézményeinek tagjai, a papok és a püspökök számát világszerte.

A Vatikáni Kiadó (LEV) adta ki a 2025-ös Pápai évkönyvet és az Annuarium Statisticum Ecclesiæ 2023-at, amelyet az Államtitkársághoz tartozó Egyházi Statisztikai Központi Hivatal állított össze.

A Pápai évkönyvben közölt mutatók a katolikus egyház életének világszintű adatai 2024-re vonatkozóan. Ebben az időszakban egy egyházi tartományt hoztak létre, három püspöki székhelyből metropólia lett, hét új egyházmegyét hoztak létre, egy püspöki székhelyet főegyházmegyévé, egy apostoli adminisztrációt pedig egyházmegyévé emeltek.

Az Annuarium Statisticum Ecclesiæ pillanatképet nyújt a katolikus egyház lelkipásztori tevékenységét világszerte érintő főbb mennyiségi jelenségekről, beleértve a 2022–2023-as időszakra vonatkozó statisztikai betekintést is.

Katolikus össznépesség – világszintű mutatók

A katolikus népesség száma világszerte 2022 és 2023 között 1,15%-kal nőtt, mintegy 1,39 milliárdról 1,406 milliárdra, ami hasonló arányú változás, mint amit az előző kétéves időszakról feljegyeztek. A megkeresztelt katolikusok megoszlása a különböző földrajzi területeken eltérően alakul, az egyes kontinensek demográfiai jellemzőinek megfelelően.

Afrikában él az egész bolygó katolikusainak 20%-a, és a térséget a katolikus egyház rendkívül dinamikus terjedése jellemzi. A katolikusok száma a 2022-es 272 millióról 2023-ra 281 millióra nőtt, a relatív változás +3,31%. A Kongói Demokratikus Köztársaság megerősítette első helyét a megkeresztelt katolikusok számát illetően, közel 55 millióval, majd Nigéria következik 35 millióval; Uganda, Tanzánia és Kenya szintén jelentős számokat regisztrált a vizsgált periódusban.

A kétéves időszak alatt elért 0,9%-os növekedéssel az amerikai kontinens megszilárdította pozícióját, mint az a kontinens, amelyhez a világ katolikusainak 47,8%-a tartozik. Ebből 27,4% Dél-Amerikában él (ahol Brazília 182 milliós katolikus lakosságával a világ összlétszámának 13%-át teszi ki, és továbbra is ez maradt az az ország, ahol a legnagyobb a katolikus népsűrűség), 6,6% Észak-Amerikában, a fennmaradó 13,8% pedig Közép-Amerikában. Ha a katolikusok számát egy ország összlakosságához viszonyítjuk, Argentína, Kolumbia és Paraguay emelkedik ki, ahol a katolikusok aránya meghaladja a lakosság 90%-át.

Az ázsiai kontinens a katolikusok számának 0,6%-os növekedését regisztrálta a kétéves időszak alatt, és 2023-ban a globális katolikus népesség 11%-át adja. 2023-ban a délkelet-ázsiai katolikusok 76,7%-a a Fülöp-szigeteken élt (93 millió fő), és Indiában (23 millió fő).

Európa, bár a világ katolikus közösségének 20,4%-át adja, a legkevésbé dinamikus területnek bizonyul, a katolikusok számának növekedése a kétéves időszak alatt mindössze 0,2%-ot tett ki. Ez az eltérés viszont a szinte stagnáló demográfiai dinamika mellett a területi eloszlás enyhe javulását jelenti, amely 2023-ban eléri a közel 39,6%-ot. Olaszország, Lengyelország és Spanyolország az ország összlakosságának 90%-át meghaladó katolikus jelenléttel büszkélkedhet.

Óceánia katolikusainak száma 2023-ban valamivel több mint 11 millió volt, ami 1,9%-os növekedést jelent 2022-hez képest.

Növekedett a püspökök száma

A katolikus egyház püspökeinek száma az elmúlt kétéves időszakban általánosan 1,4%-os növekvést mutatott, a 2022-es 5.353-ról 2023-ra 5.430-ra emelkedett. Ez a növekedési tendencia minden kontinensen megfigyelhető, kivéve Óceániát, ahol a püspökök száma nem változott a vizsgált kétéves időszak alatt.

A relatív eltérés valamivel erőteljesebb Afrika és Ázsia esetében, és a világátlag alatt van Európa és Amerika esetében. Az is megállapítható, hogy az egyes kontinensek relatív súlya az említett időszakban szinte változatlan maradt, arányosan az egyes kontinentális realitások relatív jelentőségével, a püspökök számának nagyobb koncentrációja tapasztalható Amerikában és Európában. Afrikában a püspökök részaránya a világ összes püspökeinek számán belül a 2022-es 13,8%-ról 2023-ra 14,2%-ra emelkedett.

Az egy püspökre jutó katolikusok száma 2023-ban kontinensenként jelentős eltérést mutat. Míg a globális átlag szerint 259 000 katolikus jut egy püspökre, addig Afrikában és Amerikában 365 000, illetve 334 000 fős értéket mértek. Különösen kedvező a helyzet Óceániában, ahol egy püspökre 87 000 katolikus jut, ami ebből a szempontból enyhe püspöki többletet jelez a többi kontinenshez képest.

Kevesebb pap látja el a híveket

2023 végén a katolikus világ 3041 egyházi joghatóságán belül 406 996 pap volt, ami 734 fővel kevesebb, mint 2022-ben, ami -0,2%-os csökkenést jelent. A földrajzi területek szerinti elemzés rámutat arra, hogy növekedés tapasztalhetó e téren Afrikában (+2,7%) és Ázsiában (+1,6%), valamint a csökkenés Európában (-1,6%), Óceániában (-1,0%) és Amerikában (-0,7%).

A kontinensek adatsorai mellett az egyházmegyés és a szerzetes papok számának összehasonlítása azt mutatja, hogy Ázsiában és Afrikában a papok számának általános növekedése mind a két vizsgált kategóriában kimutatható: a papok számának általános növekedése az egyházmegyés papok számának körülbelül 3,3%-os és a szerzetes papok arányának 1,4%-os növekedésébőlt tevődik össze. Az amerikai kontinensen az egyházmegyés papság növekedése a kétéves időszakban főleg Közép- és Latin-Amerikában volt jellemző. Európában azonban mind összességében, mind az egyes összetevőkben (egyházmegyei és szerzetes papság) 1,6%-os csökkenés figyelhető meg; ugyanez a mintázat, bár kisebb arányban (-1,0%), Óceániában is megfigyelhető.

A papok földrajzi területek szerinti megoszlása 2023-ban úgy alakult, hogy míg az összes pap 38,1%-a Európában, 29,1%-a az amerikai kontinensen élt, addig a többi földrészen az arányok alacsonyabbak, Ázsiában a lelkipásztorok 18,2%-a, Afrikában 13,5%-a és Óceániában 1,1%-a él.

A papok számának strukturális elemzése kiegészíthető a katolikusokéval, hogy rávilágítsunk a lelkipásztori szolgálat iránti kereslet és kínálat közötti esetleges egyensúlytalanságokra. Számszerűen a lelkipásztori tevékenység jelenléte és az az iránti igény közötti tökéletes egyensúly esetén a papok százalékos megoszlása minden vizsgált területen meg kellene hogy egyezzen a katolikusokéval. A valóságban a papok és a katolikusok százalékos összetétele közötti összehasonlítás azt mutatja, hogy 2023-ban az igények és azok lefedése (vagyis a papok és a hívek aránya között) jelentős eltérések mutatkoztak.

Három térségben haladja meg a papok százalékos aránya a teljes katolikus lélekszámhoz viszonyított hívőszámot: Észak-Amerikában a papok 10,3%-a él szemben a hívek 6,6%-os mutatójával, Európában szolgál a papok 38,1%-a, viszonyítva a 20,4%-os hívőarányhoz, valamint Óceániában él a papok 1,1%-a és a katolikusok 0,8%-a A legnyilvánvalóbb paphiány Dél-Amerikában tapasztalható, ahol a papok 12,4%-a kell ellássa a katolikusok 27,4%-át, Afrikában, ahol a papok 13,5%-a él, szemben a katolikusok 20,0%-ával), valamint az amerikai kontinens középső részén, ahol a papok 5,4%-ára hárul a katolikus hívek 11,6%-ának ellátása.

Növekszik az állandó diakónusok létszáma

Az állandó diakónusok alkotják a papság azon csoportját, amely a legdinamikusabban növekszik. Számuk 2023-ban elérte az 51 433-at a 2022-ben regisztrált 50 150-hez képest, ami 2,6%-os növekedést jelent.

A területi különbségek továbbra is beszédesek: jelentős növekedés figyelhető meg Óceániában (+10,8%) és Amerikában (+3,8%), míg Afrikában és Európában enyhe csökkenés tapasztalható. A diakónusok globális megoszlásában a vizsgált kétéves időszakban nem figyelhető meg jelentős változás, kivéve a diakónusok relatív számának csökkenését Európában (31%) és növekedését Amerikában, főként az észak-amerikai térségben (39%).

Hogy rávilágítsunk ezeknek a dolgozóknak a papok melletti lelkipásztori tevékenységet támogató szerepére, megvizsgálhatjuk az állandó diakónusok számának arányát területenként a papok számához viszonyítva. Megállapítható, hogy a száz papra jutó diakónusok száma világszerte 13 vollt 2023-ban, az ázsiai mindössze 0,5-es minimumtól az amerikai kontinens 29-es maximumáig. Európában az arány 10 körül van, míg Afrikában száz pap mellett csak egy állandó diakónus szolgál.

Ennek a mutatónak a nagyságrendje, bár jelentős, még mindig elég szerény ahhoz, hogy az állandó diakónusok jelentős mértékben enyhíteni tudják a hívek lelki igényei és az esetleges paphiány okozta feszültségeket. Ugyanakkor evolúciós szempontból megállapítható, hogy az állandó diakónusok általában nagyobb számban vannak jelen azokon a területeken, ahol a papjelöltek száma alacsonyabb.

Lassult a szerzetesek számának csökkenése

Folytatódott 2023-ban is, bár némiképp lassuló tendenciával, mind a nem felszentelt férfi szerzetesek és a nővérek számának csökkenése. A nem felszentelt férfi szerzetesek száma növekedett Afrikában 2022 és 2023 között, ám az összes többi kontinensen csökkent. Érdemes e vonatkozásban hangsúlyozni, hogy Dél-Amerikában mérséklődött a csökkenés az előző időszakhoz képest, és hogy Közép-Amerikában is stagnálnak a mutatók. Ugyanakkor a nem felszentelt férfi szerzetesek száma Európában továbbra is csökkenő tendenciát mutatott 2023-ban is.

A szerzetesnők számának csökkenése 2023-ban is folytatódik. Globális szinten számuk a 2022-es 599.228-ról a következő évre 589.423-ra csökkent, -1,6%-os relatív változással. Ami a 2023-as földrajzi megoszlásukat illeti, közel 32%-uk Európában él, ezt követi Ázsia 30%-kal, Amerika 23%-kal (egyenletesen eloszolva a két féltekén), Afrika 14%-kal, Óceánia pedig 1%-kal. A szerzetes nővérek számának csökkenése világszerte nagyrészt a jelentős halálozási számnak tudható be, tekintve az idősebb nővérek magas arányát; míg a rendekből kilépők száma a kétéves időszak alatt nem volt szignifikáns.

Afrika 2022 és 2023 között jelentős, 2,2%-os növekedést könyvelhetett el, amelyet Délkelet-Ázsia követett 0,1%-kal. Észak-Amerikában viszont 3,6%-os csökkenés volt tapasztalható. Dél-Amerika szorosan követte -3%-kal, míg az amerikai kontinens középső régiójában és az Antillákon regisztrált csökkenés mérsékeltebb volt. Európa tartja a negatív rekordot, -3,8%-os változással.

Ezek a változások természetesen befolyásolják a szerzetesnők teljes számának kontinentális viszonylatra vetített arányaiban bekövetkezett változásokat. A 2022–2023-as időszakban a szerzetes nővérek arányának csökkenése figyelhető meg Európában és Észak-Amerikában, Ázsia és Afrika javára. Konkrétan, míg 2022-ben az Európában és Amerikában élő szerzetesnők teljes száma az összlétszámuk 55,8%-át tette ki, 2023-ban ez az arány 54,8%-ra csökkent. A legjelentősebb változások ebben az időszakban Délkelet-Ázsiában (28,7%-ról 29,2%-ra) és Afrikában (13,9%-ról 14,5%-ra) voltak megfigyelhetők.

Azonban a folyamatos csökkenő tendencia ellenére is jelentősnek mondható a szerzetesnők jelenléte és tevékenysége; a nővérek összlétszáma mág mindig 45%-kal magasabb, mint a papságé. Annak ellenére, hogy statisztikai szempontból szerepük a szolgálatellátásban az évek során csökkent, hozzájárulásuk a keresztény közösség életéhez továbbra is lényeges, sőt néha még a papokét is helyettesítik.

Csökkenőben a szeminaristák száma

A nagyszemináriumok hallgatóinak számában a 2012 óta világszerte megfigyelhető csökkenő tendencia továbbra is megszakítás nélkül fennáll. Az összlétszámot tekintve a papjelöltek száma globálisan a 2022-es 108.481-ről 106.495-re csökkent 2023-ra, ami -1,8%-os eltérést jelent. A globális összlétszámban kimutatható változás minden kontinenst érint, kivéve Afrikát, ahol a szeminaristák száma 1,1%-kal nőtt (34.541-ről 34.924-re). Európában, Ázsiában és Amerikában egyértelmű a csökkenés, de különösen az első kontinensen jelentős ennek aránya (-4,9% Európában, -4,2% Ázsiában és -1,3% Amerikában). Óceániában ugyancsak negatív a tendencia, de kisebb mértékű.

A nagyszemináriumok hallgatóinak kontinensek szerinti százalékos megoszlása szerény változásokat mutat a vizsgált kétéves időszakra. Afrika és Ázsia 2022-ben a világ összes szeminaristájának 61,0%-át adta, ez az arány 2023-ban 61,4%-ra emelkedett. Óceánia enyhe negatív kiigazításától eltekintve, az amerikai kontinens és Európa együttesen csökkenő részesedést mutatott. Az amerikai és európai szeminaristák száma 2022-ben 41.199 volt, ami a világ összlétszámának közel 38%-át jelentette, míg egy évvel később 37,7%-ra csökkent.

A hivatások területi szintű pozitív és negatív többletének kiemeléséhez hasznos figyelembe venni hogy a szeminaristák százalékos megoszlása hogy viszonyul a katolikusok arányával. Ezzel magyarázhatóak a 2023-ban kimutatott jelentős eltérések. A szeminaristák aránya meghaladja a katolikusokét Afrikában (a szeminaristák 32,8%-a a katolikusok 20%-ához képest) és Ázsiában (a szeminaristák 28,6%-a a katolikusok 11%-ához képest). Ezek a kontinensek tehát teljes mértékben kielégítik a helyi lelkipásztori szolgálatuk önálló fenntartásának igényét.

Európában és Amerikában azonban a szeminaristák aránya alacsonyabb, mint a katolikusoké (Európában a szeminaristák 12,0%-a és a katolikusok 20,4%-a él, míg Amerikában a szeminaristák 25,7%-a és a katolikusok 47,8%-a). E két kontinensen tehát nehezebb kielégíteni a katolikus lakosság lelkipásztori igényeit, figyelembe véve a papság generációs jellemzőit, korfáját is.

Vatican News