A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum diákjai a 2024–2025-ös tanévben több csapattal is benevezett a nagy presztizsű Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! versenybe. Tavaly május végén hatalmas örömmel és büszkeséggel ünnepeltük Kemtaur nevű csapatunkat, akik országos első díjat nyertek. Ők végzős diákok voltak, akik közül a továbbtanulóknak tízes felvételi jegyet jelentett ez a győzelem, illetve mindannyiuknak egy brüsszeli jutalomkirándulást.
Nem csoda, hogy idén három csapat is jelentkezett a versenybe. Az Aprószegek csapata (Ambrus Botond, Karácsony Erika, Pap Andor, Póra Angella, Tankó Bianka, Tankó Rajmund, VII. osztály) az iskola idén harminc éves ún. „faépületét” fogadta örökbe. A debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésre és anyagi támogatásával eredetileg zarándokháznak tervezett épületben ma már modern bentlakás működik, helyet ad a kéttermes iskolai néprajzi múzeumnak, illetve teret annak a szövőműhelynek, amelyben szakiskolásaink hagyományos szőttesek készítését tanulhatják. Itt található a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt iskolakápolna, melyben egy Szent Erzsébet-ereklyét is őrzünk. Nem utolsósorban az utcai szárny ad otthont Berszán Lajos pap bácsinak, iskolánk alapítójának.
A Hatszeg (Bálint Bíborka, Balogh Nóra Bernadett, Bors Nóra, Czenczer Bernadette, Ferencz Lehel, Tankó Mária-Kitti, Vaszi-Gábor Dávid, X. osztály) a nagygyimesi vasútállomás épületét népszerűsíti. Ennek az épületnek sok magyar kulturális vonatkozása van, amelyek igen kevéssé ismertek. 1895–1897 között épült mint határállomás, az egykori román–magyar határtól két km-re. Ehhez hasonló állomásépületet egész Erdélyben nem találunk, a velencei és a fiumei állomásokhoz hasonlítják. A kétszintes impozáns épület egykor helyet adott a vámhivatalnak, pénzügyőrségnek, de volt benne külön királyi váróterem is. Az emeleten található egy Sissi-szoba, dór oszlopokkal díszített és reliefben képzett mennyezettel. A szobák nagy része sajnos ma már nem látogatható.
A Kárentások csapata (Ambrus István, Gábor Laura, Gergely Endre, Tankó Klaudia, Tankó Orsolya, Tankó Timea, IX. osztály) a gyimesbükki kontumáci templom épületét igyekeznek nemcsak kulturális és vallási szempontból, de épített örökségünk értékes részeként is bemutatni. A kápolnát 1782-ben építették, ez volt a Gyimesek első temploma, ún. „anyatemplom”. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Eredetileg egy karanténállomás része volt, amelyet a pestisjárványok idején hoztak létre. Az utazók itt várakoztak, hogy kizárják a fertőzés veszélyét, mielőtt belépnek Erdély területére. Az épület az identitás és a magyar hagyományok megőrzésének szimbóluma a Gyimesek vidékén.
„A kezdeményezés célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése és fejlesztése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, épített örökségünk védelme, ápolása által. A program, közösségépítő szerepe mellett a diákok, fiatalok kitartását, egy közös ügy melletti elhivatottságát, kreativitását is fejleszti.” – áll az Örökségünk Őrei verseny felhívásában. A gyerekek sokat dolgoznak, jelen vannak online és offline térben egyaránt. A népszerű közösségi média oldalakon kisfilmekkel, fotókkal, ismeretterjesztő cikkekkel tartják fenn az érdeklődést. Az iskolában bemutatókkal, foglalkozások és versenyek szervezésével népszerűsítik az épületeket. Interjúkat, beszélgetéseket szerveznek helyi emberekkel, akik ismerik ezeknek az épített örökségeknek történelmét, illetve tesznek fenntartásukért, ezzel is ismertetve és elismertetve ezt a hatalmas (nagyon sok esetben önkéntes) munkát. Nemcsak itthoni, hanem magyarországi testvériskoláink közösségei is megismerhetik ezeket a helyeket videókonferenciák által (nagy örömünkre tavasszal két kirándulócsoportot már személyesen is kalauzolhatunk itt).
A verseny egyik hatalmas pozitívuma, hogy lehetőséget ad jó dolgokra használni az internetet. A gyerekek nagy lelkesedéssel és kreativitással használják digitális képességeiket és a tartalomszerkesztésnek ezen lehetőségeit másoknak is megmutathatják. A másik jó dolog a kutatás, a felfedezés lehetősége és kooperatív, egymást segítő tanulási módok alkalmazása. Harmadsorban kiemelendő az, hogy helyi értékeket ismernek meg és népszerűsítenek, amely által olyan komoly és felnőttes szavak mint hagyomány, örökség, keresztény és magyar öntudat számukra is jelenvalóvá, értelmezhetővé , életszerűvé válnak. És ezek kimondhatatlanul fontos és értékes dolgok. Sok sikert kívánunk mindenhárom csapatnak és köszönünk minden támogatást!
Ambrus Adél és Ambrus István felkészítő tanárok
