A fernezelyi templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek liturgikus ünnepe november 19-én van. A templom búcsúját november 17-én, vasárnap 11 órától ünnepelték. A szentmise celebránsa és szónoka Mayer Nándor, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa volt, aki prédikációjában a 13. században élt szent életpéldájának korszerűségéről beszélt.
Az akkori és a mostani társadalmi helyzet hasonló, mondta Mayer Nándor, hasonló kihívásokkal kellett szembenéznie Szent Erzsébetnek is. Akkor császárok és birodalmak befolyásolták az emberek életét, ma globális hatalmak teszik ugyanezt.
Nem véletlen a szent ábrázolása sem: kenyérre változott rózsák vannak a kötényében. Általában annak adunk rózsát, akit szeretünk és ünneplünk, aki fontos számunkra. Erzsébet nemcsak kenyeret adott, hanem jogot is, lehetőséget a felemelkedésre. Ő nem kenyeret és cirkuszt adott, mint a római császárok, hanem méltóságot. Mit teszek én személyesen mások érdekében? Mennyire tudom kinyújtani kezemet mások felé, az ellenség felé is akár, akire haragszom, akire dühös vagyok? A mai olvasmányokban is ott van a kinyújtott kéz, az odafordulás, a segítség és az irgalmasság gondolata, amikor a derék asszony kiterjeszti kezét az elnyomott felé, a szűkölködőnek karját nyújtja. Nem a címek, a vagyon nagysága számít, az ember nagysága abban áll, amennyire ki tudja nyújtani a kezét a másik ember felé. Milyen jól esik az, amikor minket is elfogadnak és szeretnek. Ez nem függhet az időtől, hiszen az időt is Istentől kaptuk ajándékba, nem függhet az önérdektől. Jézus maga is abbahagyta a munkát, hogy odalépjen a másik emberhez, azokhoz, akiket a társadalom elvetett: a betegekhez, a kitaszítottakhoz. Nekem sem kell nehezemre essen ez.
Kérdezhetjük magunktól, hogy mennyire vagyunk jelen egymás számára. Mennyire van jelen a férj a feleség számára és fordítva, a gyermek szülei számára és fordítva? Sokszor a jelenlét is nehéz, mert elköteleződést feltételez. Szent János mondja: nemcsak szóval, beszéddel szeressük, hanem tettél és igazsággal. Ezt tette Szent Erzsébet.
Mennyi kinyújtott kezet látunk napjainkban? Egyre több az olyan kéz, amely gyűjt és nem oszt. A világ felgyorsult a sebesség egyre inkább beleránt a közömbösségbe. A médiában sok a rossz hír, azt sejteti, hogy a rossz uralkodik a világban, pedig ez nem így van, életünket átszövik a nagylelkűség tettei. Sajnos az embert tárgyiasítják: addig jó, amíg használható, ha már nincs benne profit, eldobják. Erre hívta fel többször a figyelmet Ferenc pápa is.
Szent Erzsébet kinyújtott keze a segítség kötelező voltára és az ima fontosságára emlékeztet. Tanuljuk meg kinyújtani kezünket embertársaink felé. Legyünk Isten meghosszabbított kezei – tanácsolta a szónok.
Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A wartburgi várban nevelkedett, hogy elsajátítsa új hazájának minden szokását. Lajos feleségül vette a 14 éves Erzsébetet, hat évig éltek boldog házas életet. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Húsz évesen özvegy lett, férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Marburgba költözött és belépett a ferences rendbe. Kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka, 24 évesen halt meg Marburgban. 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Erzsébet nevéhez fűződő legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőivé.
Forrás: nagybányai Szentháromág-plébánia
