Bezzeg a mi időnkben! Bezzeg a mai fiatalok! Bezzeg mi az ő korukban! Bezzeg, ha nekünk lett volna annyi lehetőségünk, mint most nekik! Ismerős megjegyzések, amelyeket a sokadik X-en túl lévő korosztály szájából gyakran hallani. Ugyanakkor a kritikák végén lévő felkiáltójelek olykor kérdőjelekké görbülnek: jó az, ha a gyerek egész nap a telefonját bújja… érdekli más is a környező világból, vagy csak a villódzó képernyő… egyáltalán mi az, ami érdekli… hogyan kommunikáljunk vele?
Kérdések, amelyek naponta megfogalmazódnak a családokban, de megfogalmazódnak számos más területen és közösségben – például az egyházi, plébániai körökben is. Közhely – húzza el a száját az, aki elég gyakran hallja: a fiatalok az egyház jövője. Mert ki másé lenne a jövő, ha nem a fiataloké? Ugyanakkor, aki túl akar lépni a „közhelyen”, érdeklődjön azoknál a plébánosoknál, lelkipásztoroknál, akik hitbéli, anyanyelvi, kulturális szempontból szórványban élő közösségekben pasztorálják őket, ismerik álmaikat, vágyaikat, céljaikat. Elgondolkodtató dolgokat fog megtudni tőlük…
Gondolkodásra, továbbgondolásra ösztönzőek voltak azok az előadások is, melyeket a szatmári püspökség munkatársa, Lepedus István tanácsadó és tréner tartott a hét elején, november 4-én és 5-én Temesváron, a helyi Egyházmegyei Ifjúsági Központ meghívására. Novemberben ugyanis immár hagyományos módon a Marienheim ifjúsági házban képzést tartanak mindazoknak, akik bekapcsolódnak a fiatalok lelkigondozásába, a nekik szánt programok szervezésébe: plébánosoknak, segédlelkészeknek, szerzeteseknek, fiatal világiaknak, ifjúsági csoportok tagjainak. Idén ezt a képzést november 4-én a schönstatti Mária-nővérek temesvári közösségi házában, másnap, 5-én pedig a Marienheim ifjúsági házban tartották.
Az első nap a fiataloké volt, vagyis azoké a csoportoké, amelyek tagjai egyetemista vagy már dolgozó fiatalok. Nekik Lepedus István csapatépítő programot tartott. Bukovics Erika Mária schönstatti Mária-nővér, egyházmegyei ifjúsági referens elmondása szerint a képzésnek magától értetődően része volt a fiatalok véleményének meghallgatása. „Hat csoport képviselte a fiatalokat: a Harmonia Christi ifjúsági ökumenikus kórus, az arad-ségai csapat, a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (Tekmek), a Jöjj és lásd Kollégium (Colegiu Vino si Vezi), az Ad Patrem énekkar és a Jubilate román nyelvű ifjúsági csoport. Összesen 30-an gyűltek össze. A találkozó interaktív programmal kezdődött, hogy a fiatalok még jobban megismerkedjenek egymással. Ezt követően négy terület (nyitott, rejtett, ismeretlen és az úgynevezett holtpont, vakfolt) elemzése keretében mindenki őszintén véleményt mondhatott arról, mit lát jónak, milyen nehézségekkel küzd, hogyan ítéli meg a felelősök munkáját stb.” – tájékoztatta a médiairodát Erika Mária nővér.
A képzés másnap a Marienheim ifjúsági házban az Egyházmegyei Ifjúsági Központ, valamint a plébániák munkatársai és a lelkipásztorok részvételével folytatódott. Temesvár, Arad, Resicabánya, Lugos, Csák, Vinga, Majláthfalva, Nagyiratos, Újszentes, Temesszlatina, Krassócsörgő – üdvözölték egymást az érkezők, majd kezdődhetett az ismerkedős játék a Dixit kártyalapok alapján. Mint kiderült, a meghívott előadó, Lepedus István nem elméleti előadásokat tervezett tartani, hanem a gyakorlatban, különböző játékok alapján mutatta be, mire ajánlott figyelniük a lelkipásztoroknak, amikor a fiatalokkal szerveznek közös programot.
A már említett ismerkedős játék például itt azért nem volt a legmegfelelőbb választás, mert túl sokan voltak a résztvevők, így sok időt vett igénybe, amíg körbeért a feladat. „Ezt a fiatalok unalmasnak találhatják. A találkozón jó, ha meghatározzuk a célt, az időtartamot és a keretet: miért vagyunk itt, meddig fogunk együtt dolgozni, és melyek a közös program szabályai. Például mindenki a saját nevében beszél, egyes szám első személyben, ugyanakkor nem kötelező megszólalni, ha valaki nem óhajt beszélni, nem megengedett a másokkal szembeni tiszteletlen viselkedés, például a más kárára való viccelődés, és ami a csoporton belül elhangzik, az ott is marad, azaz pletykálni sem szabad. Mindez azért, hogy a fiatalok biztonságban érezzék magukat” – indította a programot a meghívott előadó. A komolyabb témákat könnyedebb játékok váltották, amelyek ugyancsak nagyszerűen illettek a fiatalokkal való foglalkozásokhoz. A program keretében a résztvevők kielemezhették az ifjúsági pasztoráció területén kifejtett eddigi munkát is.
A médiairoda résztvevői is megfogadták Lepedus István tréner belső szabályát, miszerint, amiről a csoporton belül szó esik, az ott is marad. Így nem számolunk be a végső következtetésekről sem, mivel azokat elsősorban a résztvevőknek kell feldolgozniuk – egyénileg, illetve közösen.
