Ott éljük meg a közösséget, ahol vagyunk – Pál József Csaba püspök levele a szinódus kapcsán

0
275
Pál József Csaba temesvári püspök a szinóduson (jobb oldalt). Fotó: Pál József Csaba temesvári püspök személyes archívuma

Pál József Csaba megyés püspök levelet írt a püspöki szinódus 16. rendes közgyűlésének október 2–27. között sorra kerülő második ülésszakával kapcsolatosan. A temesvári főpásztor „membri di nomina pontificia”, vagyis a szentatya által közvetlenül kinevezett tagok között vesz részt az ülésen.

Kedves pap testvérek, Krisztusban szeretett hívek!

Most, hogy közeledünk a püspöki szinódus második ülésszakához, e levéllel Isten egész népéhez fordulok, hogy imádsággal kísérje az egyháznak ezt a nagyon fontos munkáját, és kérje a Szentlélek kiáradását.

Mint ismeretes, a szentatya 2021. október 9-én Rómában megnyitotta a szinodalitásról szóló szinódus konzultációs szakaszát Egy szinodális egyházért: közösség, részvétel és küldetés témában, amelyben Isten egész népét arra hívta, hogy mélyítse el a közösséget, a részvételt és a missziót a szinodalitással kapcsolatban minden szinten: plébániákon, különböző közösségekben, egyházmegyékben, országos és kontinentális szinten.

Egyházmegyénkben sokan vettek részt ebben a munkában, amiért mindenkinek köszönetet mondok ezúton is.

2023 októberében került sor a püspöki szinódus 16. rendes közgyűlésének első ülésszakára, ahol az összes kontinens egyházmegyéiből érkezett javaslatok alapján elmélyítették a szinodális folyamatot a Szentlélek mint központi szereplő vezetésével (ahogy a szentatya megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A szinódus nem parlament, a szinódus nem közvélemény-kutatás. A szinódus egy egyházi esemény, amelynek főszereplője a Szentlélek. Ha nincs jelen a Lélek, akkor nem lesz szinódus.” – A szentatya, Ferenc pápa beszéde a szinódusi folyamat kezdetén tartott reflexiós összejövetelen, 2021. október 9-én).

Az első ülésszak végén egy összefoglaló jelentést tettek közzé, amelyben a szinódus résztvevői a következőket írták: „A hátterünk, nyelvünk és kultúránk sokfélesége ellenére a keresztség közös kegyelme által képesek voltunk arra, hogy ezeket a napokat egy szívvel és lélekkel éljük meg… A Szentlélek megajándékozott bennünket annak a harmóniának a megtapasztalásával, amelyet egyedül ő tud létrehozni; ez ajándék és tanúságtétel egy olyan világban, amely szétszakadt és megosztott.” (Összefoglaló jelentés: Egy szinodális egyház a misszióban)

A két ülésszak között a szentatya fontosnak tartotta, hogy április 29. és május 2. között a világ minden tájáról meghívja Rómába a plébániák képviselőit, hogy a Szinódus Főtitkárságával együtt részt vegyenek egy szinódusi összejövetelen, azért, hogy a szinódus szelleme és stílusa minél több emberhez eljusson.

Kedves testvérek! Ami bennünket ebben a folyamatban összeköt – akár közvetlenül veszünk részt a szinóduson, akár egyházmegyéinkből támogatjuk azt –, az a közös elkötelezettség, hogy ott éljük meg a közösséget, a részvételt és a missziót, ahol vagyunk. Különösen fontos, hogy tisztelettel hallgassuk meg egymást, figyelve arra, hogy a Szentlélek mit akar mondani nekünk testvéreinken keresztül, ahogyan a lelkünkben is szól hozzánk.

A szinódus előkészítése és maga a szervezés sok munkát, sok odafigyelést igényel, de mindenekelőtt szükségünk van a Szentlélek kegyelmére. Ezért kérlek, kedves testvéreim, egyesült erővel kérjük a Szentlelket a szinódusért.

A második ülésszakra kidolgozott Instrumentum laboris (munkadokumentum) az első ülésszak jelentésének közzétételét követő konzultáció eredményeit tartalmazza és összegzi azokat, különös tekintettel erre a kérdésre: „Hogyan legyünk szinodális egyház a misszióban?”.

A második ülésszak feladata, hogy végigvigye az első ülésszakon megkezdett megfontolásokat, és a záródokumentumban felajánlja a szentatyának e megfontolások eredményét.

A munkálatok a munkadokumentum 4 része szerint zajlanak majd, amelyeket a szinodális megbeszélések 4 modulja keretében fognak megtárgyalni:

A Fondamenti – Alapok címet viselő fejezet, amely felvázolja a misszióban lévő szinodális egyház víziójának alapvető irányvonalait, valamint három központi fejezet:

– 1. Relazioni – Kapcsolatok – ez a fejezet egy olyan egyházról szól, amely képes ápolni a kapcsolatokat: az Úrral, a férfiak és nők között, a családban, a közösségben, a társadalmi csoportok között. Mert éppen a kapcsolatokon keresztül – Krisztussal, másokkal, a közösségben megélt kapcsolatok által – közvetítjük a hitet…

2. Percorsi – Folyamatok – kiemeli azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a kapcsolatok ápolását és fejlesztését, különösen a Krisztussal való egységet a misszió és a közösségi élet harmóniája érdekében, a konfliktusokkal és nehézségekkel való közös szembenézés képessége révén.

– 3. Luoghi – Helyek – amely arra szólít minket, hogy lépjünk túl a helyek statikus látásmódján, amely azokat szintek vagy lépcsőfokok szerint, piramisszerűen jeleníti meg (plébánia, zóna, egyházmegye, egyházi tartomány, püspöki konferencia vagy keleti hierarchikus struktúra, egyetemes egyház) – és figyelmünket a mai világban az emberek mobilitását jellemző dinamika felé fordítja, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk az egyház egységének kötelékeit.

Tíz, szakértőkből álló tanulmányi csoportot hoztak létre a szentatya által rájuk bízott tíz téma vizsgálatára (lásd a mellékletet). Ezek a csoportok a második ülésszak kezdetén fogják bemutatni kutatásaik jelenlegi állását, és ezt követően 2025 júniusáig működnek.

Szeretettel kérem a pap testvéreket és híveket, hogy a szinódus második ülésszaka alatt, amely idén október 227. között zajlik, minden szentmise végén, vagy az egyetemes könyörgés keretében, imádkozzanak a szinódus munkájáért. Kérjük önöket, hogy a szentmiséken kívül is hordozzák imáikban a szinódust és a szinódus résztvevőit.

A világ vagy túlzott elvárásokkal, vagy szkepticizmussal tekint a szinódusra. Viszont az a tény, hogy az egész egyház imádkozik a szinódusért, minket arra késztet, hogy nagy reménnyel tekintsünk rá.

MELLÉKLET:

A tíz tanulmányi csoport számára kijelölt témakörök:

  1. A keleti katolikus egyházak és a latin egyház kapcsolatainak egyes aspektusai;
  2. A szegények kiáltásának meghallgatása;
  3. Misszió a digitális környezetben;
  4. A Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis (papi képzés) felülvizsgálata a missziós szinodalitás távlatában;
  5. A papi szolgálat specifikus formái;
  6. A püspökök, a megszentelt élet és az egyházi csoportosulások közötti kapcsolatok;
  7. A püspök alakja – a püspöki jelöltek kiválasztása, a püspök ítélethozó szerepe, az ad limina apostolorum látogatások a missziós szinodalitás távlatában;
  8. A pápai képviselők szerepe;
  9. Teológiai szempontok és szinodális módszerek egy közös megkülönböztetésért vitatott doktrinális, lelkipásztori és etikai kérdésekről;
  10. Az ökumenikus út gyümölcseinek fogadtatása az egyházi gyakorlatban.

Temesvár, 2024. szeptember 28.

Pál József Csaba megyés püspök

Forrás: a temesvári egyházmegye honlapja