„Lajos tartománygrófot nem sokkal halála után a nép szentként kezdte tisztelni, ez a mai napra kissé elhalványodott, de a történelmi irodalomban gyakran ma is „Szent Lajos”-ként említik, bár „hivatalos” szentté-avatására eddig nem került sor” – hangsúlyozza Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép-Európa Intézetének igazgatója IV. Lajos, Türingia tartománygrófja, Árpád-házi Szent Erzsébet férje a Vatican News számára.
A Vatikáni Rádió egyik célkitűzése kevésbé közismert szentek, hitvallók és vallásunk más kiválóságai életútjának, példaadásának megismertetése. E program keretében a szentként tisztelt IV. Lajos, türingiai tartománygróf életével és családi körülményeivel foglalkozott a szerkesztőség. Családi kapcsolatai közül kiemelkedik, hogy az egyik legismertebb magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet férje volt. Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép Európa Intézetének igazgatója és Pályi Gyula, a Modenai Egyetem professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja történelmi kutatásaik keretében Lajos tartománygróf életével és családi hátterével is foglalkoztak. A Vatican News megkérte Dr. Berzeviczy Klárát, hogy adjon egy rövid összefoglalót e kiváló férfi életútjáról és rokoni kapcsolatairól, a továbbiakban ezt olvashatják.
A Ludowinger dinasztiából származó IV. Lajos tartománygróf, németül Landgraf, Türingia uralkodója, mint I. Hermann gróf fia, örökösödés útján került igen fiatalon, 17 évesen, a fejedelmi székbe, annak minden tekintélyével és súlyos kötelezettségeivel együtt. Tíz éves szolgálatot adott neki a gondviselés és elmondhatjuk, hogy ebben a – történelmileg – rövid időben kiválóan megállta a helyét. Néhány példa államférfiúi tevékenységéből. Uralma kezdetén a mainzi érsek, a Német–Római Birodalom egyik leghatalmasabb egyház-fejedelme területi vitákat kezdeményezett vele szemben, amik odáig fajultak, hogy Lajost a kiközösítéssel akarták sújtani, de e vitákat remek diplomáciai érzékkel elsimította. Külpolitikájának gerince a Stauf, illetve Hohenstauf császári dinasztiához való igazodás volt, már azért is, mert apai nagyanyja e családból származott. A császári házzal való együttműködés meghozta politikájának egyik legfontosabb gyümölcsét, Türingia területi terjeszkedését, részben a Meisseni Őrgrófság, részben Lausitz irányában, II. Frigyes császár intenziv támogatásával.
Lajos tartománygróf 1221-ben feleségül vette Árpád-házi Erzsébet magyar hercegnőt, II. András király leányát, aki 4 éves kora óta a türingiai udvarban, főleg Eisenachban élt, előbb mint Lajos bátyjának menyasszonya, utóbb, ennek halála után mint Lajos menyasszonya, majd felesége. Minden fennmaradt információ arra mutat, hogy a házaspár kitűnő személyes kapcsolatban volt egymással. Ennek gyakorlati következménye lett az is, hogy Lajos uralkodói hatalma eszközeivel lelkesen támogatta felesége jótékonysági munkáját, valamint az, hogy rövid, 6 éves házaséletük alatt három gyermekük született.
Lajos korai halálát sajnos éppen a Hohenstaufokkal való jó viszony okozta. Csatlakozott a II. Frigyes császár által kezdeményezett 5. keresztes hadjárathoz és csapataival útban a Szentföld felé, még behajózás előtt a pugliai Otrantoban hirtelen megbetegedett és 1227. szeptember 11-én meghalt. Halála évfordulóját a hagyomány mint Lajos „emléknapját” tartja számon. Lajos tartománygrófot nem sokkal halála után a nép szentként kezdte tisztelni, ez a mai napra kissé elhalványodott, de a történelmi irodalomban gyakran ma is „Szent Lajos”-ként említik, bár „hivatalos” szentté-avatására eddig nem került sor.
IV. Lajos családi kapcsolatai közül elsősorban édesapja, I. Hermann őseivel foglalkoztunk. Tavaly megjelent tanulmányunkban kimutattuk, hogy I. Hermann tartománygróf ősei között 35 vonalon lehet kimutatni a nagy tiszteletben álló Karoling dinasztiához való kapcsolatot. IV. Lajos édesanyja, Wittelsbach Sophie, aki Wittelsbach I. Ottó bajor herceg és Stephanie von Looz leánya, így Looz grófjai révén Árpád-házi Erzsébet rokona is volt, mivel Stephanie von Looz, Zsófia magyar királyné, I. Géza feleségének unokahúga volt. A Wittelsbach-ok családfája pedig a legrégebbi bajor hercegi dinasztiák felé folytatódik.
Lajos és Erzsébet három gyermeke közül egy fiú volt, aki II. Hermann néven lépett apja örökébe – gyermekeiről nem tudunk. Két leányuk közül az egyik, Gertrud apáca lett és mint a hesseni Altenburg kolostorának apátnője szolgálta az Urat, míg másik leányuk, Sophie, akinek idén márciusban ünnepeltük születésének 800-ik évfordulóját, Brabanti II. Heinrich herceg felesége volt. E házaspár fia, I. Heinrich néven Hessen uralkodó hercege lett és benne a különböző hesseni dinasztiák, mint a Hessen-Kassel-i választófejedelmek (Kurfürst), a Hessen-Homburg-i tartománygrófok (Landgraf) valamint a Hessen-Darmstadt-i nagyhercegek (Großherzog) ősapjukat tisztelik. E főrangú családok férfiágon napjainkig virulnak, rengeteg (kb. 30) mellékággal és még több leányági leszármazottal.
Az adás időkeretei nem engedik meg a különböző ágak akárcsak vázlatos felsorolását, ezért kiválasztottunk a leszármazottak közül három személyt, akik a Hessen-i dinasztiák közvetlen utódai, annak bemutatására, hogy milyen sokrétű rokonságról van szó.
Az első ilyen leszármazott Piast Sagani Margit sziléziai–lengyel hercegnő volt, aki a 15/16 század fordulója körül élt és Hunyadi Mátyás király bizalmas hívének, a Buzád-Hahót nemzetségből származó alsólindvai Bánffy Miklósnak a felesége volt. E házaspárnak három gyermeke volt, egy fiú, János, aki Magyarország nádoraként töltött be kiemelkedő közéleti szerepet és két leány, akik közül Katalín Batthyány Ferenc horvát bán felesége lett és Margit, aki bajnai Both János nándorfehérvári bánnal kötött házasságot. Mindhármuknak bőségesen vannak leszármazottai ma is élő magyar családokban.
Egy másik, említésre érdemes utód Hessen-Rheinfels-Wanfried Charlotte Amália (1679–1722), aki 16 éves korában II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem felesége lett. Ő volt a Rákócziak fejedelmi ága utolsó két férfitagjának az édesanyja. Elég keserű élete lehetett, a „nagypolitika” már kiskorukban elszakította tőle gyermekeit, később a szabadságharc pedig férjét. Lényegében száműzetésben halt meg Párizsban.
A harmadik leszármazott, közel kortársunk, Battenberg/Mountbatten Fülöp herceg, II. Erzsébet angol királynő férje, aki a közelmúltban halt meg 99 évesen és a jelenlegi uralkodó, III. Károly angol király édesapja volt. Fülöp herceg édesanyja a hesseni hercegek egyik mellékágából származott, de az ő édesanyja a Hessen-Darmsadt-i nagyhercegi főágból való volt. E kapcsolat révén a jelenlegi angol királyt nem csak Rhédey szépanyja köti Magyarországhoz, hanem e kettős hesseni rokonság révén Magyarországi Szent Erzsébet és IV. Lajos türingiai tartománygróf leszármazottja is.
Forrás: Somogyi Viktória/Vatican News
